A Hét 1994/2 (39. évfolyam, 27-52. szám)
1994-07-29 / 31. szám
INTERJÚ retnénk kedveskedni "A mindenlátó királylány" című mese bemutatásával, amelyet Mecner János, a Budapest Bábszínház jövendő igazgatója fog rendezni. Érdekes színfoltnak ígérkezik "A föld" című lírai játék (Ľubomír Pavlovió, a pozsonyi Hviezdoslav Színház munkatársa rendezi). Régóta együttműködünk Iglódi Istvánnal, aki a budapesti Művész Színház főrendezője lesz, és megbíztuk őt a "Vízkereszt..." című vígjáték rendezésével. Mivel el szeretnénk mélyíteni az együttműködésünket a kassai Thália Színházzal, ezért bérletes előadásként hirdettük meg a "Filóména házassága" című vígjátékukat, amelynek egyik főszerepét komáromi kollégánk, Boráros Imre játssza. (Kitérőként megemlítem, hogy a mi társulatunk szeptemberben a "Figaró házasságával" mutatkozik be Losoncon, Rimaszombatban és Füleken. Remélhetőleg telt házak előtt...) Utolsó bérletes előadásunk a győri Nemzeti Színhát "Csak semmi szexet kérem, angolok vagyunk!" című vígjátéka — vendégjátéka lesz. Bérleten kívüli előadásként mutatjuk be "A gondnok" című abszurd vígjátékot; ezt a stúdióelőadást szintén régi ismerősünk, Korenói István, a nagyszombati színház tagja fogja rendezni. Az "Attila" című színpadi játékot pedig Beke Sándor rendezőnek szánom. Esetleg ha az időnkből, anyagiakból futja, további stúdióelőadásokat is bemutatunk. — Nem említetted a Bástya Színházat... úgy hallottam, hogy gondok merültek fel a bástyában működő pizzéria tulajdonosával, illetve a színház további működésével kapcsolatban... — Szerintem tárgyalások útján minden gond megoldható. Mi nem diktálhatunk, hiszen a terület a Duna Menti Múzeum tulajdonát képezi, a nézőtér a városé, a pizzériások pedig bérlik az udvar felét is. Ám megegyeztünk oly mértékben, hogy a pizzéria tulajdonosa még szponzorálni is fogja az idei nyári produkciót. Remélem, hogy a továbbiakban is zavartalan lesz az együttműködésünk! — Milyen sorsra jut a színházi stúdió, a színészképzés? — Nem feledkezünk meg a fiatalok képzéséről, a "stúdió" elnevezés is maradhat, de a képzés jogi vonzatait tisztázni, rendezni kell. Ugyanis mi — ilyen formában — nem vagyunk jogosultak bizonyítvány, oklevél kiadására, és nem szeretnénk hamis ígéretekkel félrevezetni a fiatalokat. Talán később lehetőség nyílik a magyar nyelvű színészképzésre a Komáromi Városi Egyetem keretén belül — igyekszem, hogy úgy legyen. Azonban egy ideig még másféle tevékenység köti le az időmet. Az elmondottakon kívül éppen folyamatban van a műhelyek, garázsok, raktárok áthelyezése jelenlegi helyéről, ahol a Városi Egyetem fog terjeszkedni. Ha kellő segítséget kapok a kollégáktól, valamint anyagi támogatást a minisztériumtól, a várostól, és különféle vállalatoktól, akkor az évadkezdésig sikerül befejezni a belső átépítéseket, költözködést stb. — Végül mit üzensz olvasóinknak — a nézőknek? — Örülnénk, ha legalább annyira szeretnének bennünket, mint ez idáig, de ha lehet, inkább még jobban... és rendszeresen látogassák az előadásainkat, mert értük vagyunk! Miskó Ildikó Fotó: a szerző ezembe került egy 1980-ban kiadott képzőművészeti monográfia, amely az akkor még a harmincas éveit taposó Kő Pál szobrászművészt "sokágú" törekvései árnyékában a "népi ihletésű" művészek közé sorolja. Kő Pál szobrászművész ötvenhárom esztendejével a háta mögött a "legmodernebb" ma élő szobrászművészek egyike. Tény, hogy lelkében ott remeg az ősi pásztorfaragók, regösök nagy művészete, de attól még Kő Pál igen európai, hatalmas tudással és munkabírással megáldott szobrász... Június derekán Zólyomban, a Balassi- "emléktábla" (Kő Pál alkotása) avatásánál találkoztunk a szobrászművésszel és fogtuk vallatóra: — Milyen kapcsolatok fűzik Kő Pál szobrászművészt Ajnácskőhöz? — Hunya Jóska, az ajnácskői polgármester megkérte Novák István Ybl-díjas építőművészt Szegedről, hogy segítsen egy szép katolikus templom építésében. Két esztendővel ezelőtt nagyon szép helyen, szemben az ősi ajnácskői várral letettük az alapokat. Akkor még Havel elnök úr is képviseltette magát, ám a lényeg az, hogy mi, képzőművészek, Péterfy Gizella festőművész és én próbáljuk majd széppé tenni a templom belsejét. Én egy "korpuszt" szeretnék (Krisztus testének az ábrázolása), amely a mennyezetről lóg, illetve úszik majd az emberek feje felett, de a Krisztusi test nem lesz keresztre feszítve, hanem "stigmákkal" (Krisztus sebhelyeivel) jelenne meg maga a korpusz. Bal oldalt lenne Mária, a Magyarok Nagyasszonya mellékoltár. Ezeken dolgozunk és igyekszünk, hogy minél hamarabb elkészüljenek, már némi fedezetet is sikerült pályázat útján biztosítanunk. — A közelmúltban jártam Ajnácskőn, és gyönyörködtünk a készülő "kéttornyú" templomban. Belülről nem tekintettük meg a templomot, ezért megkérdezem: hol tart a belsőépítészet? — Rozsnyóról jövet mi is megálltunk Ajnácskőn, és megnéztük a belsőteret, hogy a gyakorlatban is szemrevegyük, mit, hová lehet majd elhelyezni. Nekem is az az érzésem, hogy időpontról még korai lenne beszélni. De azt felelősséggel elmondhatom, hogy bármi történjen is, én a vállalt munkát elkészítem. Az ajnácskőiek akaratát minden erőmből támogatni fogom. — Kanyarodjunk vissza a Krisztus-szoborhoz: milyenek lesznek a méretei? — Abból indulunk ki, hogy a belső hajó méreteihez viszonyítva egy életnagyságú szobor nagyon picinek hatna. Tehát életnagyság fölötti méretekben kell gondolkodnunk. De, ami igazán izgat és misztikája a dolognak, az a mennyezetről való belógatás, vagyis nem a megszokott keresztfán feszül Krisztus alakja, hanem a levegőben, szinte a pap, ha felnyújtja a karját, eléri — s ez a megjelenés állapotát kelti. — Egy személyes kérdés: milyen kötődései vannak Kő Pálnak a történelmi Felvidékhez? — Ha messzire nyúlunk saját családi történetünkben, akkor az elbeszélésekből úgy tudom, hogy a Fáyaknak hatezer hold legelőjük volt a Felvidéken. Minden esetre ezt a vagyont az ősök valahol itt felejtették. Számomra azonban nem ez a döntő, hanem az, hogy Nyitrán, Léván, Kassán barátaim élnek, és mindez erőt ad nekem. Ráadásul most, hogy itt van Zólyomban a Balassi-emlékművem, ezentúl Zólyomba is úgy jövök majd, mintha haza jönnék. Motesiky Árpád A HÉT 3 Kő Pál, a szobrász
