A Hét 1994/1 (39. évfolyam, 1-26. szám)

1994-01-21 / 4. szám

Birkarodeó SOKFELE 111.Ilii ■mi milí!*®,, liiiai» Aki felnőtt korában vadlovakon vagy bikákon akar bemutatót lovagolni, tehát rodeózni akar, nem árt, ha kisgyermekkorában kezdi el. Ehhez jó előgya­­korlat a birkarodeó. A birka ugyan türelmes, de nem kedveli, ha meglovagolják. Ilyenkor bedühödik, és a kis potyautasnak ugyancsak kapaszkodnia kell a gyapjúbundába, hogy le ne essék. Igaz, nem esik nagyot, az állat nem bosszúálló, nem akarja felöklelni — de korán kezdje el, aki mester akar lenni. Ausztráliában, ahol a birkák számolatlanul legelnek a hatalmas, füves területeken, ez a lovaglólecke már a három-négy éveseknek is remek mulatság. Ezért évente egyszer a kisgyermekek részére — 8 éves korig — rendeznek birkarodeó-versenyeket. Aki a legtovább képes a birka hátán megmaradni, az a győztes. A tavalyi győztes hétéves volt, és 36 másodpercig maradt a nem kevéssé riadt birka hátán. Drágább a kaviárnál Kicsi, gömbölyű, fehér — és sokba kerül: ez a csigatojás. Népszerűsítője, a francia Alain Chatillion Tibetben kapta az ötletet, amely mára milliomossá tette. Megfigyellette, hogy a tibeti szerzetesek csigatojásokat áldoztak az isteneknek. Öt év alatt megkedveltette az " istenek eledelét" Franciaországban. Ma Cha­tillion 300 ezer csiga gazdája, és egy olyan üzletág egyedüli ura, amely napról napra növekszik, és mind több csigatojást igényel. A csigákat egy különleges műhabbal arra készteti, hogy ne csak évente két hónapon keresztül rakják le tojásaikat, mint szokták, hanem egész évben. A biológiai "csoda" természetesen üzleti titok, továbbá az is, hogy mivel kezelik, ízesítik a tojásokat, hogy azok még a kaviáron is túltegyenek. INNEN—ONNAN Ötvenféle allergiában szenved a Frankfurtban lakó 26 éves Markus Steprath. Art neki a virágpor, a gumi, a por, az illatok, a festékek, a napfény — és ki győzné felsorolni, hogy még mi minden. Fekete kenyéren és ásványvízen él. Betegségére nincs orvosság. XXX LSD-vel átitatott édességgel kínálta tanárját — és ezért 12 havi rendőri felügyeletre ítéltek az angol bírák egy 16 éves iskoláslányt. A humán tárgyakat oktató tanár, a 46 éves Marrin Lock az édesség elfogyasztása után egy órával hallucinálni kezdett, majd összeesett, és kórházba került. A nyugat-angliai Bristol város bíróságán a diáklány megbánást tanúsított, de tagadta, hogy a kábítószert ártó szándékkal keverte volna az édességbe. A bírák 100 font kártérítésre, valamint 50 font perköltség meg­fizetésére kötelezték. XXX A világ legkisebb független államában, a 21 négyzetkilométer területű Nauruban meglepően magas az egy főre jutó nemzeti jövedelem. E gazdaság a kis mikronéziai sziget egyetlen kin­cséből, a madárürülékből, azaz a természetes foszfáttrágyából származik. A guanó azonban pár éven belül elfogy, s a sziget 80 százaléka máris holdbéli tájhoz hasonlít. Készült ugyan rekultivá­ciós terv, de ha az kátyúba dől, a sziget mintegy tízezer lakója alighanem kénytelen lesz máshová költözni. XXX Munkanélküliség sújtja az Európai Közösség orszá­gait is. Átlagosan 9,5 százalékos a munkanélküliségi ráta. A legrosszabb a helyzet Spanyolországban, ahol a felnőtt lakosság egyötöde állástalan. Belgiumban 9,4, Hollandiában 7,9, Angliában 11 százalékos a munkanélküliség. Az Európai Közösség statisztikája szerint 17 hónapja egyre csak nő a munkanélküliek száma Európában. (------------------------­­A A legsérülé­kenyebbek a lelki betegek A WHO (Egészségügyi Világ­­szervezet) adatai szerint szerte a világban kb. 500 millió embert kezelnek lelki betegségek és problémák mi­att. E féimilliárd betegből 150 millióan neurotikus tünetekkel küszködnek. A legtöbb beteg az ún. fejlődő országokban ól, ahol számuk egyre gya­rapodik, mivel az egész­ségügy itt alacsony szinten van. A lelki bajokkal küszködő emberek problematikájáról az ENSZ 1991-es decemberi közgyűlése külön határozatot hozott. A határozatban lefek­tették azokat az elveket is, amelyek a lelki betegek ellá­tásával függnek össze. A dokumentum szerint erre azért volt szükség, mert az ebbe a csoportba tartozó emberek — akiknek a szel­lemi állapota nem engedi meg a reális döntést saját szükségleteiről —- az életfel­tételek romlása közepette a legveszélyeztetebbek közé tartoznak. Hazánkban is sokunkat meglepett a hajléktalanok megjelenése, s a gyakorlat­ban nemegyszer szembeke­rültem azzal a ténnyel, hogy ha elbocsátásról van szó, akkor hosszan tartó kezelés alatt álló betegeink — bár munkaképesek — az elsők között kerülnek az utcára. Egészségügyünk mai álla­potában, amikor az eddig meglévő létesítmények to­vábbfejlesztésére sincs pénz, szélmalomharcnak tűnik olyan szolgáltatások beveze­téséért küzdeni, melyeknek ebben a régióban nincsenek hagyományai. Gondolok itt a védett házak, védett munka­helyek létesítésére, üzemel­tetésére. Sok példát fel le­hetne hozni a világból arra, hogy odafigyeléssel, a meg­felelő feltételek megteremté­sével lehet ezeket az intéz­ményeket működtetni. Annál is inkább, mert a nemzetközi határozatokkal összhangban mi is kidolgoztuk a lelki egészség fejlesztésének programját, és köteleztük ma­gunkat a betartására. A bécsi konferencia rámutatott, hogy a lelki betegek ellátása olyan terület, melyet világszerte az elsők között szoktak elhanya­golni. Ismen/e hazai viszo­nyainkat, fontosnak tartom erre felhívni a figyelmet Dr. Pálházy Béla V > 16 A HÉT

Next

/
Thumbnails
Contents