A Hét 1994/2 (39. évfolyam, 27-52. szám)

1994-10-07 / 41. szám

HÉTOTT JÁRTUNK A kistapolcsányj parkban A vadászkastély ma üresen áll Ettől az időtől kezdve aztán szaporán cserélődtek a kastély és a hozzátartozó terjedelmes birtok gazdái (Rákócziak, Erdő­­dyek, Zichyek, Balassák), mígnem utolsó gazdájának, József cs. és kir. főhercegnek 1897-ben — adásvétel útján — került birtokába. Mivel József főhercegekből akadt néhány a magyar történelemben, elmondanám, hogy József Ágost főhercegnél, Habsburg Józsefről (1872—1962) van szó, aki végigharcolta az első világháborút, utána hatékonyan támogatta Horthyt, de állítólag hűséget esküdött Szálasi­nak is. A második világégés után Nyugatra távozott, és emigrációban halt meg. A fentiek tisztázása talán még várat magára, mivel tudjuk, hogy az elmúlt ötven esztendőben a történelmi tényeket sokszor elferdítették. Most azonban szóljunk inkább arról, hogy József Ágost főherceg nagy gondot fordított a park állagának felújítására és a vadaskert kiépítésére, mivel előtte csak az őzállomány volt jelentős, a szarvas és a dámvad tenyész­tésnek nem volt hagyománya, de később elszaporodott a muflon és a vaddisznó is. Mellesleg József főherceg vadászírónak sem volt az utolsó, a "Vadászlap" novemberi számában (1912) megjelent "Szeptemberi ké­pek" című írásából idézzünk néhány sort: "Ködöt, csak sűrű ködöt látok. Egy kis barázdabillegető czipereg valahol az ódon falon, s még szomorúbbá, magányosabbá teszi az elhagyatottságot, hisz most érzem csak, hogy egyedül e madárka van rajtam kívül itt! — Hej, hová lett a sok nemzedék, hősi lakók, kik akkortájt e ragyogó várat lakták; küzdtek, érte vagy ellene? Most köd, szél, sötétség tanyázik benne! Tán te kis madárka szintén azért jöttél ide, hogy lásd, hány fal dőlt be tavaly óta? Hány emlék omlott ájultan s haldokolva örök sírjába — a porba?... A köd néhány percre elhúzódott, s az est világos. Lefelé indulok a homályosan körvona­lazott réten, a vágáson, tovább hazafelé. Előttem a Szánkóvá dolinka-réten több szarvast hallok legelészni és prüszkölni, miközben hosszan nyújtva, mondhatnám: álmosan üvölt­­ve megszólal egy agancsár!" Köszönet Borsiczky Ottó könyvének, nagyon gyorsan be tudtam azonosítani a történet színhelyét, Hrussó-váralját, ahová a szerző birtokai és vadászberkei nyúltak... Node ugorjunk néhány esztendőt, amikor már felépült egy kisebb, formás kastély, a kistapolcsányi "vadászkastély" és a birtok, illetve a kistapolcsányi kastély parkjával, neve­zetes ritka fá­ival együtt a csehszlovák állam tulajdo­nába szállt. Onnan, vagyis 1918-tól már kevesebbet hallani József Ágost főher­cegről és birto­káról, hiszen az új állam el­nöke, T. G. Ma­­saryk nyári re­zidenciája lett. 1923. július 29- én érkezett el­őször— díszes különvonaton Flórián-szobor Nagyon gyakran forgatom a kistapolcsányi főhercegi uradalomról és annak vadászati ismertetéséről szóló könyvet, amelyet Borsiczky Ottó főhercegi főerdész írt. A könyv nemcsak erdészeti, szakmai és vadászati szempontból köti le figyelmemet, hanem a domborzati, vízrajzi, éghajlati viszonyok bemutatása és a vidék történeti leírása miatt is. A kistapolcsányi parkot látogató turisták aligha gondolnak arra, hogy a park szívében fekvő, 1830-ban Hild József által átépített kastély egy vízvár helyén áll. Az említett könyvben az alábbiak olvashatók: "A kistapol­csányi vár és tartozéka kezdetben az eszter­gomi Szent János lovagoké. A XIV. században a Trencsén megyei Csák Máté, ki 1318-ban eladja 100 márkáért a várat és községet Jula comesnek, a Tapolcsányi család megalapító­jának. 1343-ban ennek testvére és fia birtokolja. 1390-ben Sárai temesi főispáné, ki átengedi Tapolcsányi Péternek. Azután királyi birtok lesz. 1527-ben János király új alapítványt ad a Tapolcsányi családnak, mely család ez időben valószínűleg Hrussó várát és tartozékait is bírta. 1598-ban hal meg Tapolcsányi János, kivel az utolsó Tapolcsányi dőlt sírba." A klasszicista stílusban épült kastély árkádos udvara — Kistapolcsányba, ami nagy-nagy esemény volt a városka életében. A köztársaság első emberének kedvében akart járni mindenki. Először is Stróbl Alajos három remek szobrát — a haldokló szarvast, a vadászkopóval küzdő vaddisznót és a medvét — Betlérből áttelepítették a kistapolcsányi kastély parkjába. A parkot is az elnök ízlése szerint kezdték átalakítani, ámbár Karel Čapek azt állítja, hogy az elnök nem volt a vizuális dolgokra fogékony, de szerette a tágas kilátást, az égbenyúló öreg fákat, melyek a szabadság érzését adták neki, különösen ősszel, lombhul­lás idején. De nem szerette a mesterségesen kialakított, nyírott, vágott bokorsövényeket. A kistapolcsányi parknak és kastélynak Masaryk ottani tartózkodásai idején jeles ven­dégei is voltak. Diplomaták, neves művészek, írók és politikusok, közvetlen fegyvertársai látogattak el ide_ rövidebb-hosszabb időre. Nemcsak Karel Čapek, hanem H. G. Wells angol író is meglátogatta 1923-ban. Dr. E. Beneš még miniszter korában, 1928-ban járt először Kistapolcsányban az elnöki rezidenci­ában, és élvezte a köztársasági elnök vendég­látását. A séták kedvéért Masarykhoz hason­lóan csizmát húzott, a fejére fehér légionárius kalapot tett, és a tágas mező közepén, a leterített pokrócra telepedett az elnök mellé... Masaryk és Beneš elnök sem oszlatta fel a vadaskertet, sőt azt mondják, hogy a legkép­zettebb cseh erdészeket alkalmazták, ám vadászgatásaikról nem maradt fenn dokumen­tum, sőt legendák sem keringenek. Nyilván a jeles honi és külföldi vendégek kedvéért és vadászszenvedélyének kielégítéséért fordítot­tak gondot a vadnevelésre. A második világháború után is voltak "elnök­vendégei" a kistapolcsányi kastélynak, talán Zápotocký volt az utolsó köztársasági elnök, aki igénybe vette az elnöki rezidenciát. Idővel aztán átalakult, megváltozott a helyzet, szak­­szervezeti beutalóval is érkeztek üdülők. A kastély egyik részét átalakították múzeumnak, különösen a régi antik bútorok és a terjedelmes porcelángyűjtemény vonzza a látogatókat. De van mit megtekinteni a tizenötezer kötetes könyvtárban is. Például ott őrzik Jókai Mór a Gazdag szegények című regényének eredeti, kézzel írott kötetét és sok más, a letűnt századokban íródott fóliánst. Az igényesebb látogatókat szívesen fogadja a múzeum gond­noka, Podhorný professzor, aki megmutatja Sissiről, azaz Erzsébet királynéról készült albumát, amelyből nem hiányoznak — a róla készült fényképeken kívül — azok a képeslapok sem, amelyek a császárnéról készült szobrokat ábrázolják... Őszi sétánkat a már említett vadászkastélynál fejeztük be, ahol a központi erdészeti hivatal működött. Volt miről gondoskodniok: a vadas­kerten kívül, Kistapolcsányban működik az ország egyetlen bölényrezervátuma. Ám a vadászkastély kihalt. Az erdészek eltávoztak, az értékes vadásztrófeákat, híres festményeket leszedték a falakról, a bútorokat is elszállították, és csak a jó Isten tudja már, hogy hová és hány felé. A vadászkastélyt óhajtják átalakítani elnöki rezidenciává, csak a munkálatok még késnek. Ki tudja miért? Szeptember elején a vasútvonal beindulásá­nak 100. évfordulóján szervezett ünnepségre várták Michal Kováčot, a köztársaság elnökét, de távol maradt. Csalódtak egy kicsit az emberek, de azóta eltelt néhány hét, és peregnek a falevelek. Az embereknek mostan­ság más gondjuk van, a kistapolcsányi parkban is fogyatkoznak a látogatók. MOTESIKY ÁRPÁD 4 FOTÓ: A SZERZŐ

Next

/
Thumbnails
Contents