A Hét 1993/1 (38. évfolyam, 1-26. szám)
1993-06-11 / 24. szám
AZ OTTHON Kánikularuhák kismamáknak 1. Kétrészes zefírruha. Bő tunikából és derékban gumis, lefelé kissé szűkülő szoknyából áll. 2—3. A terhesség végéig megfelelő méretűek. Készülhetnek flokonból, kreppből vagy könnyű pamutvászonból egyszínű mellrésszel és boleróval. A szabásmintát felnagyítjuk. A hosszanti varrásokra 2 cm-t, a többire 1, a felhajtásra 4 cm-t hagyunk. A szoknyarész a mell alatt kissé húzott. Méretek (a terhesség előttieket kell alapul venni): a szabásminta 165 cm-es testmagasságra, 90 cm-es mell- és 96 cm-es csípőbőségre való. Szülés után úgy alakítjuk át a ruhákat, hogy a derekat szétbontjuk, a szoknyarész aljából levágunk és húzott aljat varrunk belőle. Az egyszínű kis mellrészhez a levágott anyagból kb. 10 cm széles fodrot gépelünk. TT háta közéj >e j |j j hala köze se 'hH kosi ■— V- j 1 1 <V. öö j [j s * f 1 . ;] ; T“5 1 M j J —— j .......J \ T \ jj í s 1 \j r~T~\ / 18 i 1 r / *=3 ■ú *3_ j 3 F: 1 h-, H eleje j eleje k^ef mmmm la = 10 x 10cm Egészségügyi ABC rövidhullámú kezelés: az. egyik legelterjedtebb fizikai gyógymód. A kezelést olyan elektromos váltakozó árammal végzik, amely másodpercenként több milliószor változtatja irányát, és ennek megfelelően hullámhossza rövid, mindössze néhány méter. Ha ilyen nagyfrekvenciás áram hat a szervezetre, nem vált ki izomrángást, sem áramérzést, a szövetekben hővé alakul át, és azokat felmelegíti, ruptúra: repedést jelent, de az orvosi nyelvben bizonyos esetekben szakadás megjelölésére is használják, rüh: a bőrben élősködő emberi rühatka erős viszketéssel járó fertőző betegséget okoz. A rühesség jellegzetes tünete a zegzugos, 2—10 mm hosszú, szürkés, vonalszerű járat a bőrben. Elsősorban a finom, vékony bőrön található: a kézujjak között, a csuklótájon, a si bőrredőkben és a nemi tájon. Főként éjszaka az ágy melegében okoz erős viszketést. sokideggvulladás, polineuritisz: egyszerre több idegben kialakuló gyulladás. Oka az idegek anyagcsere-megbetegedése, mely vitaminhiány, gyógyszer vagy az anyagcserét befolyásoló más anyagok, elsősorban fémsók hatására jön létre. Tünetei: a megfelelő területen fájdalom, kóros reflexek, érzészavarok. sorvadás, atrófia: általában valamely szerv, szervrendszer vagy az egész, szervezet állományának lényeges csökkenése. A sorvadás mindig a működő sejteket érinti elsősorban. sörszív: régebben a minden irányban megnagyobbodott és kitágult szivet hívták igy. Az elnevezés onnan származott, hogy igen gyakran fordult elő olyanokban, akik rendszeresen nagy mennyiségű, napi több liter sört ittak. Ma már ezt az elkülönítést nem használjuk, mert kiderült, hogy a nagy szivek a megerőltető testi munkától származtak. splrochéta: mintegy 10—30 mikron hoszszú, 10—20 meredek kanyarulatot mutató, fonalszerű, élénken mozgó mikróba, spimmetria: a légzési funkció vizsgálatára szolgáló eljárás, mellyel a tüdő működéséről kapnak áttekintő felvilágosítást, spondilitisz: csigolyagyulladás, amelyet több tényező okozhat. Legnagyobb veszély a beteg csigolya pusztulása, amely összeroppanásához. púp kialakulásához, vezethet. Szövődményei közé tartozik a gerincvelő károsodása és gerinc melletti tályogok képződése. spondilőzis: a gerinc korral járó elváltozása. Oka egyrészt a csigolya közti porckorongok degeneratív elváltozása, másrészt maguknak az érintett csigolyáknak és a csigolyákat összekötő szalagoknak, lágyrészeknek elhasználódása, meszesedése. (Folytatjuk) __________________________________ y 18 A HÉT
