A Hét 1993/2 (38. évfolyam, 27-52. szám)
1993-11-26 / 48. szám
AZ OTTHON TE MEG ÉN A KONYHÁBAN Tanácsok nem csak kezdő háziasszonyoknak A sajtról A sajt a legfontosabb kalcium- és foszforforrásunk. A kalciumsó az idegrendszer normális működése, továbbá az izmok összehúzódó képessége szempontjából nélkülözhetetlen. 10 dkg sajt fedezi egy felnőtt napi kalciumszükségletét és a foszfor szükségletének egyharmadát. A sajt az egyik legfontosabb A- és B2-vitaminforrásunk is. Az előbbi a bőrt és a nyálkahártyát védi, a növekedést és a látást szabályozza, az utóbbi pedig főként a növekedésben lévő szervezet számára fontos. Önálló fogásként, de zöldséggel, gyümölccsel, tésztafélékkel, hússal, levesekhez és süteményekhez egyaránt használjuk. A sajtgyártás legnagyobb csodája, hogy egyetlen alapanyaga a tej, és ebből számtalan (ízben, állagban és lyukacsosságában különböző) sajtfélét állítanak elő. A tejet előkezelik, tisztítják és pasztőrözik, és ezzel megteremtik a tejsavbaktériumok tevékenységéhez szükséges feltételeket. Ételajánlataink Fogyókúrás sajttekercs Hozzávalók: 30 dkg kemény sajt, 25 dkg túró, 10 dkg sonka, egy pohár kefir, petrezselyem zöldje A sajtot forró vízben megolvasztjuk (akkor jó, ha villával átszúrva a közepe is puha). Alufóliára tesszük, és vékonyra kisodorjuk. A túrót a kefirrel és az apróra vágott petrezselyemzölddel simára keverjük, ízesítjük, rákenjük a sajtra. A vékony sonkaszeletekkel a túrókrémet beborítjuk, és szorosan feltekerjük mint a piskótatekercset, majd a hűtőbe tesszük. Sajtos lecsó A szokásos módon lecsót készítünk. Reszelt sajttal tálaljuk. Rokfortos csirkemell A lebőrözött, kicsontozott csirkemelleket jól kiverjük. A vajjal öszszedolgozott reszelt rokfortot a szeletekre kenjük, meghintjük darált dióval. A húst összehajtogatjuk, kis tűvel vagy fogvájóval rögzítjük, és a szokásos módon bundázzuk. Bő, forró olajban kisütjük, burgonyapürével tálaljuk. (Folytatjuk) November vége a kertben A gyümölcsösben a téli fatisztogatási munkákat végezzük. Szedjük össze a még kint levő egészséges gyümölcsöt. Az oltáshoz, átoltáshoz szükséges vesszőket, régi hagyomány szerint Borbála napjától, december 4-től szedjük meg. Fagymentes napokon január közepéig, végéig gyűjtsük be a szaporító anyagot. A legjobb mégis a decemberi szedés. Az oltóvesszőket aztán március 25-e táján használjuk fel. Addig is fagymentes helyen tároljuk őket. Bőven termő és egészséges gyümölcsfákról, a korona naposabb keleti, déli oldaláról, a magasabb részekből szedjük meg a hajtórügyekkel berakódott vesszőket. (A termőrügyes vesszők oltásra, szemzésre nem alkalmasak.) Átmérőjük 6—7 mm, hosszuk 30 cm körüli. Egyéves, jól beérett vesszőket gyűjtsünk. Fajták szerint kötegeljük, lássuk el jeltáblával, majd a vesszőt az épület árnyékos oldalán körülbelül 70 cm mélyen tiszta, száraz homok közé rétegelve tegyük el. Kisebb mennyiséget a hűtőszekrényben is eltarthatunk. Fontos, hogy tavaszi felhasználásig a vesszők ne száradjanak ki. A tavaszi szőlőoltáshoz az erős fagyok beállta előtt szedjük meg a szőlő simaveszszőket. Ha idejekorán hozzáfogunk a vesszők begyűjtéséhez, a rügyek nem károsodnak. Csak ismert fajtájú, egészséges erős tőkékről szedjünk szaporító anyagot. A vesszők felső részükön 6—12 mm átmérőjűek legyenek, másutt a vessző a ceruzavastagságot érje el, és legalább 5 ép rügy legyen rajta. A felső rügy fölött 2 cm, az alsó alatt legalább 4—5 cm-es csonkot hagyjunk. A vesszőkre írjuk rá a fajta nevét, a begyűjtés helyét, idejét. A HÉT 19
