A Hét 1993/2 (38. évfolyam, 27-52. szám)
1993-11-12 / 46. szám
LÁTOGATÓBAN FESZTY ADOLF ÜZENETE Beszélgetés SZÉNÁSSY ÁRPÁDdal "Nagy eseménynek vagyunk tanúi — építészeti monográfia jelenik meg kicsiny hazánkban. Miközben a szakácskönyvek dömpingje és a rózsaszínnél kissé erősebb színezetű szerelmes irományok (a pornóról nem is beszélve) elöntik a piacot, néha fel-felüti a fejét valami olyasmi, amely Magyarország szellemi-művészeti múltjáról szól. Ilyen SZÉNÁSSY ÁRPÁD Feszty Adolfról írt könyve... Arról van szó, hogy Szénássy Árpád (rév-komáromi alpolgármester) szívén viseli a szlovákiai magyar építészeti kultúra és múlt sorsát... monográfiája pontos képet ad az építőművész pájyájáról" — olvashatjuk HADIK ANDRÁS méltatását a "Feszty Adolf élete és pályája" című könyv előszavában. A közelmúltban megjelent monográfia apropóján a szerzővel beszélgettem: — Immár a harmadik kötete látott napvilágot. Megkérem, hogy szóljon az eddigi irodalmi tevékenységéről! — Az irodalmi tevékenységem során fő vezérfonalam, hogy olyan egyéniségekről írjak, akik valamiképp kötődtek Komárom környékéhez, másrészt pedig jelentős alkotómunkájukkal hozzájárultak a magyar szellemi értékek gyarapításához, de ennek ellenére nem jelentek meg tanulmányok az életpályájukról. így 1983-ban kiadták a "Heténytől Pápáig — Tarczy Lajos életútja" című könyvemet, az első magyar nyelvű kémiakönyv írója születésének 175. évfordulója tiszteletére. Ezt követte 1990-ben "A pomológia úttörője" című kötet, amelyben Kováts József, Lakszakállason született, Bátorkeszin elhunyt természettudós, középeurópai szintű pomológus életútját mutattam be, halálának 100. évfordulója alkalmából. Nagyon vonzott Feszty Adolf személyisége, ezért új könyvemben az ő életútját, építőművészetét, találmányát, közigazgatási és politikai tevékenységét mutatom be. Ezt azért is tartom fontosnak, mert a Feszty-családból Árpád, a festőművész vált a legismertebbé, holott testvérei: Adolf és Gyula ismert építőművészek voltak. Tudomásom szerint eddig róluk nem jelentek meg monográfiák. — Az ógyallai születésű Feszty építésztestvérek a tevékenységükkel is kötődtek a Felvidékhez? — Adolfot munkája inkább Budapesthez kötötte. A kiegyezés utáni időszakban hozzájárult a főváros építészeti arculatának megváltoztatásához, majd tatai képviselőként inkább e tóparti városhoz kötődött. Gyula öccse tervezte az eperjesi és a nyitrai színház épületét, továbbá különféle erdélyi épületeket, például a kolozsvári református teológiáét. — Említsen meg néhányat Feszty Adolf legjelentősebb alkotásai közül! — Legismertebb épülete az Andrássy úton ma is megtalálható: a Fonciére Biztosító Társaság palotája, amely könyvem fedelén is látható. Érdemes megemlíteni az új lóversenypályát, amelyet már lebontottak, hogy a helyén létrehozzák a Népstadiont; az 1910-ben szintén lebontott Haris bazárt; a Magyar Országos Bank épületét, amely időközben módosításokat szenvedett, továbbá a különféle egyházi jellegű építményeit és a Kerepesi temetőben található síremlékeit. — Méltányolták-e életében kellőképpen az ifjú alkotó tehetségét, tevékenységét? — Elmondható, hogy az építész művészi talentumát a fejlődő fővárosban sikeresen tudta kamatoztatni. Fiatalon nemcsak Budapest, hanem egész Magyarország neves építészévé vált. Ybl Miklós, Hild József, Lechner Ödön mellett a legjelentősebb megbízásokat kapta — sikerült betörnie az élvonalba. — Megkérem, hogy szóljon a könyvkiadást megelőző adatgyűjtésről és a szükséges anyagi fedezet megszerzéséről! — Az adatgyűjtés aprólékos és időigényes folyamat. Már prágai főiskolásként sok érdekes anyagra bukkantam az egyetemi könyvtárban, majd kutattam a levéltárakban, múzeumokban, folyóiratokban stb. Szabadidőmben gyűjtöm az érdekes adatokat, fotókat. Ennek a könyvnek az anyaga már 1991-ben nyomdakész állapotban volt, azonban hiányoztak a kellő anyagiak. Majd pályázatot adtam be a Magyar Könyv Alapítványhoz, amely végül fedezte a kiadás költségeit. Az Alapítványon kívül köszönettel tartozom Mezey Katalinnak, az írók Szakszervezete főtitkárának és a személyéhez kapcsolódó Széphalom Könyvműhelynek — a könyv megjelentetéséért. Elszomorító az a tény, hogy e könyvet csak Magyarországon terjesztik. Ugyanis megkerestem a Madách Könyv- és Lapkiadó igazgatóját azzal a kéréssel, hogy Szlovákiában is forgalmazzák a könyvemet. Sajnos, az ajánlatomra máig nem érkezett válasz... — Miképp reagáltak az ógyallai Feszty - utódok e könyv kiadására? — Feszty Adolfnak közvetlen leszármazottai nem élnek, azonban az oldalági leszármazottaktól sok segítséget (például képmásolatokat is) kaptam. Nagyon örültek a könyv megjelenésének. — A szakembereknek vagy inkább a laikus olvasóknak készült ez a könyv7 — Bár műszaki vonatkozású tényeket is közöltem, azonban igyekeztem olvasmányosan fogalmazni. Ezért nem csak a szakembereknek ajánlom a könyvemet. Elképzelhetőnek tartom, hogy egy turista kezében a könyvemmel ismerkedjen az Andrássy út csodálatos építészeti remekeivel, miközben felidézi a századvég hangulatát. — Végül érdekelne, hogy milyen irodalmi vonatkozású tervei vannak? — Mivel 1789-ben jelent meg a Mindenes Gyűjtemény című magyar tudományos folyóirat, ezért 1989-cel lezárólag feldolgoztam a komáromi újságírás kétszáz éves történetét, amely talán még az idén meg fog jelenni. Közben párhuzamosan több témával is foglalkozom, de ezekről majd később szólok. MISKÓ ILDIKÓ Fotó: Kuszák Tibor A HÉT 7
