A Hét 1993/2 (38. évfolyam, 27-52. szám)
1993-11-19 / 47. szám
GONDOLKODÓ n KÖZGAZDÁSZKÉPZÉS FELSŐFOKON Beszélgetés Gilányi Istvánnal, a Királyhelmeci Városi Egyetem igazgatójával A Királyhelmeci Városi Egyetem (a továbbiakban KVE) megnyitását aligha kell hírül adni az olvasónak. A tömegtájékoztató eszközök csaknem mindegyike megtette azt olyannyira, hogy a bodrogközi városka általa egyszerre ismertté vált határainkon innen és túl. Honi sajtótermékeink egyre ontják legfelsőbb illetékeseink véleményezéseit arról, hogy lám a rakoncátlan magyarság már Királyhelmecen is mit meg nem enged magának: saját szakállára (a saját maga előteremtett pénzből, önerőből) állambácsi megkérdezése és beleegyezése nélkül felsőoktatási intézményt hoz létre, méghozzá magyar nyelvűt. Ez viszont szúró szálka jó néhány szlovák, a magyar szóra már-már betegesen érzékeny képviselő szemében. A kellemetlen fájdalmat némileg csillapítandó e honatyák a KVE megnyitását és működtetését törvénysértésnek nyilvánítják. Magyarországot pedig — mivel többek között ottani oktatókat is felkértek a közreműködésre — egyszerűen Szlovákia belügyeibe való beavatkozással vádolják. Hogy részletesebb tájékoztatást nyerjünk, megkérdeztük Gilányi Istvánt, az egyetem igazgatóját az előzményekről és a további tervekről. • Igazgató úr, mi adta az ötletet a KVE létrehozásához? — Az ötlet a Mécs László Népfőiskola vezetőségének egyik találkozóján született 1992 őszén. Ugyan ekkor még nem a Városi Egyetem megalapításáról esett szó, hanem intenzív közgazdasági tanfolyamok beindításáról. Ezt a gondolatot vitte tovább dr. Gyimesi György, aki célszerűbbnek látta a levelező, esetleg a nappali tagozatos képzést. A szót tett követte. A Miskolci Egyetem kezdetben hajlandóságot mutatott a képzés iránt, de később pénzügyi okokból visszalépett. A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem tanárai — dr. Tóth Ferenc és dr. Hámori Balázs vezetésével — készségesen rendelkezésünkre álltak, így elhárultak az akadályok a képzés beindítását illetően. A város önkormányzata 1993. május 20-án jóváhagyta a KVE alapítólevelét és működési szabályzatát. Tette ezt az önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései értelmében. Itt szeretném hangsúlyozni, hogy a város nem állami felsőoktatási intézményt hozott létre, hanem városi önkormányzati egyetemet (City University), amelyre nem vonatkozik a főiskolai törvény. A KVE létrehozásának elsődleges célja az volt, hogy helyi felsőfokú oktatást biztosítson, amely a régió szellemi tőkemegtartó képességét is erősítené. Vagyis: mindenekfölött a tanulni vágyó fiataloknak lehetőséget teremteni olyan közgazdasági ismeretek megszerzésére, melyek a piacgazdaságra való átállás időszakában elengedhetetlenek. S nem utolsósorban az, hogy magyar nyelvű üzleti képzést is biztosítsunk a szlovák és angol nyelvű képzéssel együtt. • Kik nyújtottak segítséget, hogy létrejöhessen az egyetem? — Az egyetem létrehozása megvalósíthatatlan lett volna, ha a református egyház a szükséges épületeket — az egykori kántorképzőt és a református iskolát — nem bocsátja rendelkezésünkre. Az épületek felújítási munkálatait a városi hivatal szervezte és irányította magánvállalkozók, alapítványok és a város támogatásával. Az alapvető tárgyi berendezéseket is adományok révén szereztük be. • Hány diákja van az egyetemnek, milyen képzésben részesülnek, s a tanulmányok befejezésével milyen szakterületen fejthetnek majd ki tevékenységet? — A )<VE első évfolyamának 26 hallgatója van. Ok azok, akik sikeresen vették az első akadályt, vagyis a felvételi vizsgákat, ahová ötvenketten jöttek el. A képzés nyelve magyar, de ugyanilyen fontos a közgazdasági képzés biztosítása szlovák és angol nyelven is. Ennek érdekében az alapvető szakmai területeken színvonalas szlovák, illetve angol nyelvű oktatás is folyik. A végzett tanulók az élet különböző területein helyezkedhetnek majd el, például kis- és középvállalatoknál, bankokban, közintézményekben, egészségügyi intézményekben. A KVE keretében való képzés főleg a banki és vállalati pénzügyek, a számvitel es az adózás kérdéseiben jártas szakemberek, a piaci, kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységeket megfelelően kialakítani, irányítani és megszervezni képes marketing-szakemberek, a vállalkozások elindítására, kis- és középvállalatok vezetésére alkalmas szakemberek képzésére irányul. • Egy ilyen jellegű egyetem a hallgatók szakszerű képzése érdekében komoly felszerelést igényel. Milyen az egyetem jelenlegi felszereltsége? Hogyan és milyen forrásból biztosítják az anyagiakat a további működéshez? — Mint hangsúlyoztam, egyelőre csak az induláshoz szükséges feltételeket teremtettük meg. Sok még a tennivaló. Az épületet újabb tantermekkel kell bővíteni, és nincs megoldva a fűtés sem. A számítástechnikai központ, a könyvtár, a nyelvi labor kiépítése is nem kis feladat elé állít bennünket. Elengedhetetlen és halaszthatatlan az irodatechnikai berendezések beszerzése. A működést, az infrastrukturális hátteret a városi önkormányzat nem tudja teljes egészében magára vállalni. Megoldást csak újabb forrásokból — magánvállalkozók, alapítványok segítségével — remélhetünk. • Azf már tudjuk, hogy hathatós segítséget nyújtott a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem (BKE). A teljes oktatást is ők vállalták magukra? — A képzés programját a BKE oktatói dolgozták ki, s annak megvalósításában is elsősorban ők vesznek részt. A számítástechnika és az angol nyelv oktatását viszont hazai tanárok bevonásával oldották meg. A második szemesztertől kezdődően ugyancsak szlovák főiskolai tanárok részvételével beindul a szlovák nyelvű közgazdasági képzés is. Külföldi szakemberek — amerikaiak, kanadaiak — szintén bekapcsolódnak a képzésbe, akik felkérésünkre örömmel tettek és tesznek eleget. A színvonalas oktatás tehát minden tekintetben biztosított. • Az egyetemmel kapcsolatos további terveik? — Célkitűzéseink között szerepel a közgazdasági posztgraduális képzés beindítása a főiskolát vagy egyetemet végzettek számára levelező tagozaton. Terveink szerint a jövő év első felében felvállaljuk az agrárszakemberek képzését is, amely iránt régiónkban szintén jelentős igény mutatkozik. • Mint az már köztudott, a szlovák kormány nem a legkedvezőbben áll hozzá az egyetem megnyitásához és működéséhez. Hogyan tudná megnyugtatni a hallgatókat és szüleiket, főleg az itt szerzett diploma érvényességét illetően? — Szeretném leszögezni: az elsőéves hallgatók a BKE hallgatói. A KVE keretében megvalósuló oktatás és "számonkérés" a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem feladata. Ebből következik, hogy a főiskolai szintű diplomát is a budapesti egyetem adja ki, melynek tulajdonosa közelebb kerül az egyetemi diploma megszerzéséhez is. A diploma egy világhírű egyetem diplomája. Akik erről úgy vélekednek, hogy egy darab papír, azok önmagukról állítanak ki bizonyítványt. Egyébként a világ civilizált és demokratikus országaiban elismerik azt. Biztos vagyok benne, hogy ez alól Szlovákia sem lesz kivétel. A jelenlegi hozzáállás számomra teljesen érthetetlen. A KVE létrehozásával semmiféle törvényt nem sértettünk meg, az ország költségvetését egyetlen koronával sem terhel'{3 tűk meg, sőt lehetőséget teremtettünk 26 t fiatalnak a felsőfokú végzettség megszerzésért hez, akik tudásukkal, műveltségükkel nemcsak 00 a régiót, hanem Szlovákiát is gazdagítják majd. 't Aki nem így látja és nem így értékeli, az szűk S látókörű, ködös előtte a jövő. £ PUSZTAI JÓZSEF A mellékelt felvételen: Pásztor István Királyhelmec polgármestere és Veress József (balról) a szalag átvágásával átadja küldetésének a Városi Egyetemet. 4 A HÉT
