A Hét 1994/1 (39. évfolyam, 1-26. szám)

1994-02-24 / 8. szám - 1994-02-18 / 9. szám

AZ OTTHON Te meg én a konyhában Tanácsok nem csak kezdő háziasszonyoknak A főzelékekről Ott, ahol gyerekek vannak, készítsünk naponta főzeléket, mert a legegészsé­gesebb és a legtáplálóbb étel. Az ügyes gazdasszony a nyári befőzések­nél gondoskodik arról, hogy télen is kerüljön zöldfőzelék az étrendbe. Az alábbiakban közlünk néhány tudnivalót a főzelékek készítéséről: Zöldfőzeléknél — mint például paraj, sóska, zöldborsó, zöldbab —, ha azt akarjuk, hogy főzés alatt ne veszítsék el szép zöld színüket, tegyünk kés­hegynyi szódabikarbónát a főzővizük­be, és fedetlenül főzzük puhára. A szárazfőzelékeket csak főzés után kell megsózni, hamarabb puhulnak meg só nélkül. A zöldborsófőzelék közé főzzünk néhány darab zöldborsóhüvelyt is, nagy édességtartalmánál fogva pótolja a cukrot. A boltban vásárolt savanyított ká­posztát mindig ajánlatos kimosni, mert mesterségesen van savanyítva, és nem tartalmazza a legegészségesebb savakat. A sárgarépafőzelék akkor ízletes, ha csak egy egészen kevés vizet öntünk rá, és hagyjuk, hogy inkább a saját levében párolódjon a fedő alatt. Gyalulás után tegyük a tököt egy órára sóba, csak aztán öntsük le kevés ecettel. Nyomkodjuk ki utána alaposan, és így tegyük a rántásba. Sokkal jobb ízű lesz a főzelék. Száraz hüvelyes főzelékeket hideg vízben kell főzni. A fonnyadt főzelék- és zöldségfélék felfrissülnek, ha ecetes, sós hidegvíz­ben áztatjuk azokat. A kelkáposztát főzés előtt áztassuk és mossuk sós vízben, hogy a levelei között rejtőző rovarok, hangyák köny­­nyen kimoshatok legyenek. (Folytatjuk) Licsi (Litchi chinensis) Ezt a gyümölcsöt gyakran dióként fogyasztják. A friss gyümölcs savany­ítás ízű, az illata a reszelt szerecsendióra emlékeztet. Ehető konzervként vagy cukorszirupban éltévé, de szárítják is, s ilyenkor a terméshús dió- és mazso­laízű lesz. (Folytatjuk) VIENNETTA JÉGKRÉM Az üzletben vásárolt jégkrémet használjuk fel úgy, hogy egy adagra levágunk egy «eletet, desszertéi pohárba tesszük, és különféle módon díszítjük. Tettetünk rá tejszínhabot, csokoládé­­darát, pörköli mandulát, cukrozott vagy nyers gyümölcsöl, mazsolát. A megmosott mazsolát és <| apróra vágott cukrozott gyümölcsöt rumban áztathatjuk, és így tálalhatjuk a jégkrémmel. V_____________________________/ Tévedések az asztalnál A felesleges kilóktól hamarabb megsza­badulhatunk, mint a hamis előítéletektől. A kenyér hizlal, az ásványvíz fogyaszt. Legalábbis ezt hittük. Pedig tévedés! Próbáljuk ki, hogyan ízlik az igazság. Az alábbiakban néhány tévhittől igyekszünk "megfosztani" az olvasót: • A spenót a legtöbb vasat tartalmazó zöldség. Tévedés! A lencsében kétszer annyi vas van. • A citrusfélék a leggazdagabbak C-vi­­taminban. Ez sem fedi a valóságot. A citrom, a narancs C-vitamin-tartalma valójában csak a fele a kiwiének. • A kenyér hizlal. Nem igaz! Kalória­tartalma messze elmarad a zsírétól és a cukorétól. Az hizlal, amit rákenünk. • A burgonya hizlal. Hamis. A krumpli kalóriaszegény zöldség. Egy negyed kiló (hámozatlanul és nyersen) alig 180 ka­lóriát tartalmaz. • A hús a legdúsabb fehérjetartalmú élelmiszer. Ez sem igaz. A legtöbb sajtféle és hüvelyes zöldség, különösen a szója­bab, jóval több fehérjét tartalmaz. • A savanyú káposzta nehezen emészt­hető. Dehogy! Sőt! Főzése során szinte már "előemésztett", és ennélfogva külö­nösen kedvezően hat az anyagcserére. • Három főétkezés naponta egész­ségesebb mint öt! Téves! Minél többször fogyasztjuk el a napi élelmiszer-szükség­letünket, annál egészségesebben élünk. Ha naponta tizenkétszer kis adagokat eszünk, ezáltal koleszterin- és inzulin­szintünk jelentősen csökken. A HÉT 19

Next

/
Thumbnails
Contents