A Hét 1994/1 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1994-04-29 / 18. szám
etik a «Min«... Premier előtt az érsekújvári diákszínjátszóknál Csütörtök esténként diákzsivajtól hangos az érsekújvári Csemadokszékház színházterme. Ősztől ugyanis odabent a Gumidió Színház lelkes gárdája ismerkedik a csodával — a műkedvelő színjátszás rejtelmeivel, örömeivel. A kacsalábon forgó kastély e napon pár órára feledteti a hétköznapi gondokat, miközben eggyé kovácsolódik egy vidám társaság. (Biz‘ Isten, odaadnám a fele királyságomat, ha a Világszép Királykisasszony vagy legalábbis valamelyik diákszínjátszó bőrébe bújhatnék...!) Nincs kivétel: rendező, menedzser, ifi színész... egyaránt veri a szöget — készíti a díszletet, válogatja a parádés jelmezeket az emeleti "kincseskamrában". Azután elhalkul a zsongás, még néhány rendezői utasítás következik, és már "forog" is a kastély, kezdődik a próba. A bemutató április 29-én 19.00 órakor lesz. Addig olvasóink elégedjenek meg az egyik szünetben mikrofonvégre kapott bennfentesek vallomásaival! Először Bárány Jánost, a csoport rendezőjét faggattam: — Úgy tudom, hogy a Heti Ifi száguldó riportere szívügyének tekinti az ifjúság kulturális tevékenységét is. Ez idáig amatőr rockzenekarokat menedzseltél, ősztől pedig rendezéssel próbálkozol. Miért éppen Érsekújvárott? — Én egy izgő-mozgó emberke vagyok, aki szeret többféle kulturális tevékenységet kipróbálni. Jelenlegi pártfogoltam a bősi Tárámon rockbanda, amelynek nagyon tehetséges fiatal tagjai vannak. Emellett egy tavalyi érsekújvári operett előadás után jött szóba, hogy kellene egy diákszínjátszó csoportot alakítani. Az elhatározást tett követte, és egyszer csak azon kaptam magam, hogy rendezgetek. Főleg Kaprinay Zoli (a csoport menedzsere) jóvoltából egy népes csapat gyűlt össze az operettcsoport tini tagjaiból és néhány környékbeli iskola (a helybeli Elektrotechnikai Szakközépiskola, Egészségügyi Szakközépiskola, gimnázium és az ógyallai Építészeti Szakközépiskola) újoncaiból. — Közismert a (Komáromi Jókai) Színház iránti vonzalmad, de vajon elég-e ennyi a rendezéshez? — Természetesen nem. Nagyon sajnálom, hogy az újságírói munkám miatt csak egyszer vehettem részt a Csemadok OV által szervezett rendezői tanfolyamon (amit egyesek fel is róttak nekem). Ez az első rendezés egy tűzkeresztség számomra, szeretném kipróbálni magam e téren is. Igyekszünk a tőlünk telhető legélvezetesebb produkciót nyújtani a közönségnek... és hát a tanulópénzt mindenkinek meg kell fizetni egyszer... — Mi motiválta a darabválasztásotokat? — Pár évvel ezelőtt élvezettel olvasgattam Karinthy Frigyes "így írtok ti" című kötetét, amely leggyakrabban a most bemutatásra kerülő kacsalábon forgó kastélynál nyílt ki. Ez a "Síró királykisasszony" című mese paródiája. Valójában egy királyi udvar, illetve a társadalom karikatúrája. No, de örök igazság, hogy minden néző mást visz el belőle! Egyelőre nem szeretném kifecsegni a meglepetéseinket. Egy olyan darabot kellett választanunk, amely "könnyen emészthető", azaz az életükben először színpadon álló-játszó fiatalok is képesek legyenek megoldani a feladatokat. A másik szempont pedig az volt, hogy minden szerepre találjunk megfelelő típusú színészt. A próbák során az ifik is jöttek ötletekkel, és további segítőtársaim is akadtak. Például Melaj Erzsébet a csoport kedvéért elolvasta a darabot, és irodalmi szaktanácsokkal látott el bennünket. A Csemadok alapszervezetének vezetősége is kezdettől fogva segít — díjmentesen használhatjuk a színháztermet, továbbá az operettcsoport régi ruhatárából felöltöztethettük a szereplőket. A Szlovák Rádió magyar adásának munkatársai pedig felvették a szükséges tizenhét zeneszámot, amelyek a cselekményeket festik alá, illetve jelzik a következő képeket. A Csemadokosokból főként Plichta Péter és Záhorský Elemér nevét említeném, Kiss P. József pedig néhány ötlettel segített ki bennünket. (Dramaturg: Thór Lilla, jelmez- és díszlettervező: Kiszucsan Kornélia,;) — Két hatalmas szívet látok a főszereplők bőröndjén és ugyanazt a készülő plakátokon. Mit jelképeznek? — Mindenképpen a kis herceg üzenetét: jól csak a szívével lát az ember... Ézenkívül a királykisaszszony és a házaló között szövődő szerelemre is utal. Na, és nem utolsósorban csoportunk közönség felé áradó szeretetét is jelképezi. Ezután Kaprinay Zoltánnal, a gumidió- "termékek" kiagyalójával beszélgettem: — Nem túlzók, ha azt állítom, hogy a gumidió már fogalom az érsekújvári diákság körében, bár igazából senki sem tudja, hogy milyen is egy gumidió... — Minden gumidió hozzám hasonló, tehát rugalmas, állandóan felszínen maradó, pattogó, fel nem törhető, ezért teljesen sosem lehet 2 A HÉT