A Hét 1994/1 (39. évfolyam, 1-26. szám)

1994-01-28 / 5. szám

HÍRMONDÓ a dél-zempléni és ungi területig terjedő összefüggő közigazgatási egységet (régiót) kellene kialakítani, ahol kb. 510 ezer magyar (az érintett terület összlakosságának 61,5 százaléka) élne. A második változat három közigazgatási egységgel (régióval) számol: 1) Pozsony mellékétől Ipolyságig (kb. 332 ezer magyar — 63,2 %); 2) Ipolyságtól Kassáig (kb. 130 ezer magyar — 54,3 %); 3) Dél-Zemplén és Ung (kb. 46 ezer magyar — 77,3 %). A Nyitra vidéki magyar sziget mindkét változatban különálló területként szerepel kb. 13 ezer magyarral, ami az összlakosság 51 százaléka. A javaslat természetesen nem részletezi ezeknek a különleges jogállású területeknek a belső struktúrálódását és az itt relatív kisebbségben élő szlovákok és a magyarok viszonyát, de nyilván senkinek nem érdeke, hogy ebbe disszonáns elemek kerüljenek. Míg a közigazgatás átrendezésére tett javaslat elsősorban a magyar nemzeti közösség érdekeit tartja szem előtt, addig az önkormányzatok jogairól szóló állásfog­lalásban elsősorban az általános érvényű megállapítások dominálnak, amelyek Szlo­vákia valamennyi településének önkormány­zata számára felvállalhatok. Mint közismert, Szlovákia mind a mai napig nem csatlakozott a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájá­hoz, jóllehet ennek lényeges eleme a demokrácia erősítése, a hatalom decentra­lizációja és a szerződő felek tisztességes kötelezettségvállalása. A nagygyűlésen egyébként az is egyér­telműen megfogalmazódott, hogy Szlovákia gazdasági problémáit csakis a maximális jogkörökkel felruházott, szerves egységet alkotó régiók összefogásával lehet megol­dani. A kormány azonban mindezt teljesen figyelmen kívül hagyva szeretné ráerősza­kolni a társadalomra a saját elképzelését, amely szakmailag teljesen megalapozatlan, és az érintettek számára elfogadhatatlan. A nagygyűlés résztvevői levelet küldtek a köztársasági elnöknek, amelyben biztosítják arról, hogy a Dél-Szlovákiában élő magyarok és szlovákok együtt kívánnak munkálkodni az ország gazdasági gyarapításán, és nem érdekük a konfliktusok kialakulása vagy fokozása. Megfogalmazódott egy felhívás is, amely­ben a résztvevők arra kérik a magyar szülőket, hogy gyermekeiket magyar iskolá­ba írassák, mert csak az anyanyelven szerzett ismeretek jelenthetnek olyan szilárd alapokat, amelyekre minden további tudás épülhet. A komáromi nagygyűlés higgadt és konst­ruktív légköre valóban példaértékű volt. Ugyanakkor az ember továbbra sem tudott szabadulni azoktól a kételyektől, amelyeket már Dobos Ferenc is megfogalmazott idézett tanulmányában. Vajon képes lesz-e az Európa Tanács érvényt szerezni a saját normáinak és ajánlásainak a nemzetálla­­mosdit játszó Szlovákiában, vagy szemet huny az alakoskodás előtt, s ezzel kiszol­gáltatja a nemzeti kisebbségeket a többségi nemzet nacionalizmusának. A szlovákiai magyarság ma még őszintén bízik azokban az eszmékben, amelyek az Európa Tanácsot létrehozták és éltetik, s talán ezért is viseli el oly nagy türelemmel a megaláztatásokat és rágalmakat. A türelem azonban idővel elfogyhat, és a bizalmat felválthatja a kiábrándulás... Lacza Tihamér Tanúságtétel a józanságról Szokatlanul meleg januári szombat déle­lőtt. 1994. január nyolcadika. Aligha akadna valaki Szlovákiában, aki ne tudná, hogy erre a napra hívta össze a Csallóközi Városok és Falvak Társulása Dél-Szlo­­vákia polgármestereinek, helyi önkor­mányzati és parlamenti képviselőinek nagygyűlését Komáromban. Az autóbusz, amellyel mi utazunk az összejövetel színhelyére Uherské Hradistéről indult, pontosan befutott a pozsonyi autóbuszál­lomásra, ám a Pozsonytól Komáromig tartó út csaknem háromórásra nyúlt a gyakori közúti ellenőrzéseknek köszön­hetően. A nagygyűlés kezdetét délután egy órára hirdették meg a szervezők. Mi körülbelül délben érkeztünk meg Komá­romba, s ez alatt a röpke egy óra alatt megpróbáltunk tájékozódni a helybéliek­nél afelől, hogy ők hogyan tekintenek a rendezvényre. Nos, úgy látszik a komá­romi polgárok zöme nagyon megcsömör­­lött attól a sajtóhisztériától, amelyet a kidolgozott, az ország közigazgatási és területi átszervezésére vonatkozó tervezet ellen, s elmondják véleményüket a szlo­vákiai magyarság további sorsát érintő kérdésekben. A tömegben viszont felfe­dezhettünk olyanokat is, akik nem kép­viselők, nem is újságírók, mégis eljöttek a nagygyűlésre. László Béla, a Nyitrai Pedagógiai Főiskola docense szolidaritás­ból jött el Komáromba. — Magyarként két fontos dolgot tartok szem előtt — mondta. — A munkámat jól végezni és a magyarság megtartásáért munkálkodni. Az ember jól dolgozhat, de ez még nem feltétlenül elég a magyarság megmaradá­sáért. Én azért vagyok itt, mert szolidáris vagyok a képviselőkkel és az összejövetel kezdeményezőivei. Arról lehet vitatkozni, hogy ezt hogyan, miképpen lehetett volna csinálni, de amikor bizonyos dolgok már beindultak, legyünk egységesek és szoli­dárisak egymással. Remélem, hogy itt a képviselők egy komoly állásfoglalást nagygyűlés előkészületei és céljai váltot­tak ki egyes tömegtájékoztatási eszkö­zökben, mert még azok is, akik hajlandók voltak szóba állni velünk, csupa közhe­lyeket mondtak. Például, hogy ők itt békésen és nyugalomban élnek, s nem szeretnék, ha ezt valaki megzavarná, meg aztán a helybélieket nem is igen érdekli a nagygyűlés, mert oda úgyis csak választott képviselők mehetnek, s nem az utca embere... Pár perccel egy óra előtt értünk a nagygyűlés színhelyére, a komáromi sportcsarnokba. A csarnok előtt már rengetegen álltak. Polgármesterek, önkor­mányzati és parlamenti képviselők és rengeteg újságíró. Dél-Szlovákia demok­ratikus úton választott, legitim képviselői azért jöttek Komáromba, hogy jelenlé­tükkel tiltakozzanak a kormány által fogadnak el, amely szerint tovább tudjuk végezni munkánkat a magyarság megma­radása érdekében. Második riportalanyom szintén a Nyit­rai Pedagógiai Főiskola tanára. Baráth László tulajdonképpen édesapja helyett jött el a nagygyűlésre. — Édesapám képviselő — meséli. — Viszont nem tudott most eljönni ide. Én lényegében helyette jöttem, és szeretnék objektív információkat szerezni. Annyi, szerintem valótlan állítás, féligazság jelent meg a sajtóban a rendezvénnyel kapcsolatban, ezért a saját véleményem kialakításához szükségesnek éreztem, hogy eljöjjek és magam tájékozódjam arról, mi is lesz itt tulajdonképpen. (kamoncza) Fotó: Prikler A HÉT 9

Next

/
Thumbnails
Contents