A Hét 1994/2 (39. évfolyam, 27-52. szám)
1994-07-08 / 28. szám
HÍRMONDÓ IV. Ipoly Menti Találkozó Június 5-én tartották meg a Losonc melletti Bolyk községben a IV. Ipoly Menti Találkozót. A rendezvény — mely immár hagyományossá vált — délután 13.00 órakor vette kezdetét a helyi templomban celebrált ünnepélyes magyar szentmisével, amelyen a losonci I. Római Katolikus Ifjúsági Énekkar működött közre. Utána a losonci Kármán József Színkör dixieland együttesének, a Traditional Bandnak közönségtoborzó műsorára került sor, majd megkoszorúzták Katona István történetíró emlékművét. A szervezők gazdag programmal készültek az Ipoly menti községek lakosainak találkozójára, mely eredetileg szabadtéri színpadon zajlott volna. Nem ők tehettek róla, hogy már éjszaka eleredt az eső, így a nagyszabásúra tervezett műsor beszorult a bolyki kultúrotthonba, azaz a járás talán legkisebb, zsebkendőnyi színpadára. A IV. Ipoly Menti Találkozót hivatalosan Margita Sediiaková, Bolyk polgármesternője nyitotta meg. ("Remélem, a mai műsor balzsamként fog hatni e zűrzavaros világ történéseitől pattanásig feszült idegeinkre...'1). A Csemadok Bolyki Alapszervezete nevében Bize Ernő elnök mondott beszédet, a Csemadok Járási Elnöksége képviseletében pedig Csák István. ("A Csemadok az idén ünnepelte fennállásának 45. évfordulóját. Hosszú időn keresztül képes volt fennmaradni és összetartani a kisebbségi sorsban élő embereket. Ez nem kevés!"). A megnyitót követően Erdélyi Attiláé és Erdélyiné A. Gabrielláé volt a szó. A rokonszenves fiatal házaspár — mindketten a Kármán József Színkör tagjai — Attila magyarul, Gabriella szlovákul — máris bekonferálta az első számot, átadva a színpadot a Losonci Magyar Tannyelvű Alapiskola diákjainak, hogy eljárhassák a palotást... A tánc után a bolyki óvodások szavaltak, táncoltak, énekeltek — és csetlettek-bottlottak, nagy derültséget váltva ki a közönségből... Miután az apróságok elvonultak, a losonci I. Római Katolikus Ifjúsági Énnekkar adott hangversenyt. A következő koncertet a losonci Kubínyi téri szlovák alapiskola Nógrádi Pacsirtáitól hallottuk. Ha megversz is, imádlak én... (Tóth István és Erdélyiné A. Gabriella) Amikor a Nógrádi Pacsirták gyönyörű trillái elnémultak, csizmák dobbantak a színpadon. A közönség a Losonci járás élvonalába tartozó ragyolci Nógrád Néptáncegyüttes műsorában gyönyörködhetett. Még alig szállt le a csizmák felverte por, amikor felhangzottak a citerák. A szép szál lukanényei legények sem ismeretlenek (vezetőjük Tóth László), hiszen hazai és külföldi népművészeti fesztiválok rendszeres vendégei ők. A délutáni program népművészeti részének záróműsorát a fülekpüspöki Palóc Néptáncegyüttes szolgáltatta, mely tavaly ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját. E nagymúltú csoportból indult a hírnév felé például Szvorák Katalin népdalénekesnő, Varga Ervin, az Ifjú Szívek igazgatója, Katona István koreográfus, a komáromi Hajós egykori vezetője. Este a Kármán József Színkör mellett működő Traditional Band vette birtokba a színpadot. A Novotný Richárd vezette dixieland együttesnek olyan sikere volt, hogy a nézőtéren táncra perdült a közönség. Ezután következett az est fénypontja, a losonci Kármán Színkör Lehár-estje, amely a szerző losonci búcsúkoncertjének 100. évfordulójára készült... Miért is vált meg Lehár Ferenc Losonctól? Nos, ezt megtudhattuk az összekötőszövegből, melyet Böszörményi István írt, és Erdélyi Attila, valamint Csíkány Andrea olvasott föl. Erdélyiné A. Gabriella ezúttal a könnyű műfajban okozott meglepetést. A Mosoly országa nyitányára ellejtett táncával azonnal belopta magát a közönség szívébe. Csák Etelka a Cigányszerelemből énekelte a Messze a nagy erdőt. A vastaps után Mi és Guszti kettőse következett, Tóth István és Erdélyiné A. Gabriella előadásában... Gyerünk, tubicám! (Luxemburg grófja): Erdélyi Gábort és Balázs Ildikót nagyon szerette a közönség! A Három grácia apacsdalát Tóth István és Erdélyiné A. Gabriella énekelte és táncolta — frenetikus sikerrel... Bíróné Vámos Anikó Fleury belépőjével kápráztatta el a bolykiakat, Csaszlovszky János meg Sir Basil dalával. Bocsánat, a polkatáncról majd elfeledkeztem! A Lehár-estet Jankovits Jenő (Gyöngyösi Játékszín) rendezte. A vendégrendezőnek ez a harmadik rendezése. Az előző kettő is jól sikerült, a Charlie nénje a 30., a Kaktusz virága a 20. előadás körül jár. Jankovits Jenő úgy nyilatkozott, hogy imád a Kármán Színkörrel dolgozni! A jól sikerült IV. Ipoly Menti Találkozó zárszavát Danes Dezső, a Csemadok Járási Titkárságának dolgozója tartotta. Ardamica Ferenc Fotó: a szerző Böszörményi István megkoszorúzza Katona István történetiró emlékművét Néptáncosok a tenyérnyi színpadon 8 A HÉT
