A Hét 1993/2 (38. évfolyam, 27-52. szám)
1993-08-13 / 33. szám
mmRjú vásároltam. Eddig már csaknem 50 magyar irodalmi alkotást fordítottam le szlovák nyelvre. Fordítói munkámért odahaza megkaptam a Ján Hollý-dijat, 1982-ben pedig a Magyar Népköztársaság Munka Érdemrendjének ezüst fokozatával tüntettek ki. — Ön szívügyének tartja a szlovák irodalom magyarországi bemutatását, népszerűsítését Is. Legalább hat szlovák szerző magyar nyelvű kiadását szorgalmazta. Elvégezte a válogatást, illetve előszókat Irt. Mikor kezdődött ez a tevékenysége? — Miután a Tatran Könyvkiadóba kerültem, a magyarországi kiadókkal kialakult kapcsolatokat használtam fel erre. Megemlíteném a hetvenes évek szlovák prózájának antológiáját, amely Ballada a kút vizéről címmel jelent meg. Kiadták továbbá M. Bútora, I. Hudec, E. Hladký, P. Jaroš, L. Jurlk, R. Sloboda és mások könyveit. A költők közül elsősorban a szürrealistákkal^ foglalkoztunk. Őket képviseli Štefan Žäry, az 1987-ben kiadott Válogatott versek cimű kötetével. Igen termékeny együttműködés alakult ki az Európa Könyvkiadó igazgatójával, Domonkos Jánossal. — Mostanában aligha marad ideje a műfordításra. Napjainkban egyébként is kevés embert érdekel az igazi irodalom. De budapesti megbízatásának lejárta után bizonyára folytatja a műfordítást? — Most sem szakadtam el teljesen a fordítói munkától, ötvenedik kötetem elbeszéléseinek a fordításán dolgozom. Az ELTE bölcsészkarán a műfordítás elméleti kérdéseiről tartok előadásokat és vezetek szemináriumot. A fordításnak mint alkotó munkának vagyok a híve. Pozsonyban láttam, hogy a könyvesboltok amerikai írónők könyveivel vannak tele, de az ilyenfajta könyvek iránti érdeklődés idővel elmúlik. E téren Magyarország már előbbre tart. Ahogy megfigyeltem, az utcai könyvárusoknál is csökkent a könnyű műfajú könyvek iránti érdeklődés. Nem féltem az irodalom jövőjét. Az irodalom élete olyan, mint a tűzhányóé. A láva egy ideig a mélyben fortyog, aztán a felszínre tör. Az irodalmi alkotások is áttörik az átmeneti mellőzöttség kérgét. Ha majd lejár a budapesti megbízatásom, és visszatérek Pozsonyba, akkor lendületesebben folytatom a magyar irodalom tolmácsolását. A véletlennek köszönhetően a magyar irodalommal kötöttem össze az életemet. BŐGŐS LÁSZLÓ Fotó: Gyökeres György Mit csinál nyáron? 'Nincs PAVILON Jégh-információk nélkül, nincs CSEMADOK- műsor Izabella nélkül... -— cs'n pelik a Pozsony környéki madarak Vajon érvényes e ez az állítás a nyári 'kulturális uborkaszezonban" is? A közeljövőben milyen műsorokat szervez a Csemadok pozsonyi városi választmányának titkára? Mindezt megtudhatjuk az illetékestől, JÉGH IZABELLÁTÓL: _ Nyári uborkaszezon nálunk .' Az már a múlté! Mivel csak egy félállásban dolgozó kollégám van, nincs időnk a gondtalan vakaciozásra. Julias 1-5. között rendeztük meg a 6. Nagyfódémesi Művelődési Tábort, ahol evente ketháromszáz érdeklődőnek biztosítunk változatos programot. Az idén is szerveztünk találkozol a hazai magyar politikai mozgalmaink képviselőivel, akik ismertettek az új társadalmi-politikai fejleményeket. A bősi problémának is szenteltünk egy napot. A zsigardi fiatalok a 'Magyar szó' című zenés irodalmi műsorukkal mutatkoztak be - serkentették magyarságtudatunkat. A gyermekekre csillag- és vadászlcs, filmvetítés, számítógépes játékok sora, kerékpártúra várt. Táncházat, sportversenyeket tartottunk, tábortüzet raktunk stb. E tábor utáni következő rendezvényünk azún. Csillag kerékpártúra. Gyula város elöljárói kértek fel bennünket, hogy kapcsolódjunk be az. Erkel Ferenc halálának 100. évfordulója tiszteletére tervezett rendezvénysorozatukba. Az egy hónapig tartó műsorok részét képezi az említett kerékpártúra is. Mivel Erkelt eros szálak fűzték Kolozsvárhoz, Budapesthez és Pozsonyhoz, ezert e három helyszínről kerékpáros fiatalok indulnak útnak, es Erkel sírjánál, a Kerepesi temetőben találkoznak. Pozsonyból főleg egyetemisták vesznek részt ezen a túrán. Közben autóbuszokat is indítunk a különféle rendezvényekre. így például július 2-an szerveztünk egy kirándulást Komáromba, a Veszprémi Petőfi Színház "Dankó Pista' című darabjának a megtekintesere. Augusztus 22-én pedig Becsbe utazunk. Az idén már negyedik alkalommal látogatunk el Szent István királyunk bécsi ünnepere, amikor a bécsi dómban egy magyar nyelvű istentiszteleten is részt veszünk. Tavaly hét autobusznyi érdeklődővel utazhattunk. Reméljük, hogy most is hasonló lesz az érdeklődés. _ Talán még kissé korai a következő kérdésem: az idén is megszervezitek a Városi Kulturális Napokat? _ Természetesen már tervezzük az őszi programokat is, így a 7. "Napokat" is, amelyre október 2—november 20. között kerítünk sort. Az elsőt 1987-ben Homyák István szervezte, hogy újabb alkalmat adjon a pozsonyi magyarságnak az együttlétre, a művelődésre. 1988-tól már én vagyok a főszervezője ennek a rendezvénynek is. Eleinte tapasztalatot gyűjtöttem, hogy milyen műsorok iránt van érdeklődés, és évről évre próbáltam emelni azok színvonalát. Mivel Pozsony háromnyelvű város volt, szerettem volna felidézni a város hajdani hangulatát. 1991-ben háromnyelvű propagációs anyagot terjesztettünk, és a "Napokra" meghívtuk Pozsony, Becs és Budapest főpolgármesterét is. Sajnos, Bécs városatyája nem tudott eljönni, de talán majd az 1996-ban tartandó 10. "Napokon" jelen lesz. Evente tíz-tizenkét programból válogathatnak a "Napok" látogatói, hogy a jóból se ártson meg a sok! E műsorok általában telt ház előtt zajlanak, kisebb érdeklődés inkább a komolyzenei és irodalmi rendezvények iránt tapasztalható. Az idén újdonságként 'Történelmünk fehér foltjai" címmel egy előadássorozatot indítunk, amelyet Szőke József állít össze. Hazai és magyarországi előadókat hívunk meg, hogy elbeszélgethessünk velük az 1918 utáni történelmünk homályos kérdéseiről. A "Napok" utáni további előadásokat havonta vagy kéthavonta fogjuk megszervezni. De maradjunk még az őszi rendezvényünknél! Többek között vendégszerepei nálunk a füleki Zsákszínház, a Komáromi Jókai Színház, a komáromi Concordia Vegyeskar. Ez utóbbi a nyitóműsoron, az október 2-i dómbeli ökumenikus istentiszteleten adja elő Kodály 'Magyar miséjét". Az istentiszteletet magyar, szlovák, osztrák lelkészek fogják celebrálni. Továbbá rendezünk Erkel-emlékestet, a Magyarok Világszövetségével és a Magyar Kulturális Központtal közösen értelmiségi találkozót, Halász Judit-koncertet, folklómapot a dunaszerdahelyi Istiglinccel, esztrádműsort a pozsonypüspöki alapszervezet tagjainak előadásában, Szénássy Attila akvarellkiállítását a Magyar Kulturális Központban, nosztalgiafilmnapokat régi magyar filmek bemutatásával, és e műsorválaszték még őszig bővülni fog. Társrendezőnk a Magyar Kulturális Központ. Végül ismét lesz Dunabál. Tehát bőven akad teendőnk a nyár folyamán is. — Ha jól tudom, emellett a Csemadok pozsonypüspöki alapszervezetének elnökeként is tevékenykedsz... — Igen, tizenegy éve vagyok a közel négyszáz tagú alapszervezetünk elnöke. 1987-ben kaptunk egy székházat, amelyet rendbehoztunk, és ott tartjuk a különféle műsorainkat. Rendszeresen együttműködünk a helybeli alapiskolával is, amelynek a tornatermét szintén "kölcsönkérjük" egyes rendezvényeinkre. így legalább a gyerekek már korán bekapcsolódhatnak a tevékenységünkbe, hogy később ne legyen gond az utánpótlás biztosítása. A közönség leginkább a vidám műsorok, kirándulások, évi két alkalommal rendezett hagyományos bálunk iránt érdeklődik. Bár időnként a helybeliek érdektelenségével is találkozunk. A bevételből szerzett összeget igyekszünk beosztani, hogy továbbra is működni tudjunk. Szeretnénk bevésni az emberek tudatába létünket-működésünket, ezért reklámozom műsorainkat a Pavilonban, a sajtótermékekben stb. Kultúránkat ápolni kell! — Emellett marad időd a családodra, a szórakozásra? — Szerencsére, a férjem nagyon toleráns. Tulajdonképpen a kultúra hozott össze minket, hiszen a helyi tánccsoportban ismerkedtünk meg. Azóta is hobbim, pár éve pedig már a munkám a kultúra szervezése. Bár kevés szabadidővel rendelkezem, de a munkám folytán sokat utazgathatok, tapasztalatokat gyűjtök. Rendszeresen együttműködünk a komáromi alapszervezettel és nyugdíjasklubbal is, és kölcsönösen meghívjuk egymást az érdekesebb műsorainkra. Tehát a munkám egyúttal szórakozást is jelent. A családom is megérti, hogy nagyon fontos törődni a kultúránkkal, és a munkám, munkánk elóbb-utóbb meghozza a gyümölcsét. Hiszen minden szlovákiai magyar kulturális rendezvény érték, közös kincsünk! MISKÓ ILDIKÓ Fotó: a szerző A_HÉT 7.
