A Hét 1993/2 (38. évfolyam, 27-52. szám)
1993-10-29 / 44. szám
OTTJÁRTUNK Vizslaverseny Oroszkán A Szlovákiai Magyarvizsla-tenyésztők Klubja, a Szlovák Vadászszövetség kinológiai szakbizottsága mellett, kerek húsz esztendővel ezelőtt alakult. Alakuló ülésüket 1973. március 24-én tartották, céljuk nem az elszigetelődés, hanem az önálló munka adta lehetőségek kihasználása, a magyar vizslák szakszerű tenyésztése volt. Az alakuló ülésen jelen volt Koloman Slimák is, a szlovákiai vizslatenyésztők doyenje (decemberben lesz 90 esztendős), akiről köztudomású, hogy a két háború között híres magyarvizsla-tenyésztő volt. Az alakuló ülésen Lukácz Pétert választották a klub elnökévé, aki 87 éves kora ellenére mind a mai napig aktívan tevékenykedik, jelen van minden megmozduláson, és ötleteivel, javaslataival segíti a klub munkáját. A vezetőség tagjai .közé választották Tóth Lajost Aranyosról, Štefan Forgáč alezredest Prágából, dr. Mészáros Sándort Oroszkáról, Deák Sándort Losoncról, dr. Jifí Michálek állatorvost Kroménzből, Hrnőár Istvánt Vágvecséről és Alexander Chlupot Győrödről. A klub jelenlegi elnöke dr. Mészáros Sándor oroszkai orvos akkor a tenyésztési tanácsadó szerepét töltötte be, és mint tapasztalt ebtenyésztő, Gresznárik Lászlót követően különösen a drótszőrű magyar vizslák tenyésztése terén tett jelentős lépéseket... A vizslaversenyt immár III. alkalommal rendezték meg Oroszkán nemzetközi résztvétellel. Az idei versenyen a 16 vizsla közt voltak magyarországi, osztrák és csehországi vizslák is. A holland vendégek versenykutyák nélkül, megfigyelőként képviseltették magukat négytagú csoportjukkal. A kívülállók gyakran megkérdezik, hogy mi is valójában a vizslaverseny, milyen céllal történik és milyen feladatokat kell megoldaniuk a benevezett vizsláknak. Tudnunk kell, hogy a magyarvizsla-tenyésztők klubja által rendezett versenyszabályok értelmében csak magyar vizslák vehetnek részt a versenyen, amelynek célja az ebtenyésztés. A Karel Podhájsky nevét viselő emlékversenyt egy alkalommal Argó Seile magyar vizsla nyerte, majd húsz esztendővel később (két esztendővel ezelőtt) Martparti Frakk — dr. Molnár Péter volt a gazdája — az ötödik helyen végzett. A vizslaverseny két részből áll: mezei és vízi munkából. A mezei munka feladatai: közös vadászat; keresési mód; a vad megállása; a vad jelzése — utánhúzás; szimat (az eb orrbeli képessége); viselkedés szárnyas és szőrmés vad előtt; viselkedés lövésre; szárnyas és szőrmés vad megkeresése; szárnyas és szőrmés vad elhozása — vonszalék; lőtt szárnyas és szőrmés vad elhozása (apportírozás); viselkedés pórázon; engedelmesség; dúvadmunka (macska elfojtása). A vízi munka feladatai: vízkedvelés; lőtt kacsa elhozása mély vízből; lajtatás a nádasban; kajtatás élő kacsa után; lőtt kacsa megkeresése; engedelmesség; viselkedés lőálláson. A fenti feladatok teljesítését a tapasztalt bírák árgus szemekkel figyelik, és pontozással bírálják. A vadászeb, tehát magyar vizslánk maximálisan 344 pontot szerezhet, de az I. díj eléréséhez elég a 276 pont, ami nyilván még nem jelenti azt, hogy megnyerte a versenyt. Egyszóval vadászebünknek azokat a feladatokat kell teljesítenie, amelyeket az őszi munkavizsgákon is megkövetelnek, csupán egy-két feladattal bővítve és nyilván gyorsabban, határozottabban kell dolgoznia. Talán még annyit, hogy a versenyen nem árt, ha a gazdi, a vizslavezető lakatot tesz a szájára, mert minden külön parancs vagy felesleges biztatás egy-egy pont levonásába kerülhet. Ellenben síppal és kézjelekkel irányíthatók az ebek. A fentiek tudatában és ismeretében gyűltek össze Oroszkán, szeptember első péntekén a vizslatenyésztők és klubtagok, hogy három napon át figyeljék, értékeljék a magyar vizslák munkáját. A bevezetőben már említettük, hogy 16 vizsla gyűlt össze a versenyre, és mindjárt az első napon a dúvadmunkára (amit élességi vizsgának is neveznek) került sor. Ez abból áll, hogy a szabadban kibocsátott macskát a vizslának le kell fojtania, vagy csaholással helyben marasztania. Tudvalevő, hogy a magyar vizslák érzékeny lelkületű állatok, ám Dani, egy jól megtermett magyarországi kan (túlméretezett magassága miatt nem kerülhet be a tenyészet forgatagába, pedig micsoda utódok maradnának utána), rövid szőrű magyar vizsla percek alatt végzett a macskával. Rudas Zoltán Vír nevű drótszőrű magyar vizslája, harci sebekkel, de győztesen került ki a macskával való küzdelméből, sajnos aztán már kevésbé volt sikeres... Szombaton dr. Mészáros Sándor üdvözöl-A csatai tó partján te a megjelenteket. Jelen volt Alexander Bakos mérnök, docens főbíró és Štefan Štefik mérnök is, a Szlovák Vadászszövetség kinológiai szakbizottságának elnöke. A hivatalos tájékoztató után két csoportra osztva kivonultak a határba. Az egyik csoport a csatai halastóhoz vonult, ahol a vízi munkára nyílott lehetőség. Jobb környezetet elképzelni sem lehet, hiszen megvalósulhatott a mélyvízben való munka és a nádban való kajtatás, keresés is. A másik csoport az oroszkai határban maradt, és egy lucernatáblán kezdték meg a feladatok megoldását. A verseny harmadik napján, vasárnap aztán cserélődtek a csoportok, és változtatott formában versenyeztek. Szombaton a vízi munkát figyeltem, és a negyedik—ötödik versenyfeladat teljesítése után az odaérkező Bakoš docensnek megjegyeztem, hogy szerintem "Dani" a legrátermettebb legény a gáton, és ha így folytatja, akkor győztes is lehet. A verseny harmadik napján bebizonyosodott, hogy nem tévedtem... Szombaton délután a 20. évforduló tiszteletére emlékülést is tartottak, amelyen elismerő okleveleket kaptak az alapító tagok. Az ülés második részében előadások hangján Boer Hollandiából, technikai okokból kutyáját nem hozta el a versenyre. A felvétel egy hazai versenyen készült zottak el: dr. Mészáros Sándor elnök a magyar vizslák tenyésztésének jelenlegi állapotáról szólt, dr. Molnár Péter a magyar vizslák kiképzésének egyes fontos érdekességeire hívta fel a figyelmet, Huszár Tibor Magyarországról a drótszőrű magyar vizslákról tartotta meg előadását. A vitába bekapcsolódtak az osztrák és holland vendégek is. Nagyon érdekes volt Erwin Hooseveen előadása. A holland vendég arról számolt be, hogy hazájában közkedveltek a szép sárga magyar vizslák, működik a magyarvizsla-tenyésztők klubja is, rendszeres tájékoztatókat adnak ki, ám sajnos a vizslák nagyon kis százalékát használják vadászatra, pedig az az igazi, amikor a magyar vizsla vadászgazdira talál... Vasárnap délután került sor a verseny kihirdetésére. Az I. helyen Győrújfalui Dani végzett, gazdája Mikola Géza. A hazai vizslák közül a legtöbb pontszámot Roli Oroszka gyűjtötte össze, gazdája Csókás Ferenc Bényből, a vizsla dr. Mészáros Sándor tenyészetéből került ki. Elégedett volt a többi hazai versenyző is — Szobi Kálmán, Strbík József, Rudas Zoltán, Horváth János —, noha fiatal vizsláik még nem érettek meg a komolyabb eredmények elérésére. MOTESIKY ÁRPÁD A HÉT 3
