A Hét 1994/2 (39. évfolyam, 27-52. szám)

1994-08-05 / 32. szám

TE MEG ÉN A KONYHÁBAN Tanácsok nem csak kezdő háziasszonyoknak Néhány tévhit a táplálko­zással kapcsolatban Lássuk be: gyakran kerülünk zavarba, ha táplálko­zásról van szó. Az alábbi tények talán segítenek eloszlatni néhány, a koleszterinről, a zsírokról és általában az egészséges táplálkozás kapcsán felmerült tévhitet. 1. Hiedelem: A tartósított élelmiszerek egészség­telenek. Tény: Sok tartósított ételnek magas a nátriumtartalma. Ez leggyakrabban só, sütőpor, szódabikarbóna vagy natrium-nitrit formájában for­dul elő. Aki kevesebb nátriumot szeretne fogyasz­tani, az csökkentse étrendjében a tartósított etelek mennyiségét. 2. Hiedelem: A "koleszterinmentes" felirat azt jelenti az élelmiszeren, hogy az nem ártalmas a szívre. Tény: A "koleszterinmentes" felirat nem biztosít arról, hogy nincs-e az élelmiszerben zsír. Koleszterin csak állati eredetű ételekben található. A növényi eredetű ételekben nincs koleszterin, de néhányuk, mint pl. a mogyorókrém vagy a burgonyaszirom nagy mennyiségben tartalmaznak zsírt. 3. Hiedelem: A vitamin energiát jelent szerveze­tünknek. Tény: A vitaminok és ásványi anyagok segítségével szervezetünk a táplálékot — többek között — energiává alakítja, de maguk a vitaminok nem jelentenek energiát. Az energia mértékegysége a kalória és csupán néhány tápanyag •— a szénhidrát, a fehérje és a zsír — számít kalória­forrásnak. 4. Hiedelem: A szénhidrát hizlal. Tény: Az összetett szénhidrátokban gazdag ételek — a kenyér, a gabonafélék, a burgonya, a tésztafélék és a rizs fi — önmagukban nem hizlalnak. Csak az elkészí­téskor hozzájuk adott vaj, margarin, illetve külön­böző öntetek révén nő meg a zsír-, és így a kalóriatartalmuk. 5. Hiedelem: Ha nem fogyasztunk tojást, alacso­nyan tarthatjuk koleszterinszintünket. Tény: Igaz, a tojásban sok a koleszterin (213 milligramm), mégsem szükséges, hogy lemondjunk a tojásból készült ételekről. A kutatók azt javasolják, hogy heti négy darabnál ne együnk többet. (Érdemes gondolni arra, hogy ha tojást használunk főzéshez, de az ételt több adagra osztjuk, akkor a koleszterin is eloszlik.) A különböző szívbetegségek megelő­zése érdekében kevesebb telített zsírt fogyasszunk, mely főleg a húsokban és tejtermékekben lelhető fel, annál is inkább, mivel az ilyen jellegű ételek szintén gazdagok zsírban és koleszterinben. 6. Hiedelem: A margarin nem hizlal annyira, mint a vaj. Tény: A margarinban és a vajban pontosan ugyanannyi kalória van: vagyis 100 gramm leve­­seskanalanként. Habár mindkető zsír, csak a vaj, vagyis az állati fehérje tartalmaz koleszterint.Semmi akadálya nincs, hogy kis mennyiségben együnk margarint vagy vajat, de figyeljünk rá, hogy egyébként mennyi zsírt fogyasztunk. 7. Hiedelem: A lefölözött tejben kevés a kalcium. Tény: A lefölözött tej valójában több kalciumot tartalmaz, mint a teljes tej: az előbbi 302, míg az utóbbi 290 milligrammot poharanként. A kalcium segítségével csontjaink erősebbek lesznek. (Folytatjuk) Főzzünk olcsón! Török zöldbab (30,- Sk) A zöldbabot (kb. 80 dkg-ot) 3-4 cm-es dara­bokra vágjuk, és sós vízben puhára főzzük. Ezután forró vajba for­gatjuk, és kockára vá­gott paradicsommal együtt kb. 10 percig pároljuk. Sóval, törött borssal, 1 gerezd szét­zúzott fokhagymával ízesítjük, tálaláskor fi­nomra vágott petrezse­lyemmel és reszelt sajt­tal megszórjuk. X 5^ Jn / i fi­c v.. ty > i i t-J . * O: W 1“ A u,?---­~ £ L r _ s cvn YCÍ tXTj *« ra <p6 ' toWa- It to £ .E»e . l L_ . - --* -r“ “ľ . ~ *- • i V 1 \ 1 ’ k: ■ • J. Az előző számunkban ígértük a nadrágszoknyás ruha szabásmintájának közlését. A hosszabb húzott szoknyás fazon anyaga lehet pamutdzsörzé, a mini nadrágszoknyásé pedig pöttyös és egyszínű vászon kombinációja. Méretek: testmagasság 167 cm, mellbőség 94 cm, csípőbőség 98 cm. Anyagszükséglet duplaszélesből a húzott szoknyához 1,70 m, a nadrágszoknyához pöttyös vászonból 80 cm, az egyszínűből 1 m, valamint 55 cm-es cipzár. Felnagyítjuk a szabásmintát csomagolópapírra, 10x10 cm-es négyzetháló segítségével. A mini nadrágszoknyás modellnél a nyakkivágást, az ujja és a szoknya hosszát szaggatott vonal jelzi. A csíkos ruhánál (lásd 31. szám) a szoknyarész 140-70 cm-es egyenes darab. A mellvarrást kis hajtás helyettesíti, a váll-lap a vállvonalon. A nadrágszoknyánál az ujja hosszához hozzá kell adni 30 cm-t, lefelé szűkítve. A szabásminta alapján szabhatunk külön nadrágszok­nyát is, de akkor 16 cm-rel magasabbra kell venni a derékvonalat (a ruhánál, mivel hosszított derekú, csípővonalat jelöltünk). Szabásnál 1 cm-t ráhagyunk a varrásokra, a felhajtásra pedig 3 cm-t. A gallért duplán szabjuk, és 3 cm széles rászabott pánttal dolgozzuk rá a nyakkörre. A ruha hátul a középvarrásba beállított cipzárral csukódik. A szabásminta alapján blúzt is szabhatunk, például a képen levő fazont. 25

Next

/
Thumbnails
Contents