A Hét 1994/2 (39. évfolyam, 27-52. szám)

1994-10-28 / 44. szám

Há

ÉVFORDULÓ

G

U

LÁ

C

S

Y IR

É

N

száz éve

A születése után eltelt száz évből ötvenegyet ólt meg Gulácsy Irén, a magyar történelmi regények egyik kiemelkedő képviselője. Művei végletes megítélések sodrában vergődve őrizték, őrzik írójuk erejét és gyöngeségeit, Gulácsy meseszövésének immár megkopott szálait. A második világháború előtti három évtizedben jó csengésű neve ' olt, kiemelkedő történelmi tablója, a Fekete vőlegények 1927-től, első kiadásának évétől a második világháború befejezéséig 24 kiadást ért meg. Ez a rendkívüli siker Gulácsy népszerűségét és hatalmas olvasótáborát regisztrálta abban az időben. Könyvei német, francia, olasz, lengyel és más nyelveken is megjelentek. A háborút követően, mint annyi íróé, az ő neve is feledésre ítéltetett, több évtizedig hallgattak róla. Csak a nyolcvanas években törölték le romantikájáról a feledés porát, megjelentetve legjobb műveit. Az idő ítélete azonban könyörtelen: a régi ízeket kihűti, az élénk színeket megfakítja, a lelkesedést lelohasztja. A kor, a társadalom, a divat és ízlés változásával Gulácsy regényei sem tudtak lépést tartani.

Gulácsy Irén a Szegedhez közel eső Lázárföldpusztán született, régi nemesi családban. Ifjúságának meghatározó éveit Szegeden és a tanyavilágban töltötte. Itt zárta leikébe a föld népének jellegzetes alakjait, szívta magába a levegőt, amely éltető erejét adta. Alig múlt 14 esztendős, amikor megismerkedett Pálffy Jenővel, az Esterházy uradalom mérnökével, aki unokabátyja volt Gulácsy Irénnek. A kölcsönös szimpátia szerelemmé lombosodon, s Pálffy rövidesen nőül vette unokahúgát. Az esküvő után Dombóvár környékére, majd a Sopron melletti Kismartonba kerültek. Férje a Fertő-tó mocsaras vidékén, a Hanságon végezte munkáját, s ők nomád életre kényszerültek. Nyáron sátorban, télen deszkakunyhóban laktak, kitéve

az időjárás szeszélyeinek. Gulácsy Irén e nomád környezetben fogott tollat, hogy hasznossá tegye fölös idejét. Itt ismerte meg közelebbről a kubikusokat, földmunkássá vedlett parasztokat, akiket elbeszéléseiben, regényeiben, színműveiben mintázott meg. Az első világháború kitörése után Pálffy elhagyta a Hanságot, és a nagyváradi káptalan főmérnöke lett. így kerültek Erdélybe. Itt azonban tragikusan alakult sorsuk. Pálffy mérnököt alattomos betegség támadta meg, amely ágyba döntötte, majd karosszékbe kényszerítette. A fiatalaszszonyra szakadt mind a pénzkereset, mind a háztartás és betegápolás gondja. Ő azonban erős jellem volt, s nem tért ki a sors kihívásai elől. írótollát hívt segítségül, s rövidesen munkatársa lett lakóhelyük szócsövének, a Nagyvárad című lapnak. Ugyanakkor több erdélyi újságnak, f yóiratnak szegődött munkatársául. Éjt nappallá téve dolgozott. Méltán jegyezte föl róla Benedek Elek: "Aki még nem látott földön járó szentet, lépjen be látatlan Gulácsy Irén dolgozószobájába, amelynek csak egy kis részét foglalja el az íróasztal meg az írógép asztala, a jó felerésze ebédlő, s minek nevezzem a többi részét. Egy heverődívány ez. Ezen a díványon ül meg fekszik reggeltől estig tíz teljes esztendeje egy érdekes arcú, valaha igen-igen szép, ma erősen megviselt férfi: Gulácsy Irén férje. Csudák csudája, amit Gulácsy Irén művel. Délelőtt, miután férjét felöltöztette, tolókocsin a hálószobából a dolgozó-ebédlőbe tolta, onnan a díványra emelte, olvasnivalóval ellátta, a háztartás dolgát elintézte, regényt vagy színművet ír ebédig. Ebéd után siet a redakcióba: Itt szerzi meg kettőjük mindennapiját, s a nappali ápolónő fizetését... Bizony mondom: az ő szerelme, az ő türelmessége, az ő gyöngédsége, az ő panasztalan önfeláldozása nem e világból való..."

Első jelentős regényét, a Förgeteget a marosvásárhelyi Zord Idők vállalat regénypályázatára írta. Több, mint száz pályázó közül nyerte el az első díjat. A Förgeteg társadalmi

regény, földéhes parasztok lázadnak benne a hercegi uradalom ellen. Hasonló irányzatú regényt nem is írt többet. Ebben az időben szintén első díjban részesítették a Napáldozat című drámáját, amely ugyancsak a parasztok életkérdéseivel foglalkozott. A színművet 1925- ben mutatta be a Kolozsvári Magyar Színház. E sikerek meghatványozták Gulácsy Irén munkakedvét, egyre-másra jelennek meg elbeszélései, regényei, s mind több darabját mutatják be az erdélyi és magyarországi színházak. Jelentőségét fölismerve több irodalmi társaság tagja közé választja. Legendás népszerűsége dacára 1929-ben áttelepül Magyarországra. Egyébként Gulácsy 1919-től élt irodalmi tevékenységéből, s tíz esztendőn át ápolta és tartotta el nagybeteg férjét.

Legkiemelkedőbb regénye, amelynek színvonalát többé nem tudta meghaladni, a két tucat kiadást megért Fekete vőlegények. A történet a XVI. század elejével kezdődik, s a mohácsi vész utáni években fejeződik be. A romantikus meseszövésű és barokkosán stilizált történelmi regényben minden korabeli jelentős személyt fölvonultat Dózsától Zápolyáig. "Gulácsy Irénnek azért van olyan sok olvasója — írta Schöpflin Aladár —, mert érdekfeszítően, szórakoztatóan mesél korunk nagy gyermekeinek királyokról, udvari emberekről, bonyodalmas nagy szerelmekről, hercegekről és hadvezérekről, nagyurak közti intrikákról...1' A Fekete vőlegények Mohács évfordulójának okán önvizsgálatra és nemzeti összefogásra figyelmezteti a Trianon által megszaggatott magyarságot, hogy önmagára találjon, s e figyelmeztetés ma is időszerű.

Illés Endre sokkal kritikusabban ítéli meg Gulácsyt. Pax vobis című regényével kapcsolatban többek között ezt írja: "Gulácsy Irén megkoszorúzott, nagy írónőnk. A közönség bálványozza, a kritikusok hódolnak előtte, az irodalmi társaságok kitüntetik. Divatos műfajt művel: a nagyméretű történelmi regényt. De akármilyen divathullámnak hódol is — ilyen felfújt-regényt, ilyen semmi-regényt, ilyen papírmassé-bábukra akasztott kosztüm-regényt, mint ez a Pax vobis, mégsem szabad írnia. A múltja miatt sem. Hiszen Erdélyben jó parasztnovellákkal és érdekes társadalmi regénnyel, a földosztást fölmarkoló Förgeteg-gel indult... Kiábrándító? Az..."

Németh László szerint Gulácsynak "szegényednie kell, hogy gazdagodhasson". Le kell vetkőznie díszes ruháit, hogy feszesebbé váljon stílusa. Szigorúan bírálja az írónőt, de hibái ellenére, elismeri a Fekete vőlegények értékeit: "Hiszem, hogy ezt a regényt fogyatkozásai sem szoríthatják ki a nagy magyar regények közül. Ezer oldala annyira fokról fokra kifejlő, s a végén, mély szimbolikus távlatokat belénk sajdító mozdulat, annyira benne van a mi egész életünk, annyira a mi korunk regénye, hogy bizonyos lesz jelentése más kor számára is..."

Gulácsy Irén ismertebb regényei, a Förgeteg, a Fekete vőlegények, a II. Rákóczi Ferenc w szabadságharcát megjelenítő Pax vobis, a VI. g században játszódó A káliói kapitány, a Nagy -> Lajos király. Kiemelkedő még több novellásköo tete, a Ragyogó Kovács István, az Által a z Tiszán. Egy-két színműve is sikert aratott a 7 maga korában.

Q Az Írónő tragikus körülmények között halt < meg. Budai lakását 1945 januárjában bombáid találat érte, s ő a ház lakóival együtt nyomtalanul w eltűnt a romok alatt.

D

d D. GY.

10