A Hét 1994/1 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1994-04-01 / 14. szám
MINERVA A magyar orvosi tankönyvirodaiom megteremtője 250 éve született Rácz Sámuel Melly érzékeny szívvel néz hazánk könyvedre, Melly vidám szemekkel tekénget nevedre, Midőn szülöttyének fárodtságát láttya, Mellyel életágát meghosszabbíthattya. Az első négy sorát idéztük annak az ötvensoros költeménynek, melyet a magyar felvilágosodás egyik legígéretesebb poétája, a fiatalon elhunyt Ányos Pál írt barátjához, Rácz Sámuel orvosdoktorhoz. Mind a vers címéből — Az "Orvosi Oktatások" szerzőjéhez —, mind az idézett sorokból nyilvánvaló, hogy egy könyv megjelenése adta a papköltő kezébe a tollat. Az 1778-ban Pozsonyban és Kassán Länderer Mihály által kiadott szótár formátumú könyvecske "szaporított és megjobbított" második kiadása az 1776-ban Budán kiadott műnek. Teljes címe: Orvosi Oktatás, mellyben a leggyakrabb és legközönségesebb belső nyavalyák jelei és orvosságai röviden leiratnak. Rácz tehát nem egy eddig ismeretlen, új járványos nyavalya első leírását, sem valamilyen már ismert kór gyógyszerének felfedezését tette közzé munkájában. Könyve mégis mérföldkő a magyar orvosi szakirodalom történetében — e könyv volt ugyanis az első magyar nyelven írt s kiadott orvosi tankönyv! Rácz Sámuel aktív tagja volt a Bessenyei György és a testőrírók által elindított irodalmi újjászületés mozgalmának. Valószínű, hogy személyesen is ismerték egymást, és elsősorban Rácz volt a címzettje azoknak a röpiratoknak, melyeket Bessenyei 1778-ban a "Budai Nagy Társaság Fő Tanítóihoz", azaz az egyetem professzoraihoz intézett. "... adjatok nékünk tudományt..." szólítja fel a tudós tanárokat Bessenyei — de ne latin vagy német nyelven, hiszen "minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem". A felhívás aktualitását az a tény adta, hogy Mária Terézia az addig Nagyszombatban működő jezsuita egyetemet — miután 1769-ben orvosi karral kiteljesítette — 1777-ben Budára költözteti át. Az egyetem oktatási nyelve a tudomány akkoriban elfogadott "nemzetközi" nyelve, a latin volt. Az újonnan szervezett orvosi kar tanárai sem voltak magyarok, ám mivel kitűnően beszéltek latinul, az orvosok oktatását példásan ellátták. Gondot okozott azonban a seborvosok, a "borbélysebészek" oktatása. Az orvosi kar megalakulása előtt "képzésük" a céhekben történt, egy-egy tapasztalt borbélymester keze alatt szerezték meg a kellő gyakorlati és minimális elméleti tudást. Mária Terézia e téren is változtatott: elrendelte a seborvosok kötelező egyetemi képzését, mely ugyan az orvosokétól jóval rövidebb s igénytelenebb, de ugyanúgy vizsgával végződött. A latinul csak gyatrán tudó seborvosjelöltek oktatását az 1777-ben megszervezett 6. tanszék tanára látta el. E tanszék, s egyben az első magyarországi orvosi kar első magyar anyanyelvű tanára lett Rácz Sámuel. Kinevezésében nem kis szerepet játszott az 1776-ban első kiadásban megjelent Orvosi Oktatások. Rácz Sámuel 1744. március 30-án született Erdélyben, valószínűleg Gyulafehérvárott. (Szinnyei és a Magyar Életrajzi Lexikon — tévesen,— Pestet tünteti fel születési helyéül.) Életútját döntően meghatározta az a tény, hogy atyja, fiával együtt áttért a katolikus vallásra. A kis Ráczot Batthyányi József erdélyi püspök — később kalocsai, majd esztergomi érsek, Mária Terézia reformjainak támogatója — a kolozsvári előtanulmányok után az akkori Magyarország tudományos központjába, Nagyszombatba küldi. Rácz a jezsuita rend tagja lesz, s hittudományokat kezd hallgatni. A jezsuita rend napjai azonban már ekkor meg vannak számlálva, s ezért Rácz a teológiáról átlép a bécsi orvosi karra. (Nagyszombatban ekkor még nem volt orvosi fakultás.) Bécsben szerzi meg tehát orvosi oklevelét, s kötelezi el magát — Bessenyiék hatására — a magyar nyelv pallérozása mellett. A Budára áthelyezett egyetemen 1777. november elsején kezdi meg a borbélysebészek oktatását, s lesz a későbbiekben a bonctan, majd az élettan tanára — megtartva a borbélysebészeknek szánt előadásait is. Ő volt az első, aki az egyetemen magyarul adott elő orvosi tudományokat! S bár Ányos a már idézett versében arra szólította fel, hogy "zöld borostyánodnak nyugodj árnyékában!", a Rácz-típusú embert sem siker, sem kudarc nem kárhoztathatja tétlenségre. Szívügyének tartja a néppel közvetlen kapcsolatba kerülő, a mai körzeti orvosok elődeinek is tekinthető seborvosok minél jobb szakmai felkészítését. Számukra adja ki saját Orvosi Oktatása mellé a németből átültetett Orvosi Tanítás-t, amely a Habsburg-birodalom hivatalos tankönyve, hiszen az eredeti szerzője a birodalmi főorvos, Störck báró volt, Ugyancsak lefordítja tanártársa, a híres Plenck Jakab "németül és deákul" kiadott tankönyvét A borbélyságnak eleji címmel. Jellemző a korabeli viszonyokra, hogy egy magyar orvos latinul megírt monográfiáját is magyarra fordíthatja. A skarlátos hidegnek leírása és orvoslása 1784-ben jelenik meg — a latin eredetit Benkő Sámuel, Borsod megye főorvosa írta meg. Rácz Sámuel legjelentősebb munkája az 1789-ben kiadott első magyar élettan: A Physiologiának rövid Sommája, melyet a magyar Olvasóknak hasznokra kiadott Rácz Sámuel. Mint a cím is jelzi, művét nem tankönyvnek, hanem a nép felvilágosítására szánta. "Egy könyv: melly magyarúl van olly dologról/ Mellyről mind idegent, magyart nem is látsz" — tapint rá a lényegre a kétszeres — orvosként és íróként — kolléga Földi János a Második írás 1789-dik esztendőben a Könyvszerző tiszteletére az Olvasóhoz a Fiziológiájának kiadásakor című versében. A "fiziológia" persze Rácz korában még nem teljesen azt jelentette, amit ma: "Az a része az Orvosi Tudománynak, mely a jelen való egéssóget fenntartja, Egésség Tudományának (Hygiene) neveztetik. Az Egésség Tudománya három dolgokat foglal magában, úgymint elsőben az Egésség természetének, külömbségeinek, okainak és tselekedeteinek Tanítását, melyet Physiologiának neveznek; másodszor a jó és tartós Egésségnek, a hosszú Életnek, és a Temperamentumoknak jeleiről való oktatást, melyet Physiológiás Semiológiának hívnak; harmadszor az Egésséget fenntartó dolgoknak Tudománnyát, melyet Diaeteticának mondunk." Rácz volt a szerzője, pontosabban a fordítója az első magyar nyelvű kémiai technológiai könyvnek is. Az 1780-ban kiadott vegyipari szakkönyv címe: A salétrom-főzésnek leg-könnyöbb és leg-bizonyosb Módgya. Rácz irodalmi hagyatékának birtokában — 25, nyomtatásban megjelent művéről tudunk — nem tekinthető elfogultnak az orvoskolléga, Toldy Ferenc véleménye: "Az orvosi szakirodalom megkezdője, hogy ne mondjam megteremtője Rácz Sámuel egyetemi tanár volt. Tanítani kellett, s nem volt könyv. A boncz- és élettantól kezdve a kór- és gyógytanig az egész orvostudományt kidolgozta, részint eredeti, részint fordított munkákkal pótolva a hiányt." Munkásságának jelentőségével nemcsak a 19. század derekának jeles irodalomtörténésze,, hanem kortársai is tisztában voltak. Ányost már idéztük, 20 A HÉT
