A Hét 1993/1 (38. évfolyam, 1-26. szám)
1993-06-18 / 25. szám
KRONIKA Te/epüléslexiHon MAGYAROK NYOMÁBAN — ROZSNYÓI JÁRÁS HÁRSKÚT (Lipovník) Rozsnyótól keletre, a Szoroskő alatt terül el. A falu léte már 1364-ben igazolható, akkor Korna Lypa nevű település létezett itt, a jelenlegi falu határában terült el. Egyes források szerint már jóval előbb, 1141-ben a cisztercita szerzetesek apátságot alapítottak, amely a XVI. század elején szűnt meg, akkor a szerzetesek valószínűleg a töröktől való félelmükben szétfutottak. Római katolikus templomát a XV. század első feléből eredeteztették, ám 1983-ban, amikor a helyiek tatarozták, egy román stílusú templom alapjait tárták fel. Ebből nyilvánvalóvá vált, hogy ez volt a valamikori apátsági templom, így ezzel bebizonyosodott a cisztercita apátság léte is. A templomban gótikus falfestmények maradványai is fennmaradtak. A plébánia épülete 1787-ben épült késő barokk stílusban. A község a Bebekeké volt, később az Andrássyak tulajdona lett. A középkorban már kegyhely volt itt, az utóbbi években a hárskútiak újra megtartják a búcsút. A lakosság gyümölcstermesztéssel és földműveléssel foglalkozott, melynek alapjait még a cisztercita szerzetesek vetették meg. A falu mellett halad az 1955-ben átadott Rozsnyó— Kassa vasútvonal, melyet úgy hoztak létre, hogy több kilométeres alagutat vájtak a Szoroskőn keresztül. Felekezeti megoszlás: 541 katolikus, 8 református, 6 evangélikus. A polgármester Borsody István. A 118 tagú aktív Csemadok-alapszervezet elnöke Hundzsa József, aki egyben az Együttélés politikai mozgalom elnöki tisztét is betölti. A Csemadok éneklő csoportja sikeresen működik. Magyar iskola nincs a községben; a diákok a szomszédos Dernőre járnak. Népszámlálási adatok: 1980: 658 lakosból 581 magyar (88,3 %) 1991: 589 lakosból 530 magyar (89,98 %) HOSSZÚSZÓ (Dlhá Ves) A Szilicei-fennsík déli peremén terül el, nevével először 1332-ben találkozunk az okiratokban Horuati alakban. 1423- ban mint Hosiwzo szerepel, majd Hozywzow, Hozwó alakban találjuk. 1435-ben Hozywazow alakban fordul elő, ebben az időben a Bebekek tulajdona, s mint vámhely, jelentős szerepet játszott a Torna felé vezető úton. A Bebekektől a Bejei-család szerezte meg, 1496-ban azonban már a Tornallyay-családé. Az ezt követő időszakban még számos család birtokolta. A történelem folyamán a lakosok nagyon sokat szenvedtek. Többször pusztított itt a török, és feldúlták a Rákóczi-féle szabadságharc idején is. 1714-ben éhínség pusztította a lakosságot, majd 1789-ben porrá égett, így ezt követően szlovák telepesek jöttek a Murány környékéről a faluba. A lakosok főleg mezőgazdasággal foglalkoztak. Evangélikus temploma 1792- ben épült, tornya XIX. századi eredetű. Felekezeti megoszlás: 288 evangélikus, 80 katolikus és 21 református. A község polgármestere Kankula Tiborné. A magyar politikai mozgalmak közül az Együttélés aktivizálódott itt, elnöke Flander Zoltán. A 91 tagú Csemadok-alapszervezet elnöke szintén Flander Zoltán. Magyar iskolája nincs, a gyerekek Kecsőbe, majd Pelsöcre járnak. Népszámlálási adatok: 1980: 802 lakosból 694 magyar (86,5 %) 1991: 666 lakosból 589 magyar (88,44 %) JABLONCA (Silická Jabionica) Első írásos említése 1386-ból való, ekkor Jablonca Zedlyche néven szerepel, majd 1402-ben Jabloncha, Zedliche; 1750-ben pedig Jabloncza. 1386- ban a Bebek-család birtoka, a XVI. századtól azonban már a tornai váruradalomhoz tartozott. A lakosság mezőgazdasággal, gyümölcstermesztéssel foglalkozott. Református temploma 1789-ben épült, a katolikus kápolna pedig 1867-ben egy XVI. századi eredetű presbitérium "beolvasztásával". Felekezeti megoszlás: 237 református, 36 katolikus és 5 evangélikus. Iskola nincs a községben, a gyerekek Körtvélyesre, majd Szádalmásra járnak. Polgármestere Angyal Zoltán. A Csemadok-alapszervezetnek jelenleg 77 tagja van, elnöke Cseh Gábor. Az Együttélés politikai mozgalom működik a faluban, melynek elnöke Cseh Róbertod. Népszámlálási adatok: 1980: 393 lakosból 354 magyar (90,1 %) 1991: 308 lakosból 296 magyar (96,1 %) JÓLÉSZ (Jovice) Közel Rozsnyóhoz, a Szilicei-fennsík északnyugati pereme mentén fekszik. 1352-ben Pachapatak néven jelenik meg először az okiratokban, de 1427- ben már Jolees néven említik. A krasznahorkai váruradalomhoz tartozott; először a Bebekek a birtokosok, majd az Andrássyak. A lakosok főleg mezőgazdasággal foglalkoztak. A Cházár-családnak is volt itt birtoka, innen származik előnevük is. A család legkiemelkedőbb alakja jólészi Cházár András is itt született (1745—1816), aki híres ügyvéd volt, 1790-ben pedig megyei főjegyzővé választották. Az ő nevéhez fűződik a Váci Siketnéma Intézet megalakítása is, ugyanis országos gyűjtést szervezett annak létrehozására. Az intézet a centenáriuma alkalmából emléktáblát helyezett el Cházár András szülőházán, örök em-Jablonca látképe
