A Hét 1993/2 (38. évfolyam, 27-52. szám)
1993-12-10 / 50. szám
HÍRMONDÓ GAZDAG TEVÉKENYSÉG A Rimaszombatban működő 4. számú Hatvani István Cserkészcsapat munkálkodását ebben az évben is az eredményesség jellemezte. A hagyományos őrsi és csapatfoglalkozások mellett kiemelkedő állomások is voltak, mint például a szabatkai erdőben lebonyolított, ötven évvel ezelőtti hagyományokat feltámasztó juniális, a Mellété közelében más városok bevonásával rendezett nyári nagytábor, Tompa Mihály sírjának a megkoszorúzása Hanván, A költő halálának 125. évfordulóján, a honvédsíroknál október 6-án megtartott ünnepségek, a Tornaiján megalakult cserkészcsapat felavatásán való részvétel, a hubói erdőben tett kirándulás, a rimaszombati öregcserkészek és cserkészetpártolók közművelődési klubjának létrehozása, a Kurincon lezajlott, a magyar és szlovák cserkészek barátságának még szorosabbá tételét is szolgáló háromnapos őszi rendezvény. Mindezek után még két igen jelentős eseményre került sor. Az egyik a Gömöri Múzeumban megrendezett "A rimaszombati cserkészet 80 éve” című kiállítás volt, amely a rimaszombati cserkészmozgaiom rpúltját és jelenét tárta a közönség elé. Az országos viszonylatban is egyedülálló témájú kiállítás anyagát a cserkészcsapat gyűjtötte össze, és helyezte ki a múzeum segítségével. A megnyitó elején cserkészdalok, indulók hangzottak el, dr. B. Kovács István múzeumigazgató mondott szlovák és magyar nyelvű beszédet, majd Vörös Attila csapatparancsnok és egyszersmind a múzeum munkatársa (a kiállítás kigondolója és szervezője) és dr. Kálmán László, a körzeti cserkésztanács elnöke ismertette a kiállítás célját, küldetését. A Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség központi vezetőségének dicsérő üzenetét Hodossy Gyula országos elnök közvetítette. A roppant érdekes régi anyag láttán sok öregcserkész és idős rimaszombati szeme könnybe lábadt, a fiatalokat pedig büszkeséggel töltötte el, hogy az 1990 óta eltelt rövid idő alatt társaik mily hasznosan és sikeresen járultak hozzá a Rima mentén a cserkészet újjáélesztéséhez. Rimaszombatban a cserkészmozgalmat az első világháború küszöbén Horváth Zoltán gimnáziumi tanár alapozta meg, s az első itteni cserkészcsapatnak 36 tagja volt. A harmincas években már 5—1 csapat tevékenykedett, s külön csapata volt többek közt a gimnáziumnak, a polgári iskolának és az iparos fiataloknak. Györy Dezső költő és Szombathy Viktor író nevét is megtalálhatjuk a hajdani tisztek névsorában. A hosszú kényszerszünet után nem volt könnyű a munka újbóli elkezdése. Jelenleg egy szlovák és egy magyar (a Hatvani nevét viselő) csapat szorgoskodik a városban mintegy 100 taggal, s lakályos közös cserkészotthonnal rendelkeznek. A kiállítás megnyitását és megtekintését követően a közönség a cserkészekkel együtt aTomášik utcába vonult, ahol egy másik fontos eseményre, Szentpétery József emléktáblájának leleplezésére került sor. Az európai hírű ötvösművész 1781-ben született Rimaszombatban. Az ötvöscéh tagja volt Besztercebányán és Bécsben, s a művészegylet tagja lett Párizsban. Budapesten 1981-ben gyűjteményes kiállítást rendeztek műveiből születésének 200. évfordulója alkalmából. Minthogy a negyvenes évek elején az egyik rimaszombati cserkészcsapat Szentpétery nevét viselte, a város cserkészei úgy döntöttek, hogy egy-egy magyar és szlovák Hodossy Gyula, Vörös Attila és dr. Kálmán László a megnyitón emléktáblával örökítik meg a nevét. Az egymás mellé helyezett két egyforma tábla alatt dr. B. Kovács István méltatta Szentpétery munkásságát, majd leleplezte az emléktáblákat. A cserkészek már a második emléktáblát készítették el, ugyanis nagy természettudósunk, Hatvani István szülőházának helyét is ők jelölték meg táblával. Mindkét esetben Igó Aladár szobrásznépművészt bízták meg a kivitelezéssel. VERES JÁNOS FELHÍVÁS 1994 márciusában rendezzük meg Kassán a XXV. Kazinczy Nyelvművelő Napokat. E jubileumi rendezvény keretében az egykori Fekete Sas Fogadó homlokzatán a költő és nyelvújító Kazinczy Ferenc emléktábláját szeretnénk elhelyezni. Az emléktábla elkészítéséhez szükséges pénzt csak gyűjtéssel és közadakozással tudjuk előteremteni. Kérünk mindenkit, lehetőségeihez mérten támogassa kezdeményezésünket, hogy Kazinczy Ferencnek emléktáblát állíthassunk Kassán. Az adományok Kassán, a Csemadok Kovács utcai székházában, illetve a Szlovák Takarékpénztár kassai kirendeltségén (Štúr utca 5. Számlaszám: 128146-519) fizethetők be. Az áldozatvállalást köszönjük! A Kazinczy Emlékbizottság PÁLYÁZAT Az Anyanyelvűnkért Alap pályázatot hirdet nyelvművelő és nyelvi ismeretterjesztő cikkek írására. A pályázat jeligés, egy-egy pályázó legfeljebb 10 darab, két-három normál oldal terjedelmű, géppel írott dkkel jelentkezhet. A pályaművek leadásának határideje: 1994. január 31. Az első helyezett 3000, a második 2000, a harmadik 1000 koronás jutalomban részesül, a legjobb pályamunkákat megjelentetjük a sajtóban. Kérjük a pályázókat, hogy minden cikken tüntessék fel a jeligét, illetve zárt borítékban nevüket és címüket. A pályamüveket az alábbi dmre kérjük: Anyanyelvűnkért Alap (Lőrincz Ildikó részére) Nám. 1. mája 10—12, 815 57 Bratislava A CSERKESZÉT - DOKUMENTUMOKBAN 1993. november 6-án nyitották meg a dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeumban a "Világcserkészet 1993" című kiállítást, amelyet a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség Franco Benucci olaszországi cserkészbarátuk segítségével szervezett. Az olaszországi vendég megnyitójában egyebek mellett kifejtette, hogy ennek a kiállításnak egyik célja a cserkészek munkájának és a cserkészetnek a jobb megismerése a nyilvánosság körében. Hodossy Gyula, a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség elnöke beszédében a nemzetközi kapcsolatok fontosságára mutatott rá. Kifejezte reményét, hogy a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség mihamarabb a 220 millió tagot számláló Cserkészmozgalom Világszövetségének a tagjai lesz. (Prikler László felvételei a kiállításon készültek)-km-A HÉT 9
