A Hét 1993/2 (38. évfolyam, 27-52. szám)
1993-09-24 / 39. szám
INTERJÚ Április végén érkezett Amerikából a huszonkilenc éves Baruch Ben Jakov Myers, aki Pozsonyban az újjáéledő szlovákiai zsidó közösség főrabbija lett. A Progress East hírügynökség munkatársával együtt a főrabbit elsősorban arról faggattuk: mi késztette arra, hogy Szlovákiába jöjjön dolgozni? — Nem az volt a lényeg, hová kell menni. Kész voltam bárhová utazni a világon, ahol segítségre van szükség. Vallva ezt az álláspontomat, tudomásomra jutott, hogy az itteni közösség rabbit keres. Megpályáztam, és most itt vagyok. Meglehetősen komoly kihívás számomra a kommunista rendszer bukása után egy közép-kelet-európai közösségben dolgozni. — Nincsenek nyelvi nehézségei? — Annak ellenére, hogy viszonylag rövid ideje élek Szlovákiában, úgy érzem elég jól beszélem a szlovák nyelvet. Egyébként a fiatalok közül sokan beszélnek angolul, az idősebbek többsége viszont jól bírja a német nyelvet, így tudok velük kommunikálni. Egyébként az elsődleges célom, hogy tökéletesen megtanuljak szlovákul. — Igen. Nagyon sokan jönnek hozzánk látogatóba, ebből sok a rokoni látogatás. — Viszonylag közel elég jelentős magyar zsidó közösség található, mely rabbiképzéssel is foglalkozik. Létezik valamilyen hivatalos kapcsolat a két ország közösségei között? — Nem hiszem. Jelentős a kapcsolatunk a többi szlovákiai közösséggel, valamint azokkal a zsidókkal, akik Kanadába, az Egyesült Államokba vagy Izraelbe vándoroltak ki a háborúk alatt, illetve 1948-ban vagy 1968-ban. Más oldalról viszont a közismert határproblémák miatt meglehetősen nehéz a kapcsolattartás Magyarországgal. Túlságosan időigényes a határátlépés. — Harminc-negyvenezer körül. — Merik vállalni zsidóságukat? — Többségében igen. A mai emberek már nem azok, akik 1968 után elhagyták az országot. Bár azt mondják, ha akkor erre lehetőségük lett volna, biztosan éltek volna vele. — Hogyan ítéli meg a szlovák és a zsidó kultúra viszonyát? — Nem vagyok szakértője a szlovák kultúrának és a két kultúra egymásrahatásának. Engem mint rabbit, az érdekel, hogy a zsidó kultúra hogyan hat a zsidó kultúrára. Egyébként zsidó szempontból a szlovák kultúra az egyik legfontosabb a világon a kis országok közül. A harmincas évek elején itt nagyon jó zsidó iskolák működtek. Olyan lehetett, mint az athéni kultúra Európában. Ez természetesen zsidó szemszög. Ha másokat kérdezne, biztosan elhangoznának más vélemények is. Valamikor Pozsony, Kassa nagyon fontos központ volt. Talán ezért érzékenyek a vallásos zsidók mindenütt a világon arra, hogy mi történik a zsidókkal a volt Csehszlovákia területén. "EZ EGY KOMOLY KIHÍVÁS..." Mondja Baruch Ben Jakov Myers pozsonyi főrabbi — Hogyan értékeli a hazai zsidóság jelenlegi helyzetét? — A fiatal- és középgenerációnak nem igazán volt lehetősége a megfelelő zsidó oktatásra. Ennek ellenére viszont meglepően erős a zsidó azonosságtudat még olyan emberekben is, akik 1989 után csatlakoztak a közösséghez. Természetesen sok olyan ember is akad, aki talán nem is tudja magáról, hogy zsidó, és nem érdekli a közösséghez való csatlakozás. Mint már említettem, én az itteni munkát kihívásnak tekintem, hiszen a világnak ezen a részén a zsidó emberek nem szívesen beszélnek a vallásukról, és nem is nyitottak a kérdés iránt. — Úgy tudom, Szlovákiában minden zsinagógát leromboltak. Van jelenleg működő zsinagógájuk? — Pozsonyban van egy zsinagóga, amelyet használunk. Hallottam olyan zsidókról, akik nem tartoznak a közösségemhez, és ők is használnak valamit. Egyébként fogalmam sincs arról, hány zsinagóga van Szlovákiában. Ezt még nekem eddig senki sem tudta megmondani. — A közösségnek vannak külföldi kapcsolatai? — Véleménye szerint a pozsonyi kabinet hogyan értékeli az újjáéledő zsidó közösséget? — Biztatóak a jelek. A hivatalok tartják velünk a kapcsolatot. A köztársasági elnök többször meglátogatta a zsidó temetőt és múzeumot. Tulajdonképpen a kormány ragaszkodott a múzeum megnyitásához. — Milyen a viszony a zsidó közösség és a lakosság között? — Megítélésem szerint elég nyitott. — A FÁK tagállamaiban a mai napig erős gyűlölet érződik a zsidóság irányában. Találkozott-e itt valami hasonlóval? — Nos, én személy szerint nem tapasztaltam ilyet, ám szinte biztos vagyok benne, hogy létezik, hiszen antiszemitizmussal mindenütt találkozhatunk. Az antiszemitizmus talán a legősibb érzelmek egyike, függetlenül attól, hogy él-e a zsidó országban, vagy nem. — Tud-e megközelítő számot, körülbelül hány zsidó él a Szlovák Köztársaságban? Szerintem így hatnak a "zsidó kultúrák" egymásra. Ami a többi kultúrát illeti, a zsidóság mint egy rassz mindig is azok része volt. Ezért biztos vagyok benne, hogy a szlovák kultúra büszke rá, mint a sajátjára. Ez az egyik ok, amiért az antiszemitizmust olyan bántónak érzem, hiszen a zsidóság sok egyéb közösségnél régebben van jelen. — Véleménye szerint a szlovák belpolitika milyen hatással van a zsidóságra, mennyiben segíti, illetve akadályozza? — Én úgy érzem, hogy arra a munkára, amit itt végzek mindig is volt lehetőség. Olyan tevékenységet fejtünk ki, amelyre szükség van, így mindig is megkaptuk a szükséges támogatást a világtól, a hazai politikai helyzettől függetlenül. — Magyarországon a közelmúltban megszűnt a főrabbi cím. Ezt a döntést azzal indokolták, hogy sehol a világon nem létezik, és nem is fontos megbízatás. Mi erről a véleménye? — Ez a kérdés a közösségek hatáskörébe tartozik. Ők döntik el, hogy mi a lényeges számukra és ki képviselje őket a világ felé. Valamint azt is, hogy ezt milyen jogcímen tegye. Vannak országok, ahol ezt nem tartják fontosnak, másutt erről megoszlanak a vélemények. Ami a vallási szempontokat illeti, ennek a címnek semmi jelentősége nincs. Általában a körzeti rabbik döntenek a körzet ügyeiben, tehát a főrabbi funkciója a közösségek határozataitól függ. — Végezetül arra lennék kíváncsi, hogy meddig marad? Addig, amíg nem talál megfelelő utódot maga helyett, vagy konkrét időtartamról beszélhetünk? — Nem tudok erre a kérdésre válaszolni. Addig maradok, ameddig a közösségnek és a rabbiknak szükségük van a segítségemre. Kamoncza Márta Fotó: archív Lapunk nyomdába küldése után értesültünk a sajnálatos esetről, miszerint Baruch Myers pozsonyi főrabbit két, ismeretlen tettes megtámadta. A rendőrség időközben már elfogta az elkövetőket. e A UCT