A Hét 1994/1 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1994-03-18 / 12. szám
KRONIKA Településlexihon MAGYAROK NYOMÁBAN — TONKHÁZA (Nový Život) Nevét először egy 1308-ban kelt okirat említi Tonkvatha alakban. Nevének további megjelenési formái: 1488-ban Dankhaza, 1495-ben Tankhaza, 1553- ban Tenkhaza, 1948-ban Tonkovce. Nevét egyes szerzők Tankházi Simon nemestől származtatják, aki a XV. század elejéig volt a község birtokosa. 1495-ben II. Ulászló a birtokot csebi Pogány Péter pozsonyi várispánnak és alsóborsai Vizközi Andrásnak adományozta, de alig egy év múltán ismét a Tankháziaké; ez tűnik ki az 1596-os oklevélből, melyben Tankházi Ábrahám birtokát Illyés Mátyásnak és Györgynek adta el. 1498-ban II. Ulászló a hűtlenséggel vádolt Zerhazi Zerhás Márton és László itteni birtokait elkobozta, és Illyés Györgynek adományozta. 1506- ban Werbőczi István is birtokosa. 1553- ban Csorba Gergely és Pál fiai, valamint Csorba Farkas és lllésházy Tamás osztozkodnak az itteni birtokon. 1540-ben az egyik Csorba-birtokot az lllésházyak szerzik meg. A későbbiekben a Batthyányiak a birtokosai, ezek révén pedig a század elején Pálffy Béla grófnak volt itt nagyobb birtoka. Az 1828-as Nagy Lajos-féle összeírásban 28 házzal és 208 lakossal szerepel. A községhez tartozik Csondor, Méhesakol és Vitény puszták és a Dunaszegi malomházak. A Csemadok-alapszervezet elnöke Németh Erzsébet. Népszámlálási adatok: Ev összesen ebből magyar % 1900 238 233 97,90 1921 333 266 79,88 1930 613 376 61,34 1941 1198 1182 98,66 (Az 1930-as népszámlálásban észlelhető a lakosság számszerű növekedése; ez a földreform utáni betelepítés eredménye. 1940-ben a községet egyesítették Kismagyarral Tonkháza néven; az 1941. évi adatok ezt az állapotot tükrözik. 1960-ban lllésháza, Tonkháza és Vajvata összevonásával egy új közigazgatási egységet hoztak létre Nový Život néven; további adatok az lllésháza címszó alatt.) TÖBÖRÉTE (Kútniky) A Hegybeneéte község határában kifejlődött 6 község egyike. Első okleveles említése 1260-ból származik Theberethe alakban. Nevének további megjelenési formái: 1496-ban Hozzywethe. a.n. Thebe Rethe, 1773-ban Töbör Ethue. DUNASZERDAHELYI JÁRÁS 1553-ban a Zomor- és a Kondé-család a birtokosa, s ez utóbbi kezén maradt egészen a múlt század végéig. Az 1828-as Nagy Lajos-féle összeírásban 29 házzal és 209 lakossal szerepel. Népszámlálási adatok: Év összesen ebből magyar % 1900 166 166 100,00 1921 207 204 98,55 1930 198 189 95,45 (1940-ben a községet egyesítették Hegybeneétével Hegyéte néven.) TÖNYE (Dolný Stál) Első okleveles említése 1254-ből származik Tuuna alakban. Nevének további megjelenési formái: 1261-ben Thon, Thunog, Tyna, illetve Thoma, 1381-ben Teu, illetve Tonya, 1927-ben Tône. 1553-ban a nyúlszigeti apácák birtoka, 1647-ben a pozsonyi apácák birtokába került, 1787-ben a kincstáré. A későbbiekben az Amadék birtokába kerül, s ott is marad a XIX. század elejéig. Ézután a Pálffyak a legnagyobb birtokosok itt. A század elején Pálffy Bóláné szül. Batthyány Blanka grófnő a község legnagyobb birtokosa. Az 1828. évi Nagy Lajos-féle összeírásban 35 házzal és 252 lakossal szerepel. A községhez tartozik Tönye puszta és Papsziget major. Ősi templomát a Pázmány-fóle feljegyzés említi, ma nincs temploma, nincs feljegyzés mikor pusztult el. Népszámlálási adatok: Ev összesen ebből magyar % 1900 372 369 99,19 1921 412 410 99,51 1930 433 354 81,86 (1940-ben a községet egyesítették Alistállal és Felistállal Tőnyeistál néven.) ÚSZOR (Kvetoslavov) Nevét először egy 1230-ban kelt oklevél említi Vzor alakban; ez idő tájt pozsonyi várbirtok. Nevének további megjelenési formái: 1282-ben Uzur, 1290-ben Wozor, 1294-ben Zor, 1808-ban Uszor, 1927-ben Úzor, 1948-ban Kvetoslavov. 1282-ben Uzor Pál pozsonyi kanonok birtokában van. 1287-ben Uzor Benedek fia, Pál, pozsonyi kanonok itteni birtokrószót a pozsonyi Szent Salvator egyháznak adományozta. 1380-ban Benediktus de Uzor királyi ember nevében szerepel. A XVI. század első felében Zalay János és besei Farkas Ignác birtokában van. Az 1553. évi portális összeírásban Farkas Ignác 7 és fél portával szerepel. 1647-ben Forgách Jánosné birtokos itt, 1787-ben a Bittó- és a Naszvady-családok kezén van. 1787 után az akkortájt dúló pestisjárványok pusztításának pótlására a földesurak német családokat telepítettek a faluba. A múlt század elején a Naszvady- és az Udvarnoky-, majd a Bittó-, Petőcz- és a Sárkány-családok, ezután az Eszterházyak birtokában van. A század elején Pongrácz Frigyesné grófnőnek volt itt nagyobb birtoka. A lakosok gazdakört tartottak fenn. Az 1828-as Nagy Lajos-féle összeírásban 28 házzal és 221 lakossal szerepel. A község ősi templomát egy 1390. évi összeírás említi, az idők folyamán azonban nyoma veszett. Mai kápolnája 1883- ban épült. A község határában található Fakópuszta, melyet egy 1328-ban kelt oklevél Foko alakban említ. 1355-ben az Olgyaiak birtokában van. A község területe 787 ha, lakóinak száma 777, felekezeti megoszlás szerint: róm. kát. 454, ev. ref. 70, gör. kát. 7, gör. kel. 3, egyéb 243. A falu polgármestere Varga András. Népszámlálási adatok: Ev összesen ebből magyar % 1900 279 276 98,92 1921 398 352 88,44 1941 377 367 97,35 1970 838 452 53,94 1980 862 522 60,56 1991 777 410 52,77 VAJASVATA (Zlaté Klasy) Nevével először egy 1239-ből származó okiratban találkozunk Watha alakban. Nevének további megjelenési formái: 1436-ban Wayaswatha, 1773-ban Vajas Vatta, 1948-ban Maslovce. Évszázadokon át a nagyszombati apácák birtokában volt, az 1553. évi portális összeírás azonban 6 portával már az óbudai apácák birtokában jegyzi, a későbbiekben újra visszakerül a klarisszák birtokába, 1787-ben a vallásalapé. A múlt században az Esterházyaknak, e század elején Pálffy Béla grófnak volt itt nagyobb birtoka. Az 1828-as Nagy Lajos-féle összeírásban 17 házzal és 128 lakossal szerepel. Népszámlálási adatok: Év összesen ebből magyar % 1900 165 159 96,36 1921 183 183 100,00 1941 188 188 100,00 (1960-ban Csenke, Nagymagyar és Vajasvata összevonásával egy új közigazgatási egységet hoztak létre Zlaté Klasy néven, melytől Csenke 1991-ben önnállósult. További statisztikai adatok a Nagymagyar címszó alatt.) Összeállította: dr. Zsigmond Tibor (Folytatjuk) 10 A HÉT
