A Hét 1994/2 (39. évfolyam, 27-52. szám)
1994-09-16 / 38. szám
V«/M#s HA -éfsf Mixiés Btéo'J VŠLNlk Könyvek a magyar "bárdokróľ Két keserédesen, olykor cinikusan, máskor viccelődően vagy éppen erőt sugárzóan daloló őrök kamasz. Két legendás magyar egyéniség — CSEH TAMÁS és BRÓDY JÁNOS. Közös jellemzőjük még a csekély hangterjedelem, a kissé bizonytalan intonáció, illetve e "hiányosságokból" teremtett új stílus, na és persze évtizedekig hű társuk — a nyakukban lógó gitár. Milliók szívéhez utat kereső és találó dalok. Rendhagyó naplók, a kívülállás és a reménység kifejezői a hosszadalmas "téli álom" idején. Majd az "ébredés" után is egy-egy életérzés tükrözői "az utca másik oldalán". Bennük a kimondás bátorsága, hiszen alkotóik életén is kíméletlenül átgázolt a történelem... és "művész vagy író nem állhat a hatalom oldalán, még akkor sem, ha az az ő oldala" (Ottlik G.). A közelmúltban egy-egy könyv jelent meg az ezredvégen is vegyes korosztályú rajongótábornak daloló magyar "bárdokróľ és a megtisztulást hozó régi-új dalokról. Egy színvonalas, érdekfeszítő interjúregény "CSEH TAMÁS" címmel, Fodor Sándor tollából, valamint egy kevésbé nívós ún. portrészerű vallomás "HA ÉN BRÓDY VOLNÉK" címmel, amely Vámos Miklós munkája. Amíg az elsőben Cseh Tamás, Bereményi Géza, Baksa Sós János, Jancsó Miklós, Gyurkó László, Eperjes Károly, Másik János, Márta István mesél egy legendás korszakról, illetve a Cseh-legendáról, addig a Bródy-kötetben a szerző — saját élményein keresztül — igyekszik bemutatni dalköltő barátját, olykor-olykor előtérbe helyezve saját énjét... Mindkét könyv értékét növelik a — döntő többségben még soha sehol sem közölt — fényképek. Egyúttal kézhez kapjuk az 1976—1990 között hanghordozón megjelen(hetet)t Cseh-dalok jegyzékét és fogantatásuk magyarázatát, valamint néhány Bródy-sláger szövegét. Valójában kicsoda is Cseh Tamás? Nos, egy hajdani rajz—művészettörténet—geometriaszakos tanár, aki kilépett a képmutató felnőttek hazug világából, és továbbutazott a muzsika szárnyain. Bereményi Géza szövegeit saját zenéjével együtt vitte sikerre. Az ÚT egy albérleti szobából, a Citadellán, egyetemi klubokon, Párizson, a 25. Színházon, az Új Tükör Klubon át vezetett a Katona József Színházig. Időközben Jancsó Miklós fiatal művész-szabadcsapatával bolyongott—filme-FIGYELŐ zett a Balaton-felvidéken, hódol(t) az indián romantikának Bakonybélen... 1982-ig Bereményivel, majd Csengey Dénessel, azután 1989- től ismét Bereményivel hívták életre a közkedvelt dalokat. Amikor érezte, hogy szólítja őt az idő, Lakitelekre ment több tucat társával rendszert váltani. Azonban a szekértáborokra való bomlás idején tudatosította, hogy az aktuálpolitika a sárba rántja a művészeket, ezért inkább visszatért a lírai műfajhoz — a dalokhoz, amelyeket tolmácsol(t) régi-új közönségének Pozsonytól Szabadkáig. Lesznek-e újabb dalok? "Bizonyosan. Hiszen többek között Cseh Tamás is megtett mindent, hogy bizonyítsa: a végletekig szívós ez a műfaj, az az ember, aki énekel szemben a csenddel. Jönnek és elmennek az elvek, beteljesednek vagy semmi-ködbe vesznek a jóslatok... Itt vagyunk valamennyien újabb korszakba szorítva tövig... Szívemhez nőtt ez a műfaj, hiába. Zavaros érzéseink megtisztítója, DAL." Cseh Tamás népszerűségének csúcspontja nagyjából egybeesik Bródy János szólóénekesi pályafutásának kezdetével. A zenész, zeneszerző, szövegíró, előadóművész (civilben villamosmérnök) játszott az Illés, majd a Fonográf együttesben, és 1978-tól önállóan (is) koncertezik. Több mint 50 nagylemez elkészítésében vett részt, csaknem 500 dal szövegét és 100 dal zenéjét szerezte. Filmekhez és színdarabokhoz is komponált zenét. (Főbb művei: Kőműves Kelemen; István, a király; Fehér Anna; Doktor Here.) Vámos Miklós szerint Bródy volt az Illés zenekar fő ideológusa. Dalszövegei két fő témája a szabadság és a szerelem. A rendszerváltásig legfontosabb szakmai útitársa Szörényi Levente, az Illés hajdani sztárja és motorja volt. Azután Bródy az SZDSZ választási kampányában segédkezett (pl.: TV-fellépés a kampány során), és a Demokratikus Charta egyik szóvivője lett, Szörényi pedig az MDF-fel kezdett szimpatizálni... Magánügy ez vagy közügy? Mindenképpen tény, amely közös alkotómunkájuk kárára vált. Ázonban semmiképpen sem helyeselhető, hogy az ismertetett könyv szerzője Szörényi pocskondiázásával igyekszik nagyobb babért fonni Bródy feje fölé (a 117. oldaltól)! Hiszen Bródy vallomása alapján sem mindenki ellenség, aki az utca másik oldalán halad... Kinél az igazság? "Szeresd azokat, akik keresik az igazságot, de ne higgy azoknak, akik azt hirdetik, hogy megtalálták." (Bródy J.) Ml—KÓ Fotó: a szerző Hogyan segíthetjük a gyermeket abban, hogy megismerje érzéseit? Úgy, hogy mintegy tükörként megláthatja bennünk érzelmeit. A gyermek úgy ismeri meg saját fizikai képét, hogy gyakran láthatja tükörben. Érzelmeiről is úgy nyerhet tiszta képet, ha hallja, amint visszatükröződnek bennünk. A tükör szerepe az, hogy hűségesen visszaadja a tárgyak képmását, anélkül, hogy javítana vagy rontana rajtuk. Nem kívánjuk meg a tükörtől, hogy ilyesmiket mondjon nekünk: "Szörnyen festesz. Véraláfutásos a szemed és puffadt az arcod. Egészében szörnyű vagy. Jó lenne, ha valamit csinálnál végre magaddal." Miután Tükröt tartani a személyiség elé néhányszor kipróbáltuk az ilyesfajta beszélő csodatükröt, menekülnénk tőle, mint a pestistől. A tükörtől tükörképet várunk, nem pedig prédikációt. Lehet, hogy nem szeretjük azt a képet, amit a tükör mutat, mégis inkább magunk kívánunk dönteni arról, hogy mikor megyünk legközelebb kozmetikushoz. Az érzelmi tükör szerepe az, hogy olyannak mutassa érzelmeinket, amilyenek valójában, torzítás nélkül: "Úgy tűnik, nagyon mérges vagy." "Ez úgy hangzik, mintha nagyon gyűlölnéd őt." "Úgy látszik, undorodsz az egész dologtól." Ha a gyereknek ilyesfajta érzései vannak, ezek a megállapítások jelentik számára a legtöbb segítséget. Világosan megmutatják, milyenek az érzelmei. Akár valódi, akár érzelmi tükörről van szó, csupán a tiszta, világos kép nyújt lehetőséget arra, hogy saját kezdeményezésünkből nekilássunk önmagunk rendbeszedéséhez, megváltoztatásához. Dr. N. CSERFALVI ILONA 11
