A Hét 1994/1 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1994-01-14 / 3. szám
FIGYELŐ POLITIKUSOK VENDÉGJÁRÁSA Baloldali alternatíva a Visegrádi Négyeknek Pozsonyban tanácskoztak a visegrádi csoport szocialista és szociáldemokrata pártjai — Mindannyiunknak azonos kihívásra kell válaszolnunk: baloldali programot kínálni ennek a térségnek, amelyben egyre nyilvánvalóbbá vált a konzervatív elvek csődje, s egyre gyakoribb jelenség, mind a kül-, mind a belpolitikában a nacionalizmus — ezekkel a szavakkal nyitotta meg Peter Weiss, a Demokratikus Baloldal Pártjának elnöke a Visegrádi Négyek szocialista és szociáldemokrata pártjainak december 18-án és 19-én Pozsonyban tartott tanácskozását. A másfél napos rendezvényen Szlovákiát a már említett Demokratikus Baloldal Pártján kívül a Szlovákiai Szociáldemokrata Párt elnöke, Jaroslav Volf képviselte. Magyarországról jelen volt a Magyar Szocialista Párt elnöke, Horn Gyula, Hárs Gábor, az MSZP nemzeközi kapcsolatai titkárságának vezetője, Borbély Endre, a Magyar Szociáldemokrata Párt alelnöke, Szigeti Károly, a párt külügyi titkára. Lengyelországból a tavaly szeptemberben parlamenti választásokat nyert Lengyel Szociáldemokrata Párt és a Munka Unió, Csehországból pedig a Cseh Szociáldemokrata Párt elnöke jött el Pozsonyba. Rajtuk kívül a tanácskozáson részt vett a Demokrácia és a Szolidaritás Európai Fórumának főtitkára, valamint az osztrák és az olasz baloldali pártok képviselői. A tanácskozáson a küldöttek a visegrádi csoporton belüli gazdasági együttműködés lehetőségeivel, biztonságpolitikai kérdésekkel, valamint a baloldali pártok közép-kelet európai szerepével foglalkoztak. A megbeszéléseket követő sajtótájékoztatón Peter Weiss leszögezte: a résztvevők teljes mértékben egyetértettek abban, hogy a Visegrádi Négyek közötti együttműködést fejleszteni kell, hiszen ennek a régiónak csak úgy van esélye Európa fejlettebb országai közé felzárkózni, ha a térség országai jó viszonyban vannak egymással. A tanácskozáson szóba került a NATO-hoz való csatlakozás lehetősége és akadályai. A küldöttek egyértelműen támogatják a csatlakozást, ám azt is tudják,, hogy ez egy hosszabb folyamat, s az Észak-atlanti Szerződés Szervezetébe csak úgy lehet bekerülni, ha az odakívánkozó országok között jószomszédi kapcsolatok vannak. Jaroslav Volf a tájékoztatón elmondta, hogy a térség országaiban az eddiginél nagyobb szerepet kell vállalniuk a szociáldemokrata erőknek. Kardinális kérdés egy olyan gazdasági modell kialakítása, amely figyelembe veszi a posztkommunista országokban élők többségének szociális helyzetét. A Szlovákiai Szociáldemokrata Párt elnöke a decemberi pozsonyi tanácskozást hasznosnak minősítette, s rámutatott annak fontosságára, hogy a jövőben rendszeresíteni kell a hasonló tanácskozásokat. Horn Gyula egyebek mellett kifejtette: Magyarország támogatja a Visegrádi Négyek közötti együttműködést, viszont problémát lát Budapest és Pozsony viszonyában, s ez a visegrádi csoport többi országainak együttműködését is befolyásolhatja. Az MSZP elnöke szerint az egyik ilyen problémát az jelenti, hogy még mindig nem beszélnek nyíltan a két ország kölcsönös történelmi sérelmeiről. A Magyar Szocialista Párt szerint Magyarország és Szlovákia között csökkenne a feszültség, ha aláírnák a két ország között az alapszerződést. Ebbe egy olyan záradék is szükséges lenne, mely szerint mindkét ország kötelezi magát arra, hogy a területén élő nemzeti kisebbségek jogait, beleértve a kollektív jogokat is, maradéktalanul biztosítja. Egy újságírói kérdésre Horn Gyula leszögezte, hogy pártja támogatja a kisebbségek kulturális, oktatásügyi és közigazgatási autonómiájának létrehozását, s ez egyáltalán nem veszélyezteti Szlovákia területi integritását. Az MSZP elnöke szerint sajnálatos, hogy ezekről az érzékeny kérdésekről nem folyik higgadt párbeszéd. Aláhúzta: soha sehol a világon nem működött olyan baloldali párt, amelynek nacionalista jellege lett volna. A baloldali pártok decemberi pozsonyi találkozóján a küldöttek megegyeztek abban, hogy 1994-ben nemzetközi konferenciát szerveznek "Szociáldemokrata Alternatíva Közép-Európa Számára" címmel. Egy csónakban ülünk Fidesz-küldöttség járt Pozsonyban A Szlovák Külügyi Társaság meghívására 1993. december 20-án látogatást tett Pozsonyban Orbán Viktor elnök vezetésével a Fidesz háromtagú küldöttsége. A delegáció tagjai találkoztak az Együttélés, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, valamint a Magyar Polgári Párt képviselőivel, s fogadta őket Michal Kováč köztársasági elnök is. Az államfőnél tett látogatást követően Orbán Viktor a pozsonyi Danube szállóban előadást tartott. Ebben a Fidesz elnöke több aktuális politikai kérdést érintett. Elsőként Magyarország külpolitikájáról beszélt. Elmondta, hogy az elmúlt évek magyar külpolitikája főbb vonalaiban a magyar parlament demokratikus pártjainak konszenzusára épült, s valamennyi magyarországi politikai erő érdekelt abban, hogy ez a konszenzus Antall József halála után se boruljon fel. Hangsúlyozta: a Fidesz meg van győződve arról, hogy nem szabad változtatni a magyar külpolitika eddigi irányán és prioritásain. Továbbra is stratégiai célként kell kitűzni az Európai Unióba való teljes integrációt és a NATO-tagságot. Ezért haladéktalanul, még ebben a törvényhozási periódusban be kell adni Magyarországnak az Európai Unió teljes jogú tagságára vonatkozó kérelmét. — Olyan külpolitikát kell folytatnunk, amelyben Magyarország a térség stabilitásának és kiszámíthatóságának előmozdítója és garanciája, ezért a környező országok és Magyarország között tovább kell folytatni az elmúlt években elindult pozitív kezdeményezéseket. Szlovákia vonatkozásában meg kell kötnünk az alapvető gazdasági szerződéseket, erősítenünk kell a nemzetközi oktatási programokba való együttműködést és a kétoldalú kulturális kapcsolatokat — mondta Orbán Viktor, aki szerint a szlovák—magyar államközi kapcsolatok nem megfelelő alakulásának legfőbb oka nem a nemzeti kisebbségi kérdés. Ez inkább következmény. Hamis alternatívaként erre a területre koncentrálódnak a társadalmi és az állami integráció véghezvitelére, a megosztottság felszámolására tett kísérletek, és ennek következtében a nemzeti kisebbségi kérdés nem a maga helyén kezelődik. A Fidesz elnöke úgy véli, mindkét ország érdeke, hogy kapcsolataik javuljanak. — Ha tetszik, ha nem, egy csónakba ültettek bennünket. Azt pedig mindenkinek tudnia kell, hogyha felborulunk — bárki borítja is fel a csónakot —, mindannyian bele fogunk zuhanni az örvénybe — hangsúlyozta. A Visegrádi Négyek együttműködéséről szólva Orbán Viktor kifejtette, hogy ez az együttműködés nem zárja ki az egyes szomszédos országok közötti kapcsolatok szorosabbra fűzését. A posztkommunista országok biztonságát illetően az előadó úgy vélekedett, hogy a demokrácia megszilárdulásának biztonságpolitikai feltételei is vannak. A térség biztonságát hosszú távon megnyugtató módon csak egy összeurópai biztonsági rendszer garantálhatja. Ma egyedül a NATO az a működő, integrált, kollektív biztonsági szövetség, amely a stabilitás keretéül szolgálhat. Budapest érdeke is az, hogy Szlovákia Magyarországgal együtt mielőbb a NATO tagja legyen. — Térségünk országai előtt az a történelemben eddig példátlan feladat áll, hogy egyidejűleg kell kiépítenünk a demokratikus politikai berendezkedést és a piacgazdaságot. Véleményem szerint Közép-Európa országai előtt három lehetőség áll. Az első, vélhetően a térség minden reálisan gondolkodó politikai ereje által elérni kívánt alternatíva a nyugati integráció, mind gazdasági, mind pedig biztonságpolitikai értelemben. A második, sokkal kevésbé kecsegtető lehetőség az, hogy Közép-Európa ismét a történelemből fájdalmasan ismert módon köztes régió, "pufferzóna" lesz. Kiszolgáltatva mind a keleti, mind pedig a nyugati szelek irányváltoztatásának. A harmadik alternatíva pedig az, amit a politikai szerveződés némelyik szocialista utódpártja kínál. A Fidesz véleménye szerint a többpárti demokrácia és a piacgazdaság egyidejű kiépítését az első verzió biztosítja — fejtette ki Pozsonyban tartott előadásában Orbán Viktor, a magyarországi Fiatal Demokraták Szövetségének elnöke. Kamoncza Márta 4 A HÉT
