A Hét 1994/1 (39. évfolyam, 1-26. szám)

1994-04-22 / 17. szám

FEKETE CSABA: Az állat­kertben Nagy nap volt a mai: az állatkertben voltam apával és anyával. Az állat­­kertben rengeteg az állat és az ember. Az emberek az állatok miatt mennek oda, az állatok pedig az emberek miatt vannak ott. Vajon, ha lenne emberkert, az állatok elmen­­nének-e oda? — Jaj, de cuki! — tapsikolt anya a majomketrec előtt. Örült, hogy a csimpánz rányújtotta a nyelvét és megdobta egy kaviccsal. Mókás állatok a majmok: nagyon hasonlí­tanak az emberhez. Vajon az ember hasonlít a majomhoz? — Te egy kis makimajom vagy! — nevetett apa. Az lehet, de akkor ő meg... De ilyet én nem mondok. Az óriásteknősöket sokáig néztem. Olyanok voltak, mint a vidéki nagy­mamám dagasztóteknője, lefordítva. Hogy felfordítva milyenek lehetnek, nem tudom, de biztosan nem olya­nok, mint a dagasztóteknő, mert akkor dagasztóteknősök volnának. Mondhatom, a teve roppant érde­kes állat, olyan, mintha nyomorék volna. Akkora púpjai vannak, akár egy hegy. Azt mondják, a teve a sivatag hajója. Lehet. Ámbár én se kéményt, se vitorlát nem láttam. Akkor meg milyen hajó? A kengurunak erszénye van. Az erszényében van egy kis kenguru, és amikor a kis kenguru is nagy kenguru lesz, akkor neki is lesz erszénye és kis kenguruja, aztán annak is lesz erszénye, és ha nem lesz kis kenguruja, beteheti a pénzét. Föltéve, ha lesz pénze. Ez a valami a strucc. Akkora, hogy na, mégis madár. Repülni nem tud, de madár. Ezt abból is tudni lehet, hogy tojik: akkora tojást, mint a fejem. Igaz, a kígyó is tojik, mégsem madár. Azt mondják, ha a strucc fél, fejét a homokba dugja. Ez nagyon érdekes lehet, főleg ott, ahol nincs is homok. , Ezek a frakkos urak a pingvinek. Úgy úsznak a vízben, mint a pinty. Úgy úsznak, mint a ponty. És éppúgy madarak, mint a pinty. Ponty úgy minty a pinty. Hazafelé a vonaton elaludtam. Amikor felébredtem, apa éppen ásí­tott. Először egy kicsit megijedtem, mert az hittem, a vízilovaknál va­gyunk. De már Hatvanban voltunk. Tündéri-sebbel, boszorka-lobbal ház, híd, sövény fut, jegenye-sorfal, s mintha csatában vonulna ki sorba, szerte a réten nyáj, gulya, csorda. Suhan a sík, a hegyek sora messze, mintha az eső szálazva esne, s megújra, mint a szemvillanás, fütyül tova sok színes állomás. Itt fiú járja magában a rétet, karcsú bokorról lopva kökényt szed, itt fura vándor bámul és ásít, ott lehevemi csábít a pázsit. Itt poros úton lomha szekér megy, súlyos a terhe a vézna gebének, itt patak, ott egy vízimalom, s már tovatűntek, mint a fuvalom. A vonatablakból Kirajzoló A négyzetháló segítségével kö­vessétek pontosan a vonalak irányát, és ha készen vagytok, hasonlítsátok össze a ti mikie­­gereteket az eredetivel. Minél jobban hasonlít, annál ügyeseb­ben dolgoztatok. A HÉT 19

Next

/
Thumbnails
Contents