A Hét 1994/1 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1994-06-10 / 24. szám
OTTJÁRTUNK "HÍDÉPÍTÉS" TATABÁNYÁN A martosi menyecskék ▼ Tisztelgés a Rákóczi-zászló előtt (Halzl József és felesége) T ▼ Magyarországi és szlovákiai magyarok, szlovákok és németek találkoztak április 16-án délután, a tatabányai Puskin Művelődési Otthonban, a Rákóczi Szövetség helyi szervezetének ünnepi alakuló fórumán. Meghívott jeles vendégek (Bntz Géza államtitkár, dr. Halzl József, a Rákóczi Szövetség országos elnöke, Duray Miklós, az EPM elnöke, Csáky Pál, az MKDM elnöke, a CSEMADOK, az MDF, az Erdélyi Szövetség, a Politikai Foglyok Szövetsége, a Magyar Cserkészszövetség képviselői), a színvonalas kultúrműsorban szereplők (,Bánffy György színművész, a martosi folklórcsoport, a bánhidai Rozmaring szlovák néptáncegyüttes, az alsógallai német népdalkor, a Tatabányai Fúvósötös, a helybeli kiscserkész és a rév-komáromi gimnazista szavalok) és a békés együttélésünkért, közös jövőnkért munkálkodni akaró lelkes polgárok rakták le a népeket és nemzetiségeket összekötő újabb híd alapjait. Nagy László tatabányai prépost meg-, nyitójában köszöntötte a fórumon megjelenteket, akik ''Rákóczi zászlaja alatt építenek hidat Isten és ember, emberi szívek és országhatárok között; azok között, akik egy kényszer hatására elszakadtak az anyaországtól...''. Majd Bánffy György Rákóczi Ferenc vallomásaiból idézve fejezte ki abbéli reményét, hogy "az isteni láng fölemészti viszálykodásainkat", és Zrínyi esküjéhez híven vállaljuk az élet-halál harcot akkor is, ha az ellenség körülzárja a várunkat. Ezután dr. Halzl József irmertette az öt éve alakult Rákóczi Szövetség célkitűzéseit és eddigi eredményeit. Szavai szerint e szövetség alapját a Csehszlovákiai Magyar Kultúra Baráti Köre képezte, amelynek tagjai igyekeztek összefogni a különböző népcsoportokat, nemzetiségeket, társadalmi rétegeket — így a Csehszlovákiából elüldözött értelmiségieket, a Magyarországra átZ Ipj ft telepítetteket, a nekik segíteni akaró anyaországbeli polgárokat és a Magyarországon élő nemzeti kisebbségek képviselőit. Ez idáig legeredményesebben a kultúra és az oktatásügy terén tevékenykedtek, de főleg az utóbbi időben foglalkoznak a gazdaságpolitikát és a kisebbségi politikát érintő kérdé sekkel is. Egyrészt szervező munkájukkal, jelenlétükkel, másrészt anyagilag is segítik a rászorulókat. Rendszeresen részt vesznek a (cseh)szlovákiai magyarság társadalmi és kulturális rendezvényein, melyeket alapítványi forrásokból támogatnak. Honismereti kerékpártúrákat, vetélkedőket, ösztöndíjas szakmai gyakorlatokat stb. szerveznek a fiatal generáció számára. Szorgalmazzák a határmenti régiók, intézmények, szövetségek együttműködését. Fontosnak tartják a Felvidék népszerűsítését, a nemzeti tudat ápolását, a közös magyar ügyeink (pl.: a komáromi magyar püskpökség létrehozása, keresztény ifjúsági közösségek pártfogása stb.) érdekében való kiállást. Emellett lényegesnek tartják a magyarországi nemzetiségek problémáival (pl.: a nemzetiségi képviselet, oktatás, kultúra ügye) való törődést is. A hatékonyabb munka érdekében helyi szervezeteket hoznak létre, amelyek közül a tatabányai a hetedik a sorban. Igyekeznek kihasználni a szervezkedés szabadságában rejlő lehetőségeket, és reménykeltőek a magyar—szlovák politikai kapcsolatokban észlelhető pozitív változások is. E beszámoló után először Duray Miklós, majd Csáky Pál felszólalása következett. Duray Esterházy János követendő példájáról és eszmeiségéről szólt, amely a Rákóczi Szövetségben újraéledt. Majd kifejezte abbéli reményét, hogy dr. Halzl József jövendő parlamenti képviselőként is a népek és a nemzeti kisebbségek gyümölcsöző együttműködéséért fog munkálkodni. Csáky Pál elsősorban önmagunk újrafogalmazásának, közös értékeink megtalálásának és megóvásának jelentőségére, valamint az egymás iránti tolerancia, tisztelet és türelem fontosságára hívta fel a jelenlevők figyelmét. A felvidéki vendégek után Bánffy György Sütő András "A nagyenyedi fügevirág" című novellájából kölcsönzött néhány alkalomhoz illő sort. Hiszen mindazok, akik a hagyományok megőrzésére vállakoznak, olyanok, mint a füge, amely sosem hullatja el a virágát, hanem körülnövi azt gyümölcseivel. A rendezvény legmeghatóbb eseményeként a jelenlevő szervezetek, intézmények képviselői tisztelegtek őseink, illetve a Nemzeti Múzeumból kölcsönzött Rákóczi-zászló előtt. Utolsó felszólalóként ENTZ GÉZA államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetője kívánt sikeres tevékenységet a Rákóczi Szövetség új alapszervezetének, mely Nagy László, Janovszky István és Sza/ontay Csaba irányítása alatt kezdi meg munkáját. Az ünnepi alakuló fórum fényét emelő élvezetes kultúrműsort könyvvásár és sajtófogadás követte. MISKÓ ILDIKÓ Fotó: a szerző (él: a kultúra felemelése MÉCS LÁSZLÓ NÉPFŐISKOLA KIRÁLYHELMECEN Mécs László ismert papkölto termékeny evei nagy részét Királyhelmecen töltötte. Az első Mécs Lás/lö Emléknapot 1991-ben rendezték a városka lakói, ekkor jelentettek be a Mécs László Népfőiskola ťnegalakulását, melynek tevékenységéről, terveiről és célkitűzéseiről Ivanega Iránt, az. intézmény elnökét kérdezem. Az alapcél, mely érdekében csaknem három évvel ezelőtt létrehoztuk a népfőiskolát, a szlovákiai magyar kultúra felemelése, az oktatási rendszer hiányosságainak pótlása, a helyi közösségek újjáéledésének támogatása, a helyi önkormányzatok, a kulturális és a közösségi élet segítése. Célunk továbbá, hogy valamennyi olyan gazdasági, kulturális önszerveződéssel és szervezettel működjünk együtt, mely az. imént felsorolt célkitűzésekét felvállalja, igyekszünk kapcsolatokat teremteni külföldön és belföldön egyaránt. Alapszabályunkban rögzítettük az újonnan létrejött magánvállalkozások, a modem gazdái kodás, a helyi önkormányzatok, valamint a helyi kulturális és közélet segítségét. Ki lehet a népfőiskola tagja? — Bárki, aki a népfőiskola célkitűzéseivel egyetért s írásban nyújtja be felvételi kérelmét. Jelenleg a nyilvántartott tagok száma ötven, de ennél sokkal többen rendszeresen eljárnak a rendezvényeinkre. Egyébként a Mécs László Népfőiskolának tiszteletbeli tagjai is lehetnek. Ók azok, akik állagon felüli munkájukkal hozzájárulnak a népfőiskola célkitűzéseinek eléréséhez. Milyen tevékenységér fejt ki a népfőiskola ? — A népfőiskola első rendezvénye az. I. Mécs László Emléknap volt, melyet azóta rendszeresen 4 A HÉT
