A Hét 1994/2 (39. évfolyam, 27-52. szám)
1994-07-29 / 31. szám
INTERJÚ Június elejétől új igazgatója van a Komáromi Jókai Színháznak. Beke Sándor igazgató megbízatásának lejárta előtt a Szlovák Kulturális Minisztérium pályázatot hirdetett a megüresedő posztra, és a beérkezett jelentkezések elbírálása után HOLOCSY ISTVÁNT nevezte ki öt évre e színház élére. Az újdonsült direktorral elképzeléseiről, a kollégákkal szembeni elvárásairól és a jövő évadra vonatkozó dramaturgiai tervről beszélgettem: • Interjú HOLOCSY ISTVÁNNAL, a Jókai Színház igazgatójával — A pályafutásodat figyelemmel kísérve nekem úgy tűnik, hogy nemcsak a színpadon szereted a változatos szerepeket. Hiszen a színművészetet a CARAT Szlovákia Kft. ügyvezető igazgatói posztja követte, idén pedig megpályáztad e színház direktori funkcióját. Érdekelne, hogy mi indokolta ezt a döntésedet? — Elöljáróban elmondanám, hogy a színjátszás már diákkorom óta érdekelt, majd a hivatásommá vált. Minden egyéb kitérés csak kiegészítője annak. A minisztériumi pályázat tudomásul vételekor úgy gondoltam, hogy képes lennék ennek a funkciónak a betöltésére, és többen biztattak is, hogy pályázzak. Érdemes volt — megnyertem a pályázatot. Egyelőre még a CARAT igazgatója is vagyok, de a későbbiekben nem vállalom a vezetését. Viszont továbbra is ápolni fogom a CARAT-beli kapcsolataimat — a színház érdekében. Igazgatói teendőim miatt az új évad első felében új szerepeket nem vállalok. Remélem, hogy jól megfér bennem a művészember a menedzser típusú igazgatóval, és mindig azt az énemet fogom előnyben részesíteni, amelyik az adott helyzetben leginkább a színház javát szolgálhatja. — Megkérlek, hogy részletezd a színház további működésével kapcsolatos elképzeléseidet! — Elsősorban fontosnak tartom a felszabadult légkör kialakulását, hogy az itt dolgozók mindnyájan sajátjuknak tekintsék a színházat! Ezért a beiktatásom után a munkatársaimra bíztam a művészeti tanács megválasztását, amelynek tagjai lettek: BORÁROS IMRE, DRÁFI MÁTYÁS, MOKOS ATTILA, NÉMETH ICA, PŐTHE ISTVÁN, ROPOG JÓZSEF és VARSÁNYj MARI. Művészeti vezetővé DRÁFI MÁTYÁST, társulatvezetővé pedig PŐTHE ISTVÁNT választották. Ekképp a művészeti vezető felszabadul a társulattal kapcsolatos mindennapi praktikus teendőktől, és kizárólag a színház művészeti vonulatával fog törődni. Tisztázni kell az egyes munkaköröket — ki miért felelős stb. Minden posztra olyan embereket igényelünk, akik képesek önállóan dolgozni, sok-sok életképes ötlettel rendelkeznek, szeretik a színházat, és értenek a munkájukhoz. Nem vagyok a direktív utasítgatások híve! Egy-egy helyre vagy pályázatot fogunk kiírni, vagy személyesen találjuk meg a megfelelő rátermett embereket. Hiszen jó színházat csak tehetséges, szakértő emberek összefogásával lehet csinálni, egyedül lehetetlen. Az én egyik feladatom az önálló művészek — egyéniségek tevékenységének koordinálása. Azt is lényegesnek tartom, hogy a dramaturgia terén se egyszemélyes elképzelés, ízlés, szemlélet uralkodjon, és a dramaturgok kellő szakmai-irodalmi- drámai tudással rendelkezzenek. Ezért a jövőben TÓTH LÁSZLÓ és SOÓKY LÁSZLÓ dramaturgként fogja segíteni a tevékenységünket. Továbbá szívesen látunk minden olyan alkotót, szlovákiai és magyarországi vendégművészt a társulatunknál, akinek az egyénisége, munkássága garanciát jelenthet a színvonalas produkciók megvalósítására. A közönségünk is igényli a többféle érdekes előadást — a különböző szemléletű alkotók sikeres együttműködését... — Mielőtt még folytatnád terveid ecsetelését, közbeékelnék egy sokakat foglalkoztató kérdést: Vitathatatlan, hogy Beke Sándor komoly művészi értékekkel rendelkezik, és munkásságának köszönhetően felvirágzott a színház — a magyar színházak között bizonyos (a hajdani MATESZ nívójához nem hasonlítható) nevet, rangot szerzett. A pályázat eredményének ellenére — rendezőként — marad-e továbbra is a társulatnál? — Beke Sándor szerződése június végén lejárt, tehát ez a kérdés új tárgyalások alapját képezi. Több szempontot figyelembe véve felajánlottam neki egy darab rendezését, amire még kitérek a dramaturgiai terv ismertetésekor. Ami pedig a MATESZ-hez viszonyított színvonal-emelkedést illeti, az természetes folyamat volt. Hiszen a régi rendszerben elég sok kötelező darabot el kellett játszani, ami gyakran a nívó kárára vált. A '89-es forradalom által bekövetkezett fellélegzés intézményesen is lecsapódott, és főleg az utána következő első évadban kiemelkedő produkciók születtek. Szerintem a második évad még "tartotta magát", azután több — értéke szempontjából — vitatható előadás született. Ezért nem helyénvaló a globális értékelés, hiszen azért a rendszerváltozás előtt is akadtak sikeres produkciók... — Térjünk vissza a terveidhez, illetve ismertesd a jövő évadra vonatkozó játéktervet! — Tehát egy olyan színházat szeretnék létrehozni, ahol van katarzis, gondolatdús, emberi érzelmeket is közvetítő, rólunk és a társadalmi közegünkről szóló előadások valósulnak meg. Ami a tájolást illeti: helyzetünkből következik, hogy kötelesek vagyunk látogatni a centrális helyeket—tájolni. Egyszerűen nincs jogunk megfosztani bizonyos régiókat az előadásainktól. Persze nagyon szeretnénk, hogy minél többen látogassák a komáromi előadásainkat is, ugyanis ebben a közegben látni egy produkciót többletet — nagy élményt jelent. Ám ez nem áll mindenkinek a módjában, ezért egy adott pontig kompromisszumokat kell kötnünk — utaznunk is kell... A következő évadban ezeket a bérletes előadásokat tervezzük: Először bevisszük a színházba a "Mária evangéliuma" című szabadtéri produkciót. Majd a "Hegedűs a háztetőn" című misicalt Gali László, az egri Gárdonyi Géza Színház igazgató-főrendezője fogja rendezni. Ezt követi a "Liliom" című színmű, Korcsmáros György, győri színházigazgatórendező rendezésében. A gyerekeknek sze-2 A HÉT "K a ta rzist és felszabadult légkört...!"
