A Hét 1994/1 (39. évfolyam, 1-26. szám)

1994-02-24 / 8. szám - 1994-02-18 / 9. szám

MINERVA Kihalnak a tigrisek? A tigrisek számát 7000-re becsülik világszerte, ebből mintegy 5000 az állatkertek biztonságában él, a többit viszont a pusztulás fenyegeti. Ötven évvel ezelőtt még 100 000 volt ezekből a ragadozó nagymacskákból az őser­dőkben. Bőréért és csontjáért vadásszák kíméletlenül, Kínában és Tajvanon "csodatevő gyógyszereket" főznek be­lőle ősidők óta. Megavárosokba áramlik a világ Az ezredfordulón hatmilliárdan leszünk A világ lakosságának fele — több mint hárommilKárd ember — óriás városok­ban él majd az évtized végén — állította egy brit jótékonysági kutatóalapítvány a Population Concern hétfőn nyilvános­ságra hozott legfrissebb előrejelzésé­ben. Felmérésünk szerint évente 20—30 millió ember költözik a jobb élet reményében a nagyvárosokba, többsé­gük azonban a világ nagyvárosaira mindinkább jellemző nyomorövezetek­ben köt ki. Ázsia nagyvárosaiban az évtized végére a lakosság hatvan szá­zaléka nyomornegyedekben él majd, Afrikában pedig a legnagyobb városok lélekszáma tíz év alatt megkétszerező­dik. 2000-ben a világ legnagyobb városai közül már csak három — Tokió, New York és Los Angeles — lesz a fejlett ipari országokban, s a föld lakossága az 1990-es 5,2 milliárdról 6,2 milliárdra nő. A felmérést kísérő kommentárjában Diana Brown, a Population Concern elnöke azonban hozzátette, hogy való­színű lehet 2000-re a 6,4 milliárdos adat is, hiszen a magasabb jóslatok igazolódtak, semmint a közepesek. A jelentés szerint a világ lakossága évente kilencvenmiliió fővel gyarap­szik, és 2050-re 7,8 milliárd és 12,5 milliárd közé emelkedik — olvasható a jelentésben. AMIRŐL BESZÉLNEK A kaliforniai Az utóbbi hetekben olyan, komoly riadalmat keltő jóslatok jelentek meg a sajtóban, melyek szerint hamarosan bekövetkezik a világ vége. Némelyek hatalmas fagyokat, hóviharokat jövendöltek, de a prognózisok között mindenféle katasztrófa akadt, termé­szetesen földrengés is. Az észak-amerikai kontinens lakói néha valóban úgy érezhették, hogy ezek a riogatások nem alaptalanok, hiszen fagy, hóvihar és földrengés egyaránt volt, bár végeredményben a nagy kataklizma elmaradt. Míg az időjárás kegyetlenkedései egyaránt sújthatják a világ legkülönbözőbb területeit, hiszen azok a légköri folyamatok következ­ményei, a földrengések és a vulkánkitörések általában térben behatárolhatók. Vannak a Földnek olyan területei, ahol rendkívül gyakoriak a földmozgások, máshol viszont évszázadokon át alig észlelnek egy-egy enyhe rezgést. Ez tulajdonképpen a földké­reg szerkezetével áll összefüggésben, s a földrengéseket kiváltó okokat csak az utóbbi harminc évben sikerült kielégítő módon megmagyarázni. A geológiát forradalmasító elmélet, az ún. globális lemeztektonika szerint a földkéreg több önálló táblából, litoszféralemezből áll, s ezek a lemezek egymáshoz képest elmozdulnak. A földkéreg egyes helyein a lemezek elsodródnak egy­mástól, máshol viszont egymásra torlódnak. Mind a szétválás, mind pedig a találkozás térségében intenzív szeizmikus és vulkani­kus tevékenység tapasztalható. Ezek a helyek részben az óceánokban, részben a kontinensek part menti övezeteiben találha­tók, így az ott lejátszódó folyamatok kihatnak az emberek életére is. Az egyik legveszélyeztetettebb térség a Kaliforniai-öböltől északnyugatra elterülő vi­dék, ahol különösen a Csendes-óceán mosta partok mentén nagy a népsűrűség és több nagyváros is található. A legutóbbi tudósí­tásokban leggyakrabban Los Angeles neve szerepelt, s azt is megtudhattuk, hogy számos filmcsillag fényűzően berendezett villájában is nagy károkat okozott a heves és sorozatosan ismétlődő földrengés. A természeti katasztrófa persze a szegényeb­beket még jobban sújtotta, hiszen lakóházuk megrongálódott vagy teljesen elpusztult, de nekik aligha van annyi megtakarított pénzük, hogy hónapokig szállodákban lakjanak vagy az USA más helyén lakást, illetve házat vegyenek maguknak. Joggal felvetődik a kérdés: vajon teljesen tehetetlen az ember a földrengésekkel szemben? Miért okoz olyan pusztítást egy­­egy földlökés Kaliforniában, ahol már régóta tudják, hogy veszélyes vidéken élnek? Ezekre a kérdésekre nem mindig könnyű válaszolni, de azt már pontosan tudják a kutatók, hogy milyen folyamatok játszódnak le azon a helyen a földkéregben. Az USA szóbanforgó területe lényegében két lemez találkozása mentén fekszik. Az egyik lemez az ún. csendes-óceáni litosz­fératábla, amely keleti irányban mozog, míg a másik lemez, az ún. észak-amerikai litoszfératábla nyugati irányban mozog. Az ilyen ütközések következtében általában az ott levő kőzetek (elsősorban üledékek) felgyűrődnek, és hegységekké alakulnak. Ez megfigyelhető az érintett területen is, de egy másik folyamat is lejátszódik közben, ami bizonyos fokig jellegzetessé teszi a vidék földrengés szeizmikus jelenségeit. A kontinens egy viszonylag vékony sávja ugyanis az egy­másnak feszülő iszonyatos erők hatására északnyugati irányban mozog. E mozgás mentén alakult ki a több mint 800 km hosszúságú Szent-András-törésrendszer, amelynek főága Los Angelestől keletre húzódik, viszont San Franciscót szinte ketté szeli. A törésrendszernek vannak leágazásai is, mint pl. a Garlock-törés, amely kelet­nyugati irányban csatlakozik a Szent-And­­rás-töréshez. Az immár harmincmillió éve tartó bonyolult geológiai folyamatok eredmé­nyeként jött létre a Kaliforniai-öböl, s ha néhány millió év elteltével megnézhetnénk a területet, akkor már egy óriási szigetet találnánk itt, amely levált a kontinensről. A Szent András-töréstől nyugatra fekvő part­menti földsáv évente átlagosan 1,3—7,5 cm-rel mozdul el északnyugat felé. A pontosabb érték meghatározása ma még nehézségekbe ütközik. Az itteni földrengések egyik jellegzetessége, hogy sekélyfészkűek, ami azt jelenti, hogy hipocentrumuk legfel­jebb 30—40 km-re van a felszín alatt. A földlökések alkalmával horizontális eltolódá­sok figyelhetők meg. Az 1906-os pusztító földrengés alkalmával San Franciscóban helyenként 6 méteres elcsúszásokat is mértek. A Szent András-törésrendszer mentén jelentkező rengések általában nem nagye­­rejűek, de időnként elérhetik a Richter-féle skála szerinti 6—7,5-ös értéket is, ami már komoly anyagi károkkal járhat, sőt, veszé­lyeztetheti az emberi életet is. A tévénéző talán elszörnyülködik a pusztítás képei láttán, de az ember kellő ismeretekkel felvértezve megtanulhat együttélni a veszéllyel. Lacza Tihamér A kaliforniai Szent András-törésrendszer

Next

/
Thumbnails
Contents