A Hét 1994/1 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1994-06-17 / 25. szám
MINERVA évtizede élen jár a Tábortűz című ifjúsági lap, amely — lehetőségeihez mérten — igyekszik teret biztosítani a magyar tudomány és technika nagyjai ismertetésének. Az ismeretterjesztés lehetőségei Az ismeretterjesztés anyagi nehézségeire és a potenciális olvasótáborra való tekintettel aligha képzelhető el egy ilyen profilú lap, folyóirat kiadása a kisebbségi magyarok körében. Egyedüli járható útnak a közös, kárpát-medencei magyar természettudományos és műszaki ismeretterjesztő lap beindítása lenne. Felépítését tekintve két alapkoncepció kínálkozik: közös szerkesztőség kialakítása, amelyben a magyarországi munkatársakon kívül a környező országbeli magyar kollégák is szerepet vállalhatnának, vagy egy központi gyűjtőszerkesztőség felállítása, ahol bizonyos alapelvek szerint a lap egy részét ez a "főszerkesztőség" állítaná össze, a határontúli fiókszerkesztősógeknek pedig saját rovataik lennének. Külföldi tapasztalatokból kiindulva kezdetben csak havilapról lehetne szó, sűrűbb megjelenését és terjedelmének növelését az olvasók érdeklődése alapján lehetne megvalósítani. A csaknem tizenötmillió potenciális olvasót figyelembe véve egy ilyen magyar nyelvű, "nemzetközi" szerkesztőgárdájú ismeretterjesztő lap akár százezres példányszámot is elérhetne, ami gazdaságossá tenné kiadását. A jelenlegi nyomdai árakat figyelembe véve valószínűleg szlovákiai magánnyomdában lenne a legolcsóbb az elkészítése, így az ára hozzáférhetővé tenné a kisebbségi olvasók számára is. A jelenlegi helyzetben egy átlagos magyarországi lap évi előfizetési díja — átszámítva — csaknem egyhavi fizetésnek felel meg, ami szinte lehetetlenné teszi a megrendelését. Ennek következményeként ma Szlovákiában — ahol egy évtizeddel ezelőtt több mint hetvenezer lappéldányt hozattak be a Magyar Kultúra prágai kirendeltségén keresztül — meglehetősen ritka madár a magyarországi sajtó. E riasztó helyzet megváltozása csakis a lapárak csökkenésével képzelhető el. A természettudományos és műszaki ismeretterjesztés a jelenlegi hullámvölgyből kijutván minden bizonnyal már egy-kót éves távon felszálló ágba fog kerülni. Komoly borúlátásra csak akkor van ok, ha ez nem következik be. Mert a bölcsek kövét keresők, az alkimisták is csak akkor lettek a fejlődés, a haladás letéteményesei, amikor arany helyett porcelánt állítottak elő, a kuruzslásból pedig kifejlődött a kémia tudománya. Napjaink vajákosait is fel kell váltaniuk a haladás, a tudomány józan embereinek. Az ő munkájuk megismertetéséhez és a társadalom által való elismeréséhez járul hozzá a maga szerény eszközeivel a természettudományos és a műszaki ismeretterjesztés. Határon túl és innen egyaránt. Ozogány Ernő Fotó: Méry Gábor Fából Nessie Ledőlt egy újabb bálvány Nessie Isten templomában. A Loch Ness-i szörny talán legismertebb fotójáról derült ki, hogy hamisítvány. A kilencvenesztendős Christian Spuriing — stílszerűen a halálos ágyán — bevallotta, hogy a Nessie-t ábrázoló fénykép egyszerű hamisítvány. Az 1934-ben publikált fotón ugyanis nem a sárkány, hanem csak egy egyszerű makett látható. A figurát deszkából vágták ki, és egy mini tengeralattjáró hátára erősítették. Az így készült kép a legnagyobb karriert futotta be a szörnyet ábrázoló fotók közül. Az ötlet Christian nevelőapjáé volt, és rajta kívül még apjának két barátja is segített nekik. Nevelőapja és két barátja már évtizedekkel ezelőtt meghalt, így nincs senki, aki bizonyíthatná állítását. A helybeli skótokat nem rázta meg a hír, szerintük továbbra is milliónyi turista fogja Hibás gén felelős A testünket felépítő csonttömeg 30—35 éves korra alakul ki, majd ettől kezdve fokozatosan csökken. A csontritkulás (osteoporosis) korunk egyik rettegett betegsége, amely elsősorban a nőket sújtja. Mint betegség, minden negyedik nőt érint a havi ciklus megszűnése után. Mivel a csontritkulás következtében csökken a vázrendszer teherbíróképessége, gyakoriak a különböző törések. 55—65 éves korban inkább a csigolyák roppannak össze, 70 éves kor után pedig gyakoribb a combnyaktörés. Klimax után a nők egy évtized alatt eredeti csonttömegük harmadát-felét is elveszthetik. Ezért nem túlzás népbetegségről beszélni, amelynek megoldása számos embert megkímélne az öregkori mozgáskorlátozottságtól és fájdalmaktól. A férfiaknál is fellép osteoporosis, de évtizedekkel később. A géntechnológia fejlődésével és a gének jobb, pontosabb megismerésével talán nemsokára mód nyílik a csontritkulásra való hajlam gyermekkori diagnosztizálására és időben kezdett megelőzésére. Ezt látszik bizonyítani ausztrál tudósok felfedezése, amely szerint felkeresni a tavat. Évente 37 millió dollárt hagynak a tónál a turisták, aminek a helybeliek örülnek a legjobban. Az emberek abban hisznek, amiben akarnak, és kell nekik a legenda, nyilatkozta David Cotton, a drumnadrochiti Loch Ness Kutatóközpont vezetője. — Mi pedig meg vagyunk róla győződve, hogy a tóban igenis lakik valami. Legalább hétszáz felvételünk van, amelyek közül kétszáz eredetiségéhez kétség sem férhet. Most már csak az a kérdés, hogy Christian Spuri ing nem akart-e életében még egyszer utoljára a címlapra kerülni. Lehet, hogy nem is hamisítvány a kép, csak azt akarta, még egyszer, utoljára figyeljen rá mindenki. Bár azt hiszem, ez a valószínűtlenebb. Lehet, hogy Nessie él és jót röhög a markába, lehet, hogy csak a skótok röhögnek a markukba. Valószínűleg a vitát csak az oldja meg, ha Nessie kimászik a partra, néhány portré és riport erejéig, vagy pedig ha lecsapolják a tavat. De a legenda addig él... a csontritkulásért egyetlen gén "ellenőrzi" a csontok szilárdságát, s ennek a génnek hibás működése a felelős a csontritkulásért. A felfedezést a Nature című folyóirat közölte egy cikkben, amelyet dr. John Eisman, a sydneyi St. Vincent kórház orvosa küldött a lapnak. Eisman és kollégái megállapították: egy gén "mondja meg" a szervezetnek, hogy hogyan használja fel a D-vitamint, a D-vitamin felhasználása pedig szerepet játszik abban, ahogyan a szervezet feldolgozza az ételben található kalciumot. A legtöbb esetben kalciumhiány vezet a csontritkuláshoz. A betegségnek korai tünetei nincsenek, s általában csak az ötvenedik életév után okoz panaszokat. Ha az ausztrál kutatók felfedezését a különböző ellenőrző vizsgálatok megerősítik, már gyermekkorban megállapíthatják a csontritkulásra való hajlamot. Ebben az esetben kalcium szedésével, amely gyermekkorban még beépül, megerősíthetik a csontokat, s az így kezelt személyek idősebb korukban elkerülhetik ezt a fájdalmas betegséget. A HÉT 21
