A Hét 1993/1 (38. évfolyam, 1-26. szám)
1993-01-15 / 3. szám
KRONIKA TELEPÜLÉSLEXIKON MAGYAROK NYOMÁBAN — GALÁNTAI JÁRÁS HIDASKÜRT (Mostová) A községet egy 1245-ben kiadott okirat említ először CURTV alakban mint a pozsonyi várjobbágyok birtokát. Hidaskürt neve az ómagyar Kürt törzsnévből keletkezett és a Kürt törzsbeliek települését jelöli. A község a 14. században Csák Máté tulajdonát képezte, a 16. századtól viszont az Esterházy családnak voltak itt birtokai. Az 1664-es török adóösszeírásban 8 tejadófizető személy és 8 háztartás szerepel, 1715-ben viszont a községben már 36 adófizető élt. A község későbarokk templomát 1763-ban gr. Esterházy Károly egri püspök építtette a régi gótikus helyére. 1851-ben Hidaskürtön született Huszár István későbbi bősi r. katolikus lelkész, aki 1884-ben egyházi énekeskönyvet adott ki, illetve megírta Egyházgelle és plébániájának történetét. A községben teljes felépítésű 1—8. osztályos magyar alapiskola van, valamint itt működik Cservenka János magán tanonciskolája is. A falu polgármestere Rózsár Tibor, a Csemadok a.sz. elnöke Kiss Teréz. Népszámlálási adatok: 1980: 1715 lakosból 1560 magyar (90,9 %) 1991: 1606 lakosból 1456 magyar (90,6 %)JÁNOSHÁZA (Jánovce) A települést 1792-ben gr. Pálffy János létesítette Nagyfödémes határában. 1828- ban a községben 19 ház volt és 136-an lakták. Temploma nincs. A községben nincs magyar iskola, és a Csemadok sem vert gyökeret. A polgármester Ján Gašparík. Népszámlálási adatok: 1980: 419 lakosból 218 magyar (52 %) 1991: 405 lakosból 182 magyar (44,9 %) JÓKA (Jelka) Jókát az okiratok 1237-ben említik először mint a pozsonyi vár tartozékát JOUKA alakban, mely puszta személynévből alakult ki. IV. Béla 1239-ben kelt oklevele három ILKA nevű községet említ a mai község határának területén, melyek a történelem folyamán összeolvadtak (Nagy-, Kis-, Újhely-Jóka). A 16. században a Farkas, a Hegyi és később az Udvarnoky családnak voltak itt birtokai. A 19. században az Esterházy, a Zichy és a Pálffy család jut itt birtokhoz. A török seregek 1541-ben Nagyjóka községet teljesen elpusztították. II. Rákóczi Ferenc szabadságharca sem kerülte el a községet. 1705-ben a faluban tartózkodott Bercsényi Miklós. A községben két templom van. A r. katolikust, mely eredetileg román stílusban épült a 13. században, a 17. században a barokk jegyében átépítették. A református egyház temploma 1784-ben épült. A községben teljes felépítésű magyar alapiskola működik. A polgármester Ravasz András. A Csemadok a.sz. elnöke Molnár Rudolf. Az a.sz. mellett egy nagyon sikeres hagyományőrző csoport működik. Népszámlálási adatok: 1980: 3818 lakosból 3068 magyar (80,3 %) 1991: 3571 lakosból 2709 magyar (75,8 %) KIRÁLYRÉV (Kráľov Brod) A község helyén egy 1334-ben keltezett okirat szerint Szent Mihály nevű település állt egészen a 15—16. század fordulójáig. Miksa császár seregei az említett települést 1490 és 1505 között teljesen elpusztították. A lakatlan pusztát a 18. században Peredhez csatolták, 1785—87-ben újratelepítették vágkirályfai, vághosszúfalusi, vágsellyei és peredi jobbágyokkal. Nevét mint királyi birtok a Feketevízen átvezető révről kapta. Az 1849 júniusában lezajlott peredi csata idején a községben egy ütközetre került sor. Római katolikus temploma 1836-ban klasszicista stílusban épült. A községnek alsótagozatos magyar iskolája van. Polgármestere Katona Dezső. A Csemadok a.sz. elnöke Szarka Mária, aki több éven keresztül eredményesen vezeti az éneklőcsoportot is. Népszámlálási adatok: 1980: 1305 lakosból 1115 magyar (85,4 %) 1991: 1189 lakosból 1039 magyar (87,3 %) KISMÁCSÉD (Malá Mača) E községről először egy 1326-ban kiadott oklevélben van említés MACHED néven. Későbbi források Gyékényes Mácséd formában említik, majd egy oklevél II. Lajos idejéből a mai nevén említi a települést. A török hódoltság korában 1663-ban a portyázó török csapatok, a Rákóczi-féle szabadságharc idején a kurucok, illetve a labancok pusztítják a falut. Kismácséd a 18. században az Esterházy család tulajdonába került, mint a semptei uradalom tartozéka. Katolikus temploma még a 13. században épült román stílusban. A 17. században átalakították. A templom félholddal ellátott keresztje a török hódoltságra emlékeztet. A községben nincs magyar iskola és a Csemadok sem működik. A falu a közelmúltban közigazgatásilag Diószeghez lett csatolva, így az 1991-es népszámlálás adatai nem ismertek. Népszámlálási adat: 1980: 698 lakosból 442 magyar (63,3 %) NEMESKAJAL (Kajal) A település nevét az okiratok először 1297-ben említik QUAYOL formában. A község helyneve személynévből keletkezett magyar névadással, a Nemes előtag pedig a település lakosságának kisnemesi származására utal. Egy forrás szerint Kajal lakosai még IV. Béla király alatt nyertek nemességet. Érsekújvár eleste után a község a töröknek adózott. Az 1664-es adóösszeírás 12 fejadófizető személyt és 10 háztartást tüntet fel. A 18—19. században több nemes családnak van itt birtoka. Nemeskajalhoz tartozik Óny puszta, melyet 1251-ben említenek először. A község a Vág folyó közelsége miatt gyakran szenvedett az árvizektől. A legsúlyosabb árvíz 1813-ban érte a falut, mikor is csak a magasabb helyeken lévő házak menekültek meg a pusztulástól. A községben két templom van. A katolikus a 16. században épült, az ág. evangélikus egyház temploma viszont 1898-ban. Nemeskajalon alsótagozatos magyar alapiskola van. A visszahívott polgármester helyett a községet Kosztolányi Tibor alpolgármester irányítja. A Csemadok a sz. elnöke Szendrődi Tibor. Népszámlálási adatok: 1980: 1493 lakosból 1189 magyar (79,6 %) 1991: 1304 lakosból 1053 magyar (80,7 %> NEMESKOSÚT (Košúty) Nemeskosút az oklevelekben először 1138-ban szerepel KOSOUD alakban, mint a Pannonhalmi Apátság deáki birtokaival határos település. A község helyneve személynévből keletkezett magyar névadással, a Nemes előtag mint Nemeskajalnál a köznemesi lakosságra utal. A 16. században a község birtokosai a Hegyi és a Szobonyai családok voltak, később viszont a 18. századtól az Esterházy majd a Fekete családnak volt itt nagy birtoka. A török hódoltság korából való adóösszeírás szerint 1664-ben Nemeskosúton 4 fejadófizető személy élt és 4 háztartás volt a községben, valamint egy egykerekű malom a Dudvág folyón. Katolikus temploma 1851-ben neoromán stílusban épült. A községben alsótagozatos magyar alapiskola működik. A falu polgármestere Marian Kubalec, a Csemadok a.sz. elnöke Szolga Zoltán. Népszámlálási adatok: 1980: 1472 lakosból 1014 magyar (69 %) 1991: 1298 lakosból 902 magyar (69,5 %) Összeállította: Bukovszty László . (Folytatjuk) A HÉT 11
