A Hét 1994/2 (39. évfolyam, 27-52. szám)
1994-07-29 / 31. szám
HÍRMONDÓ Meghívó a Gömöri Múzeumba Nagykőrös népművészete A 27 ezer lakosú alföldi város Nagykőrös és a nagyságrendben hozzáillő gömöri város Rimaszombat barátságát pecsételte meg a nemrég megnyílt "Nagykőrös népművészete" című tárlat. A kiállítás a Gömöri Múzeum emeleti folyosóján látható — ide költözött át átmeneti időre a nagykőrösi Arany János Múzeum gyűjtemény any agának egy része. Célja, hogy bemutassa az Alföld jellegzetes iparának, a mezőgazdasági termelésnek és a háztáji gazdálkodásnak, valamint az ott honos kézműiparnak a jellegzetes vonásait, munkaeszközeit. Bár Dél-Gömörben is ismertek a guzsajok, a faragott ládák, az ún. kelengyésládák, a szűrök és a csutorák — oly gazdag díszítésűek, oly művészien megkomponált és kivitelezett A képen a Gömöri Múzeum épülete darabok, mint az alföldiek, Gömörben nincsenek. A kiállított tárgyak között olyanok is szerepelnek, mint a csürgős-tükrös guzsaj — vagy ahogy ott nevezik, a gyalogrokka —, a pajzán díszítésű kékfestő nyomódúcok, melyek csak elvétve találhatók meg ilyen formában a szlovákiai délvidéken. Jellegzetesek az itt látható nagykőrösi fejfák is — vagy ahogy ott nevezik, a gombosfák —, a mángorlók és a borotvatartók, különösen azok díszítései. A kézműipar több remekművével is találkozhat a látogató — a már említett kelengyésládákon kívül megcsodálhatja a kovácsoltvasból készült gazdag mintázatú pántokat, vasalásokat, kézi szerszámokat. A cserépművesség mintapéldányait is elhozták, bár a tájékoztatóban az is ott szerepel, hogy ezek javarészt kereskedelmi kapcsolatok útján kerültek az alföldre — egyebek között Gömörből is. A látogató természetesen arról is tudomást szerez, hogy a két város kapcsolatában a Nagykőrösön tanítóskodott Arany János és a rimaszombati születésű Tompa Mihály barátsága szimbólumértékű a két város kapcsolatában. Az alföldi város népművészetét bemutató kiállítást a látogatók egészen október 15-ig tekinthetik meg. Kőbe zárt élet A kiállítás anyaga a nagyszombati és a Gömöri Múzeum, valamint három magángyűjtő anyagából állt össze. Az értékes őslénytani kövületek, csontok, csonttöredékek, csontvázak a földtörténeti őskortól napjainkig tárják elénk a flóra és fauna fejlődési korszakait. A könnyebb érthetőség és időbeni viszonyítás kedvéért földünk történetét egy évbe sűrítették össze a kiállítók. E szerint a Föld négy és fél milliárd évre tehető múltjának életet fakasztó őskora, a prekambrium március 26-án kezdődik csupán. Ekkor jelennek meg az egysejtűek és a különböző baktériumok. Időrendi sorrendben a paleozoikum következik, mely az említett jelképes időmérés szerint november elsején kezdődik. Az itt látható trilobiták, vagyis a háromkaréjú ősrákok jellemzik, a tengeri flórából pedig a páfrányok, a fa nagyságú zsurlók és a tengeri liliom is megjelennek a kövületek világában. A földtörténeti másodkomak, vagyis a mezozoikumnak érdekesmód vannak máig is létező helyi leletei — ilyenek a járásból származó fényesen ragyogó szívkagylók vagy a lábasfejűek kövületei és mások. A másodkorban megjelenő ginkó- és magnóliafa pedig a mai napig is megtalálható Rimaszombatban. A kiállítás anyagában a kenozoikum fejlődési szakaszainak van a legtöbb archeológiái emléke. A tengeri élőlények: csigák, kagylók és tengeri növények mellett megjelennek az emlősök — fogak, agyarak, bordák, csigolyák stb. szemléltetik ezt, melyek mamutoktól, a jégkori óriásszarvastól, orrszarvútól, barlangi medvétől, a Hipporion őslótól, bölénytől és egyéb állatoktól származnak. Helyi viszonylatban egyedi daraboknak számítanak a Gömöri Múzeum gyűjteményének részét képező tatu, kajmán, aligátor és tengeri teknős életnagyságú preparált példányai is. Külön részlegen mutatják be az Ajnácskő határában található "Csontos árok" őslénytani leleteit, egy másik panelon pedig a járás őslénytani lelőhelyeit: a beretkei Peskő-barlangot, a felsőszkálnoki lelőhelyet, a tornaijai Csincsa-barlangot, a damyai homokdűnéket és a derencsényi barlangot. Az érdekes és attraktív kiállítás július végéig várja az érdeklődőket. Polgári László Pozsonyban bemutatkozott az Európai utas 1994. június 27-én a Pozsonyi Magyar Kulturális Központban sajtótájékoztatót tartottak a Budapesten negyedévenként megjelenő Európai utas című folyóiratról. A lapot — melyet az Európai utas Alapítvány megbízásából a Budapress Kft. ad ki — Módos Péter főszerkesztő, valamint két jeles történész Kiss Gy. Csaba és Szarka László mutatta be az érdeklődőknek. A folyóirat szerkesztői immár második alkalommal jártak Pozsonyban, s a főszerkesztő ezúttal is nyomatékosan aláhúzta: a lap nem kisebb "ügyet" vállalt fel, mint a Kelet-Közép-Európában élő nemzetek közeledését. (kamoncza) Fotó: Prikler László 8 A HÉT
