A Hét 1993/2 (38. évfolyam, 27-52. szám)
1993-10-29 / 44. szám
GONDOLKODÓ A kereszténydemokrácia és a gazdaság — A kereszténydemokrácia jelentős szerepet tölt be a posztkommunista országok fejlődésében — hangsúlyozta dr. Surján László, a magyarországi Kereszténydemokrata Néppárt elnöke a budapesti székhelyű Közép-kelet-európai Kereszténydemokrata Akadémia megnyitóján 1991-ben. Az akadémia célja, hogy a volt keleti blokk országainak kereszténydemokrata politikusai számára továbbképzést nyújtson. Az intézmény a Kereszténydemokrata Pártok Európai Uniója, az EUCD égisze alatt működik. Havonta — a nyári szünet’ kivételével — egyhetes tanfolyamokat rendez, amelyet minden alkalommal más-más európai kereszténydemokrata párt, illetve mozgalom szponzorál. Az akadémia által szervezett kurzusokon működésének három éve alatt tizenkét ország — Magyarország, Bulgária, Horvátország, Észtország, Litvánia, Lengyelország, Románia, Oroszország, Szlovénia, Ukrajna, Csehország és Szlovákia — huszonegy kereszténydemokrata szellemű politikai tömörüléseinek — köztük a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalomnak — képviselői vettek részt. A tanfolyamok témáit a szervezők az igény szerint választják. Szerveztek már egyhetes kurzust, amely a környezetvédelmi kérdésekkel, a politika és a sajtó szerepével, a politikusok image-ének kialakításával, a migráció gondjaival, valamint a posztkommunista országokban egyre inkább felszínre törő nacionalizmus kérdéseivel foglalkozott. Legutóbb az intézmény négynapos tanfolyamot szervezett A gazdaság stabilitása az új demokráciákban címmel. A szakemberek jók, a gazdaság már kevésbé Az október első napjaiban rendezett tanfolyamot az akadémia a holland Kereszténydemokrata Párttal (CDA), a belgiumi CVP-vel, valamint az Eduardo Frei Alapítvánnyal karöltve szervezte. A négynapos rendezvényen több nyugat-európai közgazdász mondta el véleményét a volt kommunista országok gazdasági helyzetéről. Az előadások angol nyelven folytak. Valamennyi résztvevő jól beszélte a nyelvet, s így lehetőség nyílt arra is, hogy a jelenlévők kölcsönösen megismerjék országaik gazdasági helyzetét. Rögtön az elején kiderült: valamennyi posztkommunista állam szinte ugyanazokkal a gondokkal küszködik. Csehországot kivéve minden volt szocialista országban nagy a költségvetési hiány, nő a munkanélküliség, gondok vannak a privatizáció módjával és folyamatával. Nos, miután a résztvevők megvitatták egymással országaik legégetőbb gazdasági problémáit, természetesen mindenki kíváncsian várta az előadók reakcióit, tanácsait a terítékre került gondokra. Paul Martens, a belgiumi CVP gazdasági szakembere szerint a közép-keleteurópai országok csak úgy kerülhetnek ki a gazdasági kátyúból, ha megszüntetik az állami monopóliumokat, gyorsítják a privatizáció ütemét, hatékonyan támogatják a közép- és kisvállalkozókat, és racionális foglalkoztatási politikát alakítanak ki. Érdekesen reagált a felvetett kérdésekre dr. GJ.M. van Wissen úr, a holland Kereszténydemokrata Párt képviselője, az amszterdami jogi egyetem tanára. Bevezetőjében elmondta, tisztában van azzal, hogy amit Martens úr elmondott, nagyon jól hangzik, csak hát megvalósítani már nem olyan egyszerű. — Én úgy látom — miután négy napot töltöttem a posztkommunista országokból jött fiatalokkal —, hogy ezekben az államokban sok jó szakember van, de a gazdasági helyzet már kevésbé jó, s a kilátások sem adnak okot az optimizmusra — összegezte tapasztalatait dr. GJ.M. van Wissen. — Ahhoz, hogy egy országban gazdasági stabilitás legyen, elengedhetetlenül szükséges a politikai stabilitás. A posztkommunista országok mindegyike pénzhiánnyal küzd, égető szükség lenne a nyugati tőkére. Csak hát egyetlenegy jól menő üzletember sem fektet be egy olyan országba, ahol esetleg veszélybe kerülhet a pénze, ugyanis nincsenek törvények, amelyek egyértelműen meghatároznák a játékszabályokat. A megoldás a holland szakemberek szerint az lenne, ha az említett országok nyilatkozataikban, tetteikben kifejezésre juttatnák, hogy a piacgazdaság kialakítására törekszenek, és olyan törvényeket fogadnának el, melyek törekvéseiket alátámasztanák. Összegezve a négy nap tapasztalatait, a résztvevők szemszögéből egyértelműen leszögezhetjük: annak ellenére, hogy a tanfolyamon néhány lassan már közhelynek számító gondolat is elhangzott, számos új ötlettel ismerkedhettünk meg. Kapcsolatok, barátságok szövődtek — s ez sem utolsó szempont. KAMONCZA MÁRTA Fotó: Prikler László Harmonia sacra danubium ’93 Egyházzenei találkozó műsora 1993. X. 30. szombat 16.30 — A Szent József kápolna újraszentelése 17.00 — Szent András templom Az esztergomi Monteverdi és a komáromi Concordia vegyeskar közös fesztiválnyitó hangversenye — Az esztergomi Monteverdi vegyeskar koncertje 18.00 — Szent András templom — Ünnepi főpapi mise: elhangzik a Missa de Angelis és más egyházi zeneművek Közreműködnek: László Zsuzsanna operaénekes (Komárom) Szabó Imre orgonaművész (Pozsony) Comorra kamarazenekar (Komárom) Béke utcai AI gyermekkara (Komárom) Námorníöek gyermekkar (Komárom) Collegium Musicum énekkar (Komárom) Liszt Ferenc kórus (Bécs) Monteverdi vegyeskar (Esztergom) Musica Beata vegyeskar (Szentendre) Női Pedagógus Kórus (Dél-Komárom) Szlovákiai Magyar Tanítók Énekkara (Pozsony) Concordia vegyeskar (Komárom) 1993. X. 31. vasárnap, szentmise és istentisztelet Komárom templomaiban 8.00 — Szt. Rozália templom, Szlovákiai Magyar Tanítók Énekkara 9.20 — Szt. András templom, Női Pedagógus Kórus 10.00 — Református templom, Musica Beata vegyeskar 10.00 — Szt. Anna kápolna, Collegium Musicum énekkar 10.00 — Evangélikus templom, Námorníöek gyermekkar 11.00 — Szt. András templom, Liszt Ferenc kórus és a Comorra kamarazenekar A HÉT 5
