A Hét 1993/2 (38. évfolyam, 27-52. szám)

1993-08-27 / 35. szám

AZ OTTHON Te még én a konyhában Tanácsok nem csak kezdő háziasszonyoknak Szilvaszüret A szilvának számtalan fajtája a vélet­lennek és a nemesítőknek köszönhetően október végéig megterem. Frissen za­matos kompót, lekvár, desszert formá­jában kerülhet az asztalunkra, de mély­­hűtve egész éven át fogyasztható. Gyerekkoromban nagyon szerettem keresztanyám szilvalekvárját. Emlék­szem, hogy keresztapám keverte egész nap egy nagy katlanban, közben tüzelt alatta, persze óvatosan, és a keveréshez hosszú nyelű nagy kerek vagy hosszú­kás fejű fakanalat használt. Vigyázni kellett, mert a lekvár ugyancsak "köp­ködött" főzés közben. Addig keverte, főzte, amíg olyan sűrű nem lett, hogy a kanálról már nem csöpögött le. A kész lekvárt azután cserépbögrékbe töltötték. Kenyérsütésnél a szilvalek­várral töltött edényeket még a kemen­cébe is betették, hogy megkeményed­jék, illetve a tetején vékony réteg képződjék. A népi táplálkozásban a szilvának változatos szerep jutott. Az emésztésre kifejlett különleges gyógyhatást tulaj­donítottak neki, ezért Németországban aszalt szilva formájában patikákban is árusították. Augusztusban, szeptember elején a szilvák vége megráncosodik. Ilyenkor szüretelték. Először a fákról rázták le, majd a többit vékony rudakkal ütötték le. Egy részét a napon és a kemencében megaszalták. A gyümölcsöt kör alakú, lapos gallyszárítóra terítették, és napra tették. De volt külön aszaló is: egy méter magas, téglalap alakú vályogé­pítmény. A kétszájú kemence alatta, hosszában nyúlt el, amelyet szalmával, gallyal jól befűtöttek, és a "fustjárót" elzárták; így a szilva pár nap alatt megaszalódott. Ma már nem aszalunk kemencében. Nyár végén, kora ősszel a meleget jól tartó padlás is jó, vagy ha az idő hidegre fordul, a kályha vagy a fűtőtest is megfelelő hely. Végül a nem túl meleg sütő is alkalmas rá. Csak érett szilvát érdemes szárítani, aszalni. A húsát csak annyira vágjuk be, hogy a magját kivehessük. A rács alá tepsit tolunk, hogy a gyümölcsből kifolyó cseppeket felfogja. A szilva 50—60 °C-on 7—9 óra alatt szárad meg. Az érett, de kemény húsú szilvát érdemes inélyhüterú. A szemeket meg­mossuk, lecsumázzuk, kettévágjuk, ki­magozzuk, majd a fél szilvákat szorosan egymás mellé dobozba vagy zacskóba rakjuk és fagyasztjuk. (Folytatjuk) Ismeretlen-ismerős zöldségeink SPÁRGA A spárgát jól megművelt, tápdús talajba kell telepíteni, mivel évelő. Annyira évelő, hogy gondos ápo­lás mellett házikertben 20—30 éven át hozza a termést. Homo­kos, laza talajt, meleget szeret. Április közepétől május végéig szedjük. Mindennap. Ha meleg a tavasz és esős az idő, előfordul, hogy napjában kétszer is szedni kell, lehetőleg reggel és napszáll­ta után. Május vége felé fokoza­tosan kibontjuk a töveket. Nyáron már semmi gondunk vele. A spárga zöldje dúsan nő, a sorok összeborulnak és másfél-két mé­ter magas lesz. Zöldjét virágcso­korhoz egészen őszig szedhet­jük. Csak a szárát ne tördeljük, mert idővel elszárad. Nyár köze­pétől a zöld lombok közt piros bogyók fejlődnek, októberre meg­érnek, szedhetünk belőle magot. Ételajánlataink Spárgaleves. A megtisztított, há­mozott sípokat három-négy centis darabokra vágjuk. Hideg vízben feltesszük főzni. Ha van otthon csontié, abban, ha nincs, egy húsleveskockát dobunk mellé és csipetnyi kristálycukrot. Kuktában négy-öt perc, fazékban tizenöt­húsz perc alatt fő meg. Rántást készítünk, apróra vágott sok pet­rezselyemzöldet dobunk bele, de lehet pirospaprikát is. Vízzel fel­engedjük, a spárgával összefor­raljuk, borssal ízesítjük, végül tejfölt keverünk bele. Önálló köretként is fogyaszthat­juk a spárgát. Kuktában enyhén sós-cukros vízben pároljuk, majd szűrőlapáttal, jól lecsurgatva, ol­vasztott vajon megforgatjuk. Megszórhatjuk darált borssal, zöldpetrezselyemmel, reszelt sajttal, s önthetünk rá tejfölt (fogyókúrázók kefirt). Egytálételnek úgy készítjük, hogy a fenti módon megpárolt spárgát olvasztott vajra tesszük, és személyenként egy tojást fel­verünk, négy személyre egy po­hár tejföllel elkeverjük, sózzuk, borsozzuk és ráöntjük a forró spárgára, s néhány percig a tűzön hagyjuk. Spárgából készíthetünk salá­tát is, éspedig többféleképpen: — A megpárolt spárgát leszűr­jük, kihűtjük. Olajat mustárral, cit­rommal, darált borssal elkeverünk, meghintjük zöldpetrezselyemmel. Összekeverjük a spárgával, és állni hagyjuk epy-két órát. — A megpárolt, kihűtött spár­gára majonézt öntünk, összeke­verjük, állni hagyjuk. — Á megpárolt, kihűtött spár­gára tartármártást öntünk, bor­sozzuk, petrezselyemzölddel meghintjük. — Egy pohár kefirbe vagy joghurtba mustárt keverünk, ke­vés citromot csepegtetünk bele, borsot darálunk rá, petrezselyem­zöldet szórunk bele, és ezt ke­verjük a kihűtött spárgához. Fogyókúrás hideg vacsora. A megpárolt, kihűtött spárgát ösz­­szekeverjük kockára vágott főtt tojással, csíkokra vágott diétás szalámival, kevés, apróra vágott sovány sajttal. Citrommal, borssal ízesítjük, barna kenyérrel tálaljuk. (Folytatjuk) TIPEGŐK A KERTBEN Nyár végére sok helyütt kikopik a pázsit, jelezve, merre járunk legszívesebben a kertben. Két megoldás is kínálkozik, hogy eltüntessük a csúnya foltokat. Augusztusban fűmagot vetünk az előzőleg fellazított talajra. A másik, egyszerűbb és "örökös" megoldás: tipegők elhelyezése. Lehetnek kaviccsal borított betonlapok vagy természetes kőből készültek. Közepük lépéstávolságra (60 cm-re) legyen egymástól. A lapok alá 1-2 cm homok kerüljön. Ha kötött a talaj a kertben, akkor 5-10 cm-es kavicságyat alakítsunk ki alattuk. A HÉT 19

Next

/
Thumbnails
Contents