A Hét 1994/2 (39. évfolyam, 27-52. szám)
1994-09-09 / 37. szám
tervezettel kapcsolatos bíráló megjegyzésekre is. "Szemünkre vetették — mondotta —, hogy az iskolareform nem oldja meg kielégítően a tanulók osztálylétszámának a csökkentését... Az átlagos osztály tanulólótszám 50-re való csökkentése 2000 új osztály megnyitását, 2000 új tanító alkalmazását, 2000 új tanterem felépítését tenné szükségessé. A jelenlegi gazdasági helyzetben ez lehetetlen, arról nem is beszélve, hogy 2000 új tanító előteremtése szintén megvalósíthatatlan, mert jelenleg is nagy hiány van szlovák és cseh tanítókból. ... Nem kis feladatot jelentett Szlovenszkó területén a szlovák nyelvű oktatás biztosítása, a magyarizáció eredményeinek felszámolása, az iskolaügy osztrák, illetve magyar jellegének megszüntetése." (Gy.B.) A "kis iskolatörvénynek" nagy visszhangja lett a szlovenszkói magyar tanítók körében is. Éveken keresztül újságtéma volt. Általában pozitívan értékelték, de a realizálását gátló körülményekről nagyon sokat írtak a szaklapok. Jákob István királyhelmeö ref. tanító írja: "Hogy az általános művelődés szempontjából mennyire kívánatos ez a törvényhozási intézkedés, arra nézve felemlítem a Csehország és Szlovenszkó műveltségi viszonyai közt lévő szembeötlő különbséget, aminek magyarázatát abban találjuk meg, hogy amott már ennek a megreformált iskolarendszernek az eredményes hatása nyilvánul meg a mai — határozottan intelligens és felvilágosult — cseh népben." Sokan azt írják, követelik a szaklapok hasábjain, hogy "az iskolaépületek renovációja épp olyan kívánatos és szükséges lenne, mint az iskolareform". Főleg az egyházi (felekezeti) magyar iskolaépületek voltak nagyon rossz állapotban. Az állam nem törődött velük, az egyházaknak nem jutott rá pénzük. A "kis iskolatörvény" támogatói csehországi példákkal érveltek. Vaskó Imre a "Magyar Tanító" V. évf. 2. számában így írt: "Kultúrkormányzatunk a népiskola munkájának eredményesebbé tétele végett a nyolcosztályos iskola típus életbeléptetését törvényhozásilag elrendelte. Ennek az iskolatípusnak Csehországban létező eredményei vitathatatlanok." Sokféleképpen lehet értékelni a "kis iskolatörvényt", de azt nem lehet letagadni, el nem ismerni, hogy jelentős mértékben hozzájárult a csehszlovák iskolarendszer demokratizálásához, a lakosság műveltségi szintjének emeléséhez. GYÖMBÉR BÉLA INTERJÚHÉT AZ ÉN NEVEM Az új anyakönyvi törvény — amely 154/1994-es szám alatt található a törvénytárban — 1995. január elsején lép hatályba. Az a paragrafusa, amely egyebek mellett arról rendelkezik, hogy a nők vezetéknevük végéről elhagyhatják az -óvá végződést, már július elsejétől érvénybe lépett. Ez azt jelenti, hogyha Kovács Erzsébet, akit a környezetében mindenki mondjuk Erzsinek vagy Erzsikének hív, elhatározza, hogy ezentúl a hivatalos okmányaiban, a keresztlevelén is a Kovács Erzsébet és ne Alžbeta Kováčová szerepeljen, ehhez most már törvény adta joga van. Arról, hogyan történik mindez a gyakorlatban, Batta Attilát, Párkány alpolgármesterét kérdezem. — Dr. Hortai Éva Komárom alpolgármestere dolgozta ki az erre vonatkozó nyomtatványokat. Nyolc variáció van. Tehát e szerint lehet kérvényezni az újszülött, kiskorú, azaz tizenöt éven aluli gyermek nevének magyarul történő anyakönyveztetósót, a női vezetéknevek esetében külön nyomtatvány van az -óvá végződés elhagyására vonatkozóan, illetve a keresztnevek magyar nyelven történő anyakönyveztetésóre. Az elmondottak alapján tehát ha Kovács Erzsébet bejön a polgármesteri hivatalba azzal a szándékkal, hogy most már nem Alžbeta Kovácsováként kíván szerepelni a hivatalos okmányokon, akkor kap egy nyomtatványt és kitölti. Mi a következő lépés? — Bejön a polgármesteri hivatalba, megkapja a nyomtatványt, ezt kitölti, hozzácsatolja a régi keresztlevelét, a negyvenkoronás okmánybélyeget, és várja, hogy a postán megérkezzen az új keresztlevele, amelyen már Kovács Erzsébetként Az anyakönyvi törvény a gyakorlatban szerepel. Egyébként a most született leánygyermek esetében és a házasságkötéskor illetékmentesen magyarul anyakönyvezik a keresztnevet, illetve a vezetéknév után már nem írják oda az -óvá végződést. A közelgő választásokon nem okozhat bonyodalmat, ha Kovács Erzsébet ugyan a keresztlevelén Kovács Erzsébetként szerepel, de a személyazonossági igazolványában továbbra is Alžbeta Kovácsová? — Nem hiszem, hogy ez különösebb gondot okozna, hiszen a keresztlevele alapján már bárki kérheti, hogy az ott beírt név szerepeljen valamennyi hivatalos okmányán. Egyébként a választások idején az anyakönyvvezetők is dolgoznak, tehát ha bonyodalom adódna a név körül, vagy ha a személyi igazolványban nem lenne bebólyegezve, hogy a Szlovák Köztársaság polgára, ezt a választások idején az anyakönyvvezetőnél még megteheti. Természetesen az utóbbi esetben jobb, ha az illető minél hamarabb rendezi az iratait, és mihamarabb felkeresi az anyakönyvi hivatalt, ahol a személyazonossági igazolványába illetékmentesen beírják, hogy a Szlovák Köztársaság állampolgára. Arról, hogy a július elsejétől eltelt időszak alatt hány hölgy élt a törvény adta jogával Párkányban és környékén, Kurcz Mária anyakönyvezetőt kérdezem. — Eddig körülbelül két kérvény érkezett a keresztnév magyar nyelven történő anyakönyveztetésére vonatkozóan és két esetben kérték a vezetéknevük után szereplő -óvá elhagyását. Itt két nagyon lényeges dolgot szeretnék megemlíteni. Az egyik: az új keresztlevél kiállítását ott végzik, ahol a régit kiadták. Tehát ha valaki Párkányban él, de Pozsonyban született, és ott is állították ki a keresztlevelét, akkor neki nem Párkányban, hanem Pozsonyban kell kérvényeznie az új keresztlevél kiállítását. Ez nem jelent különösebb gondot, hiszen nyomtatványt bármelyik körzeti hivatalban kap, és a kérvényt az okmánybélyeggel együtt postán is elküldheti, természetesen mellékelni kell a régi keresztlevelet. A másik fontos dolog, hogy a kérvényezőnek a hivatalos okmányaiban olyan nemzetiség legyen feltüntetve, amilyen nyelven szeretné anyakönyveztetni a keresztnevét. Tehát ha valaki az Alžbetát Erzsébetre szeretné változtatni, ehhez szüksége van arra, hogy a keresztlevelében a magyar nemzetiség szerepeljen. Az elmondottak alapján nem ütközik tehát akadályokba és bonyolult, hoszszadalmas ügyintézéstől sem kell tartania annak, aki azt szeretné, hogy neve magyarul szerepeljen a keresztlevelében, illetve valamennyi hivatalos okmányában. Ha megvan a negyvenkoronás okmánybélyeg, már csak kérvényezni kell... KAMONCZA MÁRTA
