A Hét 1994/1 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1994-02-24 / 8. szám - 1994-02-18 / 9. szám
MINERVA Kihalnak a tigrisek? A tigrisek számát 7000-re becsülik világszerte, ebből mintegy 5000 az állatkertek biztonságában él, a többit viszont a pusztulás fenyegeti. Ötven évvel ezelőtt még 100 000 volt ezekből a ragadozó nagymacskákból az őserdőkben. Bőréért és csontjáért vadásszák kíméletlenül, Kínában és Tajvanon "csodatevő gyógyszereket" főznek belőle ősidők óta. Megavárosokba áramlik a világ Az ezredfordulón hatmilliárdan leszünk A világ lakosságának fele — több mint hárommilKárd ember — óriás városokban él majd az évtized végén — állította egy brit jótékonysági kutatóalapítvány a Population Concern hétfőn nyilvánosságra hozott legfrissebb előrejelzésében. Felmérésünk szerint évente 20—30 millió ember költözik a jobb élet reményében a nagyvárosokba, többségük azonban a világ nagyvárosaira mindinkább jellemző nyomorövezetekben köt ki. Ázsia nagyvárosaiban az évtized végére a lakosság hatvan százaléka nyomornegyedekben él majd, Afrikában pedig a legnagyobb városok lélekszáma tíz év alatt megkétszereződik. 2000-ben a világ legnagyobb városai közül már csak három — Tokió, New York és Los Angeles — lesz a fejlett ipari országokban, s a föld lakossága az 1990-es 5,2 milliárdról 6,2 milliárdra nő. A felmérést kísérő kommentárjában Diana Brown, a Population Concern elnöke azonban hozzátette, hogy valószínű lehet 2000-re a 6,4 milliárdos adat is, hiszen a magasabb jóslatok igazolódtak, semmint a közepesek. A jelentés szerint a világ lakossága évente kilencvenmiliió fővel gyarapszik, és 2050-re 7,8 milliárd és 12,5 milliárd közé emelkedik — olvasható a jelentésben. AMIRŐL BESZÉLNEK A kaliforniai Az utóbbi hetekben olyan, komoly riadalmat keltő jóslatok jelentek meg a sajtóban, melyek szerint hamarosan bekövetkezik a világ vége. Némelyek hatalmas fagyokat, hóviharokat jövendöltek, de a prognózisok között mindenféle katasztrófa akadt, természetesen földrengés is. Az észak-amerikai kontinens lakói néha valóban úgy érezhették, hogy ezek a riogatások nem alaptalanok, hiszen fagy, hóvihar és földrengés egyaránt volt, bár végeredményben a nagy kataklizma elmaradt. Míg az időjárás kegyetlenkedései egyaránt sújthatják a világ legkülönbözőbb területeit, hiszen azok a légköri folyamatok következményei, a földrengések és a vulkánkitörések általában térben behatárolhatók. Vannak a Földnek olyan területei, ahol rendkívül gyakoriak a földmozgások, máshol viszont évszázadokon át alig észlelnek egy-egy enyhe rezgést. Ez tulajdonképpen a földkéreg szerkezetével áll összefüggésben, s a földrengéseket kiváltó okokat csak az utóbbi harminc évben sikerült kielégítő módon megmagyarázni. A geológiát forradalmasító elmélet, az ún. globális lemeztektonika szerint a földkéreg több önálló táblából, litoszféralemezből áll, s ezek a lemezek egymáshoz képest elmozdulnak. A földkéreg egyes helyein a lemezek elsodródnak egymástól, máshol viszont egymásra torlódnak. Mind a szétválás, mind pedig a találkozás térségében intenzív szeizmikus és vulkanikus tevékenység tapasztalható. Ezek a helyek részben az óceánokban, részben a kontinensek part menti övezeteiben találhatók, így az ott lejátszódó folyamatok kihatnak az emberek életére is. Az egyik legveszélyeztetettebb térség a Kaliforniai-öböltől északnyugatra elterülő vidék, ahol különösen a Csendes-óceán mosta partok mentén nagy a népsűrűség és több nagyváros is található. A legutóbbi tudósításokban leggyakrabban Los Angeles neve szerepelt, s azt is megtudhattuk, hogy számos filmcsillag fényűzően berendezett villájában is nagy károkat okozott a heves és sorozatosan ismétlődő földrengés. A természeti katasztrófa persze a szegényebbeket még jobban sújtotta, hiszen lakóházuk megrongálódott vagy teljesen elpusztult, de nekik aligha van annyi megtakarított pénzük, hogy hónapokig szállodákban lakjanak vagy az USA más helyén lakást, illetve házat vegyenek maguknak. Joggal felvetődik a kérdés: vajon teljesen tehetetlen az ember a földrengésekkel szemben? Miért okoz olyan pusztítást egyegy földlökés Kaliforniában, ahol már régóta tudják, hogy veszélyes vidéken élnek? Ezekre a kérdésekre nem mindig könnyű válaszolni, de azt már pontosan tudják a kutatók, hogy milyen folyamatok játszódnak le azon a helyen a földkéregben. Az USA szóbanforgó területe lényegében két lemez találkozása mentén fekszik. Az egyik lemez az ún. csendes-óceáni litoszfératábla, amely keleti irányban mozog, míg a másik lemez, az ún. észak-amerikai litoszfératábla nyugati irányban mozog. Az ilyen ütközések következtében általában az ott levő kőzetek (elsősorban üledékek) felgyűrődnek, és hegységekké alakulnak. Ez megfigyelhető az érintett területen is, de egy másik folyamat is lejátszódik közben, ami bizonyos fokig jellegzetessé teszi a vidék földrengés szeizmikus jelenségeit. A kontinens egy viszonylag vékony sávja ugyanis az egymásnak feszülő iszonyatos erők hatására északnyugati irányban mozog. E mozgás mentén alakult ki a több mint 800 km hosszúságú Szent-András-törésrendszer, amelynek főága Los Angelestől keletre húzódik, viszont San Franciscót szinte ketté szeli. A törésrendszernek vannak leágazásai is, mint pl. a Garlock-törés, amely keletnyugati irányban csatlakozik a Szent-András-töréshez. Az immár harmincmillió éve tartó bonyolult geológiai folyamatok eredményeként jött létre a Kaliforniai-öböl, s ha néhány millió év elteltével megnézhetnénk a területet, akkor már egy óriási szigetet találnánk itt, amely levált a kontinensről. A Szent András-töréstől nyugatra fekvő partmenti földsáv évente átlagosan 1,3—7,5 cm-rel mozdul el északnyugat felé. A pontosabb érték meghatározása ma még nehézségekbe ütközik. Az itteni földrengések egyik jellegzetessége, hogy sekélyfészkűek, ami azt jelenti, hogy hipocentrumuk legfeljebb 30—40 km-re van a felszín alatt. A földlökések alkalmával horizontális eltolódások figyelhetők meg. Az 1906-os pusztító földrengés alkalmával San Franciscóban helyenként 6 méteres elcsúszásokat is mértek. A Szent András-törésrendszer mentén jelentkező rengések általában nem nagyerejűek, de időnként elérhetik a Richter-féle skála szerinti 6—7,5-ös értéket is, ami már komoly anyagi károkkal járhat, sőt, veszélyeztetheti az emberi életet is. A tévénéző talán elszörnyülködik a pusztítás képei láttán, de az ember kellő ismeretekkel felvértezve megtanulhat együttélni a veszéllyel. Lacza Tihamér A kaliforniai Szent András-törésrendszer
