A Hét 1994/2 (39. évfolyam, 27-52. szám)
1994-10-28 / 44. szám
RIVALDA mi — Hogy szereti, ha szólítják? — Szigorúan Lajosnak. — Nem kedveli a "művészurazást"? — Nagyon jól esik, de nem ragaszkodom hozzá. Azt azért nem mondom, hogy nem szeretem, de kicsit feszélyezve érzem magam, ha így szólítanak. *> a sufco Vagy ha nem is szédült, mindenesetre elvette annak lakóját, pedig akkor még nem is volt bonviván, csak napjainkra lett az. A többi stimmel. Mindezt akkor tudtam meg, mikor elkísértem a Komáromi Jókai Színház társulatát egy magyarországi vendégszereplésre Kapuvárra. Az esti előadásban a maroknyi csapat hetvenötödször költözött a Padlásra, abba a díszlettetőfedő szerkezetbe, amelyet szegedi hasonszőrűek bocsátottak a "vidéki szegény rokon" rendelkezésére. Ezen a padláson minden régi, hitelesen patinás, csak a szellem, a friss, pergő zene és néhány kitűnő alakítás sziporkázik olyannyira, hogy nem árt, ha tűzoltó van jelen. Az egyik kitűnő alakítás Bajcsi Lajosé, aki a mesében egy alig 300 éves herceget játszik frivol együgyűséggel lapozgatva a Varázskönyvet. Női szíveket megdobogtató mokánysága belesimul a remek jelmezbe. Miután elhal a délutáni előadás vastapsjutalma, és még van idő az esti előadásig, a büfé sarkában készséggel áll rendelkezésemre. Vjutt* meg a szakmát, ami szerintem sokkal jobb. Nagyon szívesen emlékszem ma is a Holdbéli csónakosra, az Ibolyára vagy akár a Fekete Péter című operettre és egy beugrásomra a Doktor úrban. — Ezek szerint szereti a zenés darabokat? — Eleve zenés beállítottságú ember vagyok, Egerbe is úgy "vettek át" mint bonvivánt. Jobban szeretek énekelni, mint beszélni. — Bukott már meg darabban? — Igen, de ott sem én buktam csak meg, hanem maga az egész darab. Nem is jó rá — Az egyik előadás utáni beszélgetésen a párkányi gimnázium diákjaival, főleg lányokkal, az első kérdés az volt, milyen érzés a nők bálványának lenni? Én meglepetésemben szólni sem tudtam, csak hápogtam. Erről ennyit! Mivel most már tudom, hogy az vagyok, csodálatos érzés! Komolyra fordítva a szót, a nők mindig arra buknak, aki jó színész és akár Quasimodo külsejű is lehet. — Ón Az ember tragédiájában szinte ádámkosztümben lépett a színre. Ha felkérnék egy pornófilm szerepére, azt is vállalná? — Csak most meg ne lássanak levetkőzve, mert híztam tíz kilót. Leszoktam a dohányzásról, — Mit kell tudni Bajcsi Lajosról? Megmondom őszintén, én nem sokat tudok Önről. — Még valamikor a hetvenes évek elején játszottam az alapiskola színjátszó csapatában, és el is határoztam, hogy színész leszek. Aztán később katonatiszt akartam lenni, és el is mentem katonai főiskolára. Ott rájöttem, hogy nem ezt a pályát képzeltem el, és 1983-ban visszatért a régi emlék, mikor olvastam egy felhívást, hogy a színház új tagokat toboroz. Egyébként tősgyökeres gútai vagyok. Életem egyik fordulópontját egy szomorú esemény, az aranyosi kultúrház leégése jelentette, ugyanis előtte egy évig népi táncos voltam egy nívós gútai tánccsoportban. Amikor feloszlott a csapat, elhatároztam, hogy elmegyek színésznek. Fel is vettek Kassára, ahonnan hamarosan kitúrtak, így visszamentem dolgozni a szövetkezetbe. Itt talált meg újra Holocsy István, és tulajdonképpen neki köszönhetem, hogy itt vagyok. — Milyen szerepeire emlékezik a legszívesebben? — A pályámat úgy kezdtem, hogy rögtön a mély vízbe dobtak, és rám bízták Karinthy Ferenc Gellérthegyi álmok című kétszereplős darabjának egyik szerepét. Később is olyan szerepeket kaptam, amelyek eljátszása rutinos, érett színészeknek is dicsőségére válna, és elmondhatom, hogy én a színpadon tanultam Bajcsi Lajos a Csókos asszonyban, partnere B. Kovács Ildikó emlékezni. Ez abban az időben történt, amikor voltak úgynevezett "muszájdarabok". — Az előbb említette, hogy Egerben játszik. — Igen, Egerbe szerződtem, ide már csak mint vendég járok vissza. — Mi volt az oka a váltásnak? — Az anyagiak. — Ennyire anyagias? — Nem, de a fiaim azért enni is akarnak. — Ezek szerint tehát nős? — Igen, és van két fiam, az egyik négyéves a másik kettő. — Említette, hogy bonvivánnak szerződött, akiért általában bomlanak a nők. — Mintegy fél évvel ezelőtt volt egy gitárral kísért egyéni műsorom. és ez lett a következménye. Hogy pornófilmszerepet vállalnék-e? Igen, mert el sem tudja képzelni, milyen sokat fizetnek érte. Az viszont biztos, hogy kikötném: ne mutassák az arcomat, de elvállalnám, mivel nagyon anyagias vagyok. A hollywoodi nagy sztárok is úgy indulnak, hogy minden szerepet elvállalnak. Hogy egy közelebbi példát is említsek, a Klinika-sorozat Udoja is pornófilmekben szerepelt, mielőtt sztár lett. — Bemutatná a feleségét is? Hol ismerkedtek meg és mikor? — Kassán ismerkedtünk meg, ahol ő súgónő volt. Most nyolc év után Egerben újra súg. BEKE ISTVÁN 13
