A Hét 1993/2 (38. évfolyam, 27-52. szám)

1993-09-24 / 39. szám

Történelmünk—erkölcsi vagyonunk

"Minden nemzet jövőjének a kulcsa saját történelmében van. Amely nemzet ezt a kulcsot elveszíti — saját jövőjét vesziti el."

Feledhetetlen élményekkel és a tragikusan változatos történelmünk

— világszerte élő — legjelesebb kutatóitól kapott új ismeretekkel gazdagodva térhettek haza mindazok, akik augusztus 15—21. között részt vettek a ZÜRICHI MAGYAR TÖRTÉNELMI EGYESÜLET II. MAGYAR TÖRTÉNELMI ISKOLÁJÁBAN Tabon. Dr. DARAI LAJOS egyetemi adjunktus, iskolavezető megnyitó szavai szerint: "A közelmúlt tudatsorvasztó történelemoktatása indokolta az Iskola életrehívását. A hamisítások a tárgyi és szellemi alakú műveltségünk magyartalanítását célozták meg. Ennek következtében vált minden magyar teljesítmény valamilyen nyugati vagy egyéb minta követőjévé, lettünk másod- és harmadrangúak a nagy nemzetek után kullogó állapotainkkal. Túlérett az idő a tettre, és elkerülhetetlen a felelősségünk mai magyaroknak, hogy megmentsük nemzeti tudatunk számára az igaz történelmet."

Az első Történelmi Iskolát tavaly nyáron Szegeden rendezték meg

— nagysikerrel. Az idei rendezvény tárgysorozata a magyar őstörténet és a kora középkor idejére összpontosított, hangsúlyozva műveltségünk keleti kapcsolatait. Az Iskola védnöke MAX B. DAHINDEN, Svájc magyarországi nagykövete, dr. GYENESEI ISTVÁN, a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke, FARKAS ISTVÁN, Tab város polgármestere és dr. CSIHÁK GYÖRGY, a Zürichi Magyar Történelmi Egyesület elnöke volt. Az ünnepélyes megnyitón jelen volt és beszédet mondott ALEXANDER WITTWER nagykövetségi titkár (Svájc), C. TÓTH JÁNOS kormányfőtanácsos (a Határon Túli Magyarok Hivatalából — ENTZ GÉZA államtitkár nevében, Magyarország), JÓNÁS JÓZSEF, a Somogy Megyei Közgyűlés hivatalvezetője és FARKAS ISTVÁN, Tab polgármestere. A reggeltől

Tábortűz Törökkoppányban

estig folyó oktatásban hét országból (Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, Thaiföld, Kína, Ausztria, Svájc, Magyarország) összesen huszonkilenc egyetemi tanár, magánkutató, különféle szakterületek szakértője vett részt. Az előadásokat, megbeszéléseket és egyéb rendezvényeket (pl.: kirándulás Tihanyba, Zalára, Törökkoppányba; videovetítések, ökumenikus istentisztelet) 146 résztvevő látogatta, akik két világrész nyolc országából érkeztek. Minden oktató és hallgató saját költségét maga, a közös költségeket pedig a ZMTE és a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Nemzeti Etnikai és Kisebbségi Főosztálya, Somogy Megye Közgyűlése, továbbá Tab Város Képviselő Testületé (többek között a határon túli magyar hallgatók szállásköltségét is) fedezte. Az Iskola a szakmai és emberi tisztaság, kölcsönös megbecsülés és tiszteletadás jegyében folyt, megható ünnepi aktussal és a jövőre vonatkozó tervek megvinelemtanárok közül csak kevesen jöttek el. Remélem, hogy ez a tény a jövőben változni fog. A szervezést, az irányvonalat és a légkört is jónak találom, bővíthetjük az ismereteinket és a baráti kapcsolatainkat is. Talán kevesebb előadást kellett volna szervezni, és több egyéb közös programot — például kötetlen eszmecseréket, ahol még több lehetőség nyílik az ismerkedésre és a véleménycserére.

TOMPOS SÁNDOR történelemföldrajz szakos tanár (Csíkmenaság):

— A Székelyföldről érkeztünk a feleségemmel, mert én a tavalyi Iskolában is részt vettem, és nagyon tetszett a program. Tavaly teljesen újszerű történelemmegközelítésekkel találkoztam, az idén már ismerősebb téma a keleti őshaza kérdésének a boncolgatása. Sajnos, egy-egy előadáson csak a hallgatók fele vesz részt, ami kissé sértő az.előadókra nézve. Talán valamiképp ezt kéne orvotatásával ért véget. Az előadások teljes szövegét a ZMTE Elnöksége a Magyar Történelmi Iskola című kiadványsorozat II. köteteként megjelenteti, és beszerezhető az alábbi címen: ZMTE, ELTE BTK Postafiók 107, H-1364 Budapest. Az Iskolát harmadszor — a kutatási eredményeknek megfelelően változó műsorral és előadógárdával — jövőre, augusztus 14—20. között Tapolcán rendezik meg.

Az idei Iskola néhány résztvevőjét véleményéről faggattam, amit megosztok olvasóinkkal:

RADICS GÉZA autodidakta történész, a chicagói Körösi Csorna Társaság elnöke:

— Előadóként érkeztem az Iskolába, és úgy érzem, hogy egyfajta nemzeti szolgálatot végzünk, amelynek célja a magyarság újbóli felemelkedése. Kellemesen érint, hogy sokkal több fiatalt látok itt a határokon túlról, mint azt vártam. Azonban szomorúan kell megállapítani, hogy a hazai diákok, törtéünnepélyes megnyitó

solni... bár nem kötelezőek az előadások. Talán csak délelőttönként kellene előadásokat, délutánonként megbeszéléseket, esténként pedig szórakoztató programokat szervezni. A programból hiányoltam a Szent István-napi ünnepélyes megemlékezést, bár a törökkoppányi tábortűznél spontán kialakult az ünnepi hangulat. Ha a körülményeink engedik, jövőre szeretnénk eljönni Tapolcára. Az idén anyagilag a debreceni Civil Ifjúsági Alapítvány támogatott bennünket, amit nagyon köszönünk!

NAGY KÁLMÁN nyugalmazott huszárezredes, hadtörténósz (Budakeszi):

— 1989 óta vagyok tagja a ZMTE-nek. Úgy érezzük, hogy ezzel az Iskolával is a hallgatók magyar öntudatát, nemzeti érzését erősítjük. Minden vélemény iránt nyitottak, toleránsak vagyunk. Szerintem az idén színvonalasabb előadásokat hallhattunk, mint tavaly, több előadó érkezett külföldről