A Hét 1993/2 (38. évfolyam, 27-52. szám)
1993-07-23 / 30. szám
KRONIKA Településlexikon MAGYAROK NYOMÁBAN — ROZSNYÓI JÁRÁS SZÁDALMÁS (Jablonov nad Turňou) Rozsnyótól keletre, a Kassa felé vezető főút mentén fekvő település, eredetileg a tornai váruradalom tartozéka, majd a XIV. századtól a Bebek-család pelsőd ága a birtokosa. Első okleveles említése 1430- ból való. Az oklevél mint Almas nevű községet említi. A XVI. században Szádvár része lett. Az 1828-as összeírás alkalmával 695 lakosa volt. Lakosai gyümölcstermesztéssel, földműveléssel, valamint szőlőtermesztéssel foglalkoztak, s foglalkoznak mind a mai napig. Római katolikus temploma a XIV. század végén épült, később átépítették és felújították. A református templom a XVIII. század végén készült. Felekezeti megoszlás: 359 katolikus, 333 református és 29 evangélikus. A község polgármestere Hric Pál. A Csemadok-alapszervezetnek 117 tagja van, elnöke Kardos Istvánná. A magyar politikai mozgalmak közül az Együttélés tevékenykedik, elnöke Némethné P. Zsuzsanna. Jó színvonalú 1—8. osztályos magyar tanítási nyelvű alapiskolája van a falunak, sikeresen működik a gyermek színjátszó csoport, szintén Némethné P. Zsuzsanna vezetésével. Népszámlálási adatok: 1980: 903 lakosból 796 magyar (88,2 %) 1991: 874 lakosból 772 magyar (88,33 %) SZILICE (Silica) A Szilicei-fennsíkon elterülő község, első okleveles említése 1376-ból származik, amikor Szedlych néven említik. 1386-ban Zedlyche alakban találkozunk nevével, 1430-ban pedig már mint Zylicze szerepel. Egy 1399-ből származó oklevél mint Sziíonnai István tulajdonát említi, később azonban a Bebekeké lett. Utánuk az Andrássyak lettek a földbirtokosai, de mellettük még számos más család is birtokolta felében: a Thököly, a Nyáry, az Eszterházy, a Gyulay, a Radvánszky, a Hámos és a Czékus. 1880-ig a tornai váruradalom tartozéka. 1773-ban Sziliceként említik az oklevelek. Három alkalommal majdnem teljesen leégett. A lakosok földműveléssel, állattenyésztéssel és gyümölcstermesztéssel foglalkoztak. A kőfallal körülvett református templom 1526-ban épült, a XVIII. és XIX. században átépítették és megjavították. A kőfal XVI. századi. Felekezeti megoszlás: 295 református, 108 katolikus és 17 evangélikus. A községhez tartoztak az Ardócska és Korotnokpuszta nevű települések, melyek a tatárjárás ideje alatt még léteztek, utolsó okleveles említésük a XV. századból való. Ma már nem léteznek. A falu környékén, nagyon sok érdekes természeti képződmény található, pl.: a Gyökérréti-tó (amely valószínűleg tengerszem), a Barazdalás cseppkőképződményei, a Szilicei jégbarlang stb. Sok ritkaságszámba menő növény is található a fennsíkon, s ugyanúgy több ritka állatfaj is él itt. így az említettek miatt nagyon sok turista keresi fel ezt a vidéket. A falu polgármestere Berecz Béla. A Csemadok-alapszervezet 155 tagot számlál. 1 —4. osztályos magyar tanítási nyelvű iskola található itt, azonban csak cigány származású diákok látogatják. A községben él Bastyúr Lajos kolompkészítő. Népszámlálási adatok: 1980: 774 lakosból 756 magyar (97,7 %) 1991: 686 lakosból 670 magyar (97,67 %) TORNAGÖRGŐ (Hrhov) Első okleveles említése 1263-ból származik, amikor mint a tornai váruradalom része Gurgew néven szerepel. Mint királyi birtok már jóval korábban létezett. A helyi néphagyomány úgy tartja, hogy IV. Béla király a mohi ütközetből menekülve hosszabb ideig tartózkodott a községben, az egyik kedvenc tartózkodási helye lett. Állítólag palotája is volt itt (valószínűleg innen a Palota nevű határrész elnevezése). Mivel sokan segítették a helyiek közül a menekülésben, nemesi oklevelet adományozott nekik. A XIV. századtól a Bebekek tulajdona lett a község, 1345-ben pedig egyik részének Méhes János lett a birtokosa. Az erre vonatkozó okiratban a község neve mint Gergew szerepel. A XVI. század második felétől újra a tornai vár tartozéka lett. Az 1828-as összeírás alkalmával 1414 lakost jegyeznek itt fel. Juhtenyésztéssel, földműveléssel foglalkoztak, s a két utóbbival foglalkoznak mind a mai napig. 1950—53-ban a falu mellett délre halastavat létesítettek. Római katolikus templomát 1500-ban építették, egy már előzőleg meglévő régebbi templom alapjaira. 1823-ban megjavították. Benne található a Bebek-család egyik 1381-ből származó sírköve. A református templomot 1785-ben emelték klasszicista stílusban. 1846-ban felújították. Felekezeti megoszlás: 465 katolikus, 429 református és 170 evangélikus. A község polgármestere Izsák Tibor, aki elnöke az itt működő legnagyobb taglétszámmal rendelkező Magyar Polgári Párt alapszervezetónek is. Az Együttélésnek is van itt szervezete, elnöke Balázs Erzsébet, aki egyben a 142 tagot számláló Csemadok-alapszervezet elnöki tisztét is betölti. Említést érdemel az itt tevékenykedő színjátszó csoport. Színvonalas 1—4. osztályos magyar tanítási nyelvű alapiskolája van a falunak. Népszámlálási adatok: 1980: 1230 lakosból 1138 magyar (92,5 %) 1991: 1186 lakosból 1113 magyar (93,84 %) VÁRHOSSZÚRÉT (Krásnohorská Dlhá Lúka) A Szilicei-fennsík lábánál, a Csermosnyapatak mentén fekszik. Az oklevelek először 1338-ban említik Hoziureth néven mint a krasznahorkai váruradalom tartozékát. Az Andrássyak kastélyt is építettek a faluban, itt született gróf Andrássy Dénes is. A falu 1567-től a törököknek adózott, akik 1570-ben felégették a községet és nagyon sok lakost rabságba hurcoltak. A XVII. század végéig főleg pásztorkodással foglalkoztak, majd mész- és szénégetéssel, valamint fuvarozással tartották fenn magukat. 1773-ban már Kraszna-Horka- Hosszúrét alakban találkozunk nevével. Ebben az időben előtérbe kerül a földművelés, ekkor kapja a község kimondott földműves jellegét. Az I. Csehszlovák Köztársaság idejében tégla- és cserépkészítéssel is foglalkoztak. Kéttornyú katolikus temploma 1754-ben épült, a XX. században újították fel és építették át. A XIX. század végétől a falu határában található Buzgó-forrásnál a szeplőtlen fogantatás, illetve a Lourdes-i Szent Szűz tiszteletére létrehozott búcsújáróhelyet a környék népe rendszeresen látogatja. Buzgó a neve az itt található cseppkőbarlangnak is, amely azonban a nagy nyilvánosság részére nem hozzáférhető. Felekezeti megoszlás: 614 katolikus, 17 református és 11 evangélikus. A polgármester Soltész Sándor. A Csemadok-alapszervezetnek 197 tagja van, elnöke Bencze Gabriella. Az Együttélés politikai mozgalomnak is alakult itt szervezete, melynek elnöki tisztét Ambrúzs István tölti be. 1—4. osztályos magyar tanítási nyelvű alapiskola működik a községben. Népszámlálási adatok: 1980: 703 lakosból 631 magyar (89,8 %) 1991: 670 lakosból 629 magyar (93,88 %) Összeállította: L. Juhász Ilona (Folytatjuk) 10 A HÉT
