A Hét 1994/1 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1994-05-20 / 21. szám
MINERVA Előző írásunkban a pályaválasztás motívumait taglaltuk, most azt vizsgáljuk meg, hogy a nyitrai I. éves hallgatók milyen válaszokat adtak arra a kérdésre: milyen iskolában szeretnének tanítani? Az 1. számú táblázatból egyértelműen kitűnik, azok a leendő tanáraink, akik az alapiskola felső tagozatára, illetve a középiskolákra kapják képesítésüket s szívesebben tanítanának gimnáziumban, mint alapiskolában. Ha belegondolunk, hogy milyen az arány Szlovákiában a rájuk váró alap- és középiskolák számát illetően, csekély vigaszt jelent, hogy az összesített szavazati sorrend negyedik helyén szerepel a "mindegy" válasz (még nem tudják egyértelműen eldönteni, illetve nem ezt látják a legfontosabb kérdésnek). Az alapiskola általában a 2. helyre kerül — kivételt csak a rendszerváltás éve képez. A művészeti alap- és középiskolákat a zene és képzőművész szakosok jelölték meg többen azzal a megszorítással: "ha nem sikerül olyan középiskolába kerülni, ahol művészi nevelés is folyik". Az utolsó éves hallgatóknál már megjelenik a nyolcéves gimnázium gondolata is, mégpedig a voksukat a gimnáziumra adók felénél. Elég alacsonynak tűnik azok száma, akik magán- vagy egyházi iskolában szeretnének tanítani. Két évvel a rendszerváltás után 6 hallgató egyenesen kizárta a nem állami iskolában való tanítást, mint óhajt, az utolsó mintavételben viszont néhányan már egyenesen meg is jelölik, milyen típusú egyházi vagy magániskolában szeretnének működni. Ugyancsak a legutóbbi két felmérésben tűnik fel az igény, hogy külföldön szeretnének tanítani, illetve az, hogy nem magyar anyanyelvűeket lenne jó magyarra tanítani (az iskolafokozat megjelölése nélkül). A főiskolán való elhelyezkedés gondolata is újabb keletű, először csak a matematikaszakosok körében merült fel, majd a nyelveket és fílozófiaszakot tanulóknál is, főképp a fiúk tartoznak ebbe az ambiciózus csoportba. Amint a táblázatból kitűnik, több fiatal csakis magyar tanítási nyelvű iskolában tudja elképzelni oktató-nevelő munkáját. Az 1991—92-es évben kezdők közül két lány és egy fiú egyenesen azt írta, hogy mindegy milyen a tanítás nyelve, csak nagyon jól felszerelt, modem legyen az iskola. A következőben arra mutatunk rá, milyen elvárásai vannak hallgatóinknak az iskolában folyó oktató-nevelőmunka milyenségével, tartalmával, megszervezésével, körülményeivel kapcsolatban. A 2. számú táblázatból kitűnik, hogy a legfrekventáltabb válaszok jelentős hullámzást mutatnak. A legtöbben a jól felszerelt, modem segédeszközökkel, szaktantermekkel rendelkező iskolát látják a legfontosabbnak, de ez a válasz csökkenő tendenciát mutat. Korábban a szakmában pedagógiai közhelyként kezelték a kérdést, hogy a korszerű oktatás alfája és ómegája a minél több (villanyra, elemre stb. működő) segédeszköz. Aligha hihető, hogy a négy évvel ezelőtti elsősök azért hangsúlyozták ezt, mert ehhez szoktak volna hozzá, inkább a hiányérzet diktálhatta ezt az igényt. A második legtöbbször említett igény a jó tantestületi légkör, amely jelentősen megkönnyíti a pedagógiai munka eredményességét. Úgy tűnik, az 1991-ben érettségizettek többet érezhették meg az igazgatóválasztások idejének a tantestületi légkörre, s így az oktató-nevelőmunkára gyakorolt sokszor zavaró hatásáról, mert minden harmadik válaszban felmerült ez a problé-2. számú táblázat Az iskolában folyó munka megszervezésével, tartalmával kapcsolatos elvárások 1989/90 1990/91 1991/92 1992/93 átlag jól felszerelt, sok modern segédeszköz, szaktantermek 34,28 25,0 15,46 19,39 23,20 jó tantestületi légkör, az idősek segítőkészek 12,85 19,04 30,92 16,36 20,91 színvonalas, korszerű oktatás 17,14 15,47 18,55 18,18 17,32 nagyobb tanügyi szabadság, egyéni elgondolások megvalósíthatók 10,0 14,28 16,49 23,63 15,68 jó igazgató, demokratikus vezetés 10,0 8,33 7,21 7,27 8,16 esztétikus környezet, legyen természeti 8,57 8,33 4,12 3,63 6,20 nem túlzsúfolt osztályok 5,71 5,95 5,15 7,27 5,88 nincs matematikauralom, a humán tárgyak kellő súlya 1,42 3,57 2,06 3,63 2,61 az adott válaszok száma: 70 84 97 55 ossz.: 306 7. számú táblázat Az iskola fokozatára, fajtájára, fenntartójára vonatkozó elvárások 1989/90 1990/91 1991/92 1992/93 az összes válaszból nyert átlag alapiskola 10,63 16,66 25,00 17,64 17,31 gimnázium 29,78 43,75 29,54 31,37 33,68 szakközép-, művészati iskola 25,53 12,5 9,09 9,80 14,21 főiskola, egyetem 13,63 7,84 5,26 csak magyar tan. nyelvű iskolában 10,63 10,4 9,09 5,88 8,54 külföldön, nem magyarokat magyarul tanítani 2,27 5,88 2,10 magán- és egyházi iskolában 2,12 4,16 9,09 11,76 6,84 mindegy, nincs konkrét elvárása 21,27 12,05 2,27 9,80 11,57 az adott válaszok száma: 47 48 44 51 = 190 20 A HÉT
