A Hét 1994/2 (39. évfolyam, 27-52. szám)

1994-09-09 / 37. szám

NAGY ZOLTÁN RAJZA EGTAJAK HÉT KURUZSLÁS istenek jóváhagyását kérik. Vagy ha asztalt terítenek, láthatjuk, hogy fölteszik a hagyo­mányos gyűrűket, mivel a néma babonasá­­gok hatására is nyilvánvaló egyéb példákból: a nyál, ha ujjunkkal a fülűnk mögé kenjük, elmulasztja rossz sejtelmeinket; még a közmondás is arra figyelmeztet, hogy ha jót kívánunk, szorítsuk be a hüvelykujjunkat, imádkozás közben jobb kezünket akjunkhoz érintjük, és egész testünkkel jobbra körülfor­dulunk; Galliában hatásosabbnak tartják a balrafordulást; valamennyi nép egyetért ab­ban, hogy a villámlást nyelvcsettintéssel kell tisztelni. Ha lakoma közben tűzvészről esik szó, az asztal alá vizet loccsantunk, úgy hárítjuk el. Általános vélekedés szerint a lehető legrosszabb előjel az, ha akkor söprik fel a padlót, vagy ha akkor szedik le az asztalt, vagy a tálcát, amikor valaki épp távozik, vagy miközben valamelyik vendég iszik. Servius Sulpiciusnak, a kiváló félfiúnak értelmezése szerint a fogásokat azért nem szabad otthagyni, mivel számuk akkoriban még nem volt több, mint a meghívottaké. Sőt hunyort bevenni és kihányni az ételt — ha utána már semmit sem eszik az ember — éppúgy átoknak számít, mint ha egyáltalán semmit sem evett volna. Ezeket a szokásokat azok hagyományoz­ták ránk, akik meg voltak győződve róla, hogy minden ügyükben és minden percükben együtt vannak az istenekkel, és éppen ezért úgy örököltük tőlük isteneinket, hogy még a bűneink iránt is könyörületesek. Rossz jel, ha a vendógtársaság egyszerre elhallgat, de csak akkor, ha a jelenlevők száma páros; ez viszont annyit jelent, hogy a társaság bármely tagjának a jóhírét veszély fenyegeti. Az ételdarabot is, ha valaki kiejtette a kezéből, minden esetben visszatették a tálba, és nem volt szabad a tisztaság kedvéért kisöpörni. Bizonyos baljós jeleknél fontos, hogy közben miről beszélt vagy mire gondolt az illető; a legvégzetesebbek, ha a főpappal esnek meg, az alvilág istenének tiszteletére rendezett lakomán. Kiengesztelése csakis úgy történhetik, hogy a leejtett ételt vissza­teszik, majd a házi tűzhelyen elégetik. Azt is mondják, hogy hatástalanok az olyan orvosszerek, amelyeket használat előtt vé­letlenül az asztalra tettek. Körmöt vágni, amikor vásár van Rómában, méghozzá szótlanul és a nagyujjtól kezdve: veszélyez­teti sokaknak a pénzét. Haját viszont az újholdtól számított tizenhetedik vagy huszon­­kilencedik napon vágassa le az, aki el akarja kerülni a kopaszodást és a fejfájást. Italia számos vidékén községi határozatok vannak arra vonatkozólag, hogy az asszo­nyok járás közben ne pörgessék orsóikat az utcán, vagy legalábbis takarják le egészen, mivel az ilyesmi árt az emberek mindenféle reményének, főleg pedig a termésnek. Marcus Servilius Nonianus, az állam első polgára, nemrégiben annyira félt a szem­gyulladástól, hogy még mielőtt ő maga ezt a betegséget nevén nevezte volna, vagy másvalaki említette volna, papirosra írt két görög betűt, az R és az A betűt, majd lenfonállal körülkötözte, és a nyakába akasz­totta. Mucianus, aki háromszor volt konzul, ugyanilyen óvatosságból eleven legyet bur­kolt fehér vászonkendőbe: mindketten fen­nen hirdették, hogy ezek az ellenszerek tartották távol tőlük a szemgyulladást. Van­nak varázsigék jégeső ellen, különféle be­tegségek ellen, tűzvész ellen; ezek közül némelyik be is vált; de ismertetésükben feszélyez az, hogy ahány ember, annyiféle meggyőződés, én pedig mindenkinek a véleményét tisztelem. Ezért ki-ki vélekedjék ezekről a dolgokról úgy, ahogy neki tetszik. Valóságos méreg, ha valaki terhes asszony mellé ül, vagy ujjait fésűk módjára egybe­kulcsolja, amikor valakinek orvosságot adnak be. A hagyomány szerint Alkméné is így járt Héraklész világrahozatalakor. Még rosszabb, ha egyik vagy mindkét térdét fogja így körül, vagy ha térdére teszi a másik lábát. Ezért tiltották meg az őseink a katonai vagy hatósági tanácskozásokon, mivel mindez alkalmas arra, hogy bármilyen cselekvést megakadályozzon. Éppígy tilalmas volt szer­tartásokon vagy fogadalmakon így részt venni; azt pedig, hogy a tisztviselők megpil­lantásakor le kell venni a fejfedőt, nem tiszteletadás végett rendelték el, hanem — Varró bizonysága szerint — az egészségre való tekintettel, mivel ez a szokás egyúttal a fej edzése is. A sebek átkötése Hercules-csomóval hi­hetetlenül gyors hatású orvossszer; de állítólag az ilyen csomóval történő közönsé­ges kötésekben is van valami hasznos erő. Egyébként Démétriosz herkulesinek nevezte a négyes számot is, sőt könyvet írt arról, hogy miért nem ajánlatos négy-négy pohárral vagy korsóval inni. Szemgyulladás ellen jót tesz hátul a fül dörzsölése, szemhurut esetén pedig a homlok dörzsölése. Magából az emberből lehet következtetni arra, hogy betegség esetén nem kell félnie a haláltól mindaddig, amíg a szembogara visszatükrözi a képeket. Révai József fordítása 17

Next

/
Thumbnails
Contents