A Hét 1994/1 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1994-04-01 / 14. szám
MINERVA A LEVEGŐZTETÉS idézzük most egy borbélysebész költő fiát, Csokonai Vitéz Mihályt, aki 1793- ban A híres Rácz Sámuel úrhoz című versével tisztelgett az akkor már Pestre áthelyezett egyetem tanára előtt: Uram! örvendez a magyar Haza, hogy a mostani Eskuláp fiait hallja Magyar hangon szólani... Nem maradtak el a hivatalos elismerések sem. A hessenhomburgi, a svéd, a bajor tudós társaságok választják meg tiszteletbeli tagjukká. 1780-ban Mária Terézia egy "királyi koronával ékes s függőleg viselni való aranypénzzel" tünteti ki Ráczot. S bár tanártársai nem mind nézik jó szemmel "magyarkodását", mégis ismételten ő viselheti a dékáni hivatalt, sőt 1793-ban az egyetem rektorává is megválasztják. Felsorolt érdemei s az egykori nagyszombati egyetemhez fűződő életpályája mindenképpen indokolja Rácz emlékének tájainkon való tiszteletét. Van azonban még egy, kevésbé ismert felvidéki vonatkozása Rácz Sámuel személyének. A már említett 1789-ben megjelent élettana rézkarcban közli a szerző mellképét. Latin nyelvű szöveg sorolja fel a képen szereplő személy címeit, s köztük olvasható az "I. Comit. Hont Tab. Assessor" cím is, azaz: Nemes Hont megye táblabírája. Izgalmas kutatói, ám az egykori Hont megyei levéltár foghíjassága miatt valószínűleg megoldhatatlan feladat annak kiderítése, mikor s miért tisztelte meg Hont a pesti egyetem tanárát e címmel. Mivel a táblabírói kinevezés jogát a főispán a tisztújításkor gyakorolta, a szóba jöhető dátumok: 1781 és 1784. 1786-tól ugyanis nincs tisztújítás a "kalapos király", II. József megyéket átszervező intézkedése miatt. Azt sem tudjuk kideríteni, van-e — a névrokonságon túl — kapcsolat Rácz Sámuel egyetemi tanár és Rácz Sámuel "A Csábrághi és Szitnyai Uradalmak Fő Igazgatója" közt. Ez utóbbi 1795-ben jelentette a megyegyűlésnek, hogy "a kendernek Ipoly vizében való ásztatásábul Vecze nevezetű helységben Marha Dög támadt". Rácz rokoni (?) kapcsolatainak lehetőségét a felvidéki Hont vagy Nógrád megyebeliekkel az említett táblabíróságon kívül az a körülmény is támogatja, hogy 1797-ben fiát a nógrádi "felkelő nemes sereghez állította". E kusza, hiányos tények ellenére reméljük, hogy a közeljövőben megnyíló ipolysági Honfi Múzeum a két másik országosan híres honti táblabíró mellett — a legnagyobb magyar, Széchenyi István gróf 1830-ban, a Magyar Tudós Társaság, azaz az Akadémia első vidéki orvos-tagja, Horváth József báti orvos 1845-ben lett a megye táblabírája —, Rácz Sámuelnek is szentel egy önálló tablót. Hiszen az egykori Hont területén is szívhez szól a tanítvány, Várady Balasy Pál sírverse, amely az 1807. február 24-én elhunyt Rácz Sámuel érdemeit tömören így fogalmazta meg: Mondj reá áldást Haza bőven! S írd fel E néhány szókat temetőkövére: "Aki mert köztünk magyarul beszélni, E vala Első!" Dr. Kiss László Már a cím se pontos, hiszen nem beszélhetünk külön "levegőztetésről", hiszen aki él, az levegőzik, azaz levegőt vesz. Nem alaptalanul jegyezte meg valaki, félig tréfásan, félig komolyan, hogy a hosszú élet titka, hogy nem szabad abbahagyni a lélegzést. Túl a tréfán, a baba egészséges fejlődéséhez levegőre és napfényre van szükség. Nem mindegy azonban, hogy milyen a levegő minősége! A korommal, ólommal, szénmonoxiddal szennyezett levegő sok betegség forrása lehet. Gyakran kérdezik a szülők: a télen vagy a késő ősszel született kisbabákat lehet-e és mikor lehet levegőztetni, vagy célszerűbb ezzel megvárni a tavaszt? Természetesen a novemberben vagy januárban született babákat sem tarthatjuk májusig a szobában. Ne felejtsük el, hogy az eszkimó gyerekeket is levegőztetik. A télen született kisbabákat általában 2—3 héttel később szabad a friss levegőhöz szoktatni nyáron született társaiknál. így kb. 4—5 hetes korukban mehetünk velük először a szabadba. A levegőztetést fokozatosan kell elkezdeni. Először csak az ablakot nyissuk rá a babára 5—10 percre, természetesen miután jól betakarjuk. A szellőztetés idejét fokozatosan növelhetjük kb. fél óráig, majd utána kivihetjük sétálni a babát. Télen melegen öltöztessük fel az újszülöttet, s csak természetes anyagból készült ruhát (gyapjút, pamutot) adjunk rá, több rétegben. A csecsemő arcbőrét megfelelő babakrémmel védjük. Ügyeljünk arra is, hogy ne tegyük a gyermeket hideg babakocsiba. Csak a nagyon hideg, nedves, ködös időben mondjunk le a sétáltatásról. Ilyenkor viszont a lakás szellőztetésére szenteljünk nagyobb figyelmet. Naponta többször szellőztessük rövidebb ideig azt a szobát, amelyikben a gyermek tartózkodik, alszik. Ha a szellőztetés elmarad, a levegőben felszaporodnak a szenynyeződések, porszemek, amelyekben a baktériumok megtapadnak. Ne feledjük, hogy abban a helyiségben, amelyben a kisgyermek tartózkodik, tilos a dohányzás! A nyáron született csecsemőket általában már 2 hetes korban ki lehet vinni a szabadba. Ilyenkor a külső hőmérséklet megegyezik a lakás hőmérsékletével, esetenként még magasabb is annál. Ez azt is jelenti, hogy a kisbabát nem kell jobban felöltöztetni, mint bent a lakásban. A fiatal csecsemőknek rosszabb a hőszabályozása, mint a nagyobb gyermekeknek vagy felnőtteknek. Testsúlyukhoz képest nagyobb a testfelületük, ezért több hőt adnak le. Különösen vonatkozik ez a "sovány" csecsemőkre. Ha kint valamivel hűvösebb van, célszerű a babára egy réteggel több ruhát adni, mint amit mi kellemesnek érzünk. Semmi esetre se adjunk négy—öt réteg gyapjú vagy pamut ruhát (esetleg "gyönyörű műszálas holmit") gyermekünkre, amikor mi pamut pólóban érezzük jól magunkat. A baba könnyen túlmelegedhet, hőgutát kaphat, ami legalább annyira veszélyes, mint a megfázás. A szabadban tartózkodás idejét fokozatosan emeljük, eleinte negyed, majd fél órára vigyük ki a babát, később akár 5—6 órára is. Aki kertes, családi házban lakik, annak nem okoz gondot a levegőztetés, szerencsés esetben délelőtt és délután is kellemes félámyékos helyen, nagy fa alatt alhat a baba. Arra mindig vigyázzunk, hogy a csecsemőket ne érje a nap, mert a kis mennyiségben hasznos napsugarak, erős sugárzás esetén súlyos leégést, napszúrást okozhatnak. Forró, füliesztő nyári melegben hagyjuk inkább a babát a hűvös szobában. Azok, akik nem olyan szerencsések, hogy jó levegőjű, kertes vagy nagy teraszos házban laknak, jól teszik, ha valamilyen parkba, zöld területre viszik sétálni, levegőztetni gyermeküket néhány órára. Semmi esetre se sétáltassuk a babát nagyforgalmú főútvonalon vagy a belvárosban. A levegő káros, szennyező anyagai legnagyobb koncentrációban alul, a babakocsi magasságában találhatók! Nanszákné dr. Cserfalvi Ilona MEDIAN KÖNYVKLUB Dr. Szalay László Méhdoktor Apiterápia, avagy gyógyítás a méhek "termékei"-vel. A könyv sorra veszi a különböző méhészeti termékeket, a mézet, a virágport, a propoliszt, a méhpempőt és a méhmérget. Ismerteti azok fizikai, kémiai tulajdonságait, hogyan lehet kinyerni őket, hogyan tároljuk a termékeket, ismerteti hatóanyagaikat, azok hatásait az élő szervezetre stb. A méhészeti alapanyagok kombinálhatóságát is megtalálhatjuk a könyvben, valamint azt, hogy az apiterápiát hogyan alkalmazhatjuk más természetgyógyász technikákkal, például a mozgásterápiával és az akupunktúrával együtt. Ára: 117,- Sk Stephen Blauer Lékönyv E könyv részletes útmutatást ad arról, hogyan őrizhetjük meg a gyümölcs- és zöldséglevek segítségével egészségünket és vitalitásunkat. Bemutatja, hogyan lehet a legtöbb tápértékét nyerni a gyümölcsökből és a zöldségekből, az almától a zukkiniig. Elmagyarázza, mi a különbség a természetes és a mesterséges termékek között. A könyvben recepteket és összehasonlításokat is találunk, továbbá a különféle gyümölcs- és zöldséglevek készítésére szolgáló felszerelésekről is részletes tájékoztatást kapunk. Ára: 77,- Sk Megrendelhető: AB—art Komárnická 20 821 03 Bratislava A HÉT 21
