A Hét 1993/1 (38. évfolyam, 1-26. szám)
1993-05-21 / 21. szám
LELKI TÜKÖR ROPOG JÓZSEF SKRONKA TIBOR I SZERELMEK ÉS IDEÁLOK (Színészek és színésznők vallomásai) BOLDOGHY OLIVÉR: — Szerelem? Gyönyörű dolog, ami az egész életemet betölti, Szerelem a nők, a természet, a hivatásom — mindaz iránt, ami szeretni való. Minden létezésnek az alapja a szeretet — felebaráti, szülői, mesterséghez való..., de a nők iránt érzett, az valami más! Bár sajnos, többségük mesterkélt, megjátssza magát, manipulált. Női ideálom például a feleségem. Ugyanis minden férfi először a nő külsejét nézi (még ha ezt tagadja is), de Madách szerint is "a báj múló", ezért fontos az IQ-je, hogy megfelelő szinten tudjunk kommunikálni. Ezenkívül a nő legyen őszinte, egyszerű, szavatartó, vállalja önmagát, és ne legyen számító! Az eddigi tapasztalataim alapján ilyen a feleségem. Gyönyörű érzés ifjú férjnek és jövendő apának lenni, amit a szerelemnek köszönhetek. BORÁROS IMRE: — Érdekes a gyerekkori szerelem, az első bontakozás, amikor a kisfiú észreveszi, hogy rajta kívül egy másféle lény is létezik. Meghatározó élmény. Azután kamaszként például egy copf egy megmagyarázhatatlan érzést indít el benne — kezdi másként látni a világot, majd a csodálatos első szerelem... Később az élet legszebb pillanata, amikor az ember párt választ magának. Vannak örökké tartó szerelmek és vannak kapcsolatok, amelyeknél a nagy láng idővel alábbhagy, de a parázs még létezik. Végül következik az öregkori szerelem, amikor az idős férfi az életbe szerelmes — minden apróságnak örülni tud, hálát adhat az Istennek minden percért, amelyet még a maga varázsával átélhet! Csakhát minél lángolóbb egy szerelem, annál nagyobb a csalódás. Ideál? Én a belső tartalmat keresem a nőben, ami a külsőségeknél többet ér... de azért nem baj, ha egy nő még ráadásul szép is! Végre ismét május van! A nők lengébben kezdenek öltözködni, kirajzolódik az alakjuk, kecsesebb a járásuk... mindez természetesen megmozgatja a férfiak fantáziáját. Mit is fűzhetnék mindehhez? Nagyon jó véleménnyel vagyok a nőkről! BAJCSI LAJOS: —Jaj, már olyan régen voltam szerelmes! Összesen háromszor, de mindháromszor nagyon! A régi, szép időkben — 18—22 éves koromban, amikor egy tánccsoportban is táncoltam, és esténként jártunk mulatni. Az első kapcsolatnál még nagyon fiatalok voltunk, szakítottunk. Letörtem, de kibírtam. A következő szerelemnél a lány szülei ellenezték a kapcsolatunkat, mert ők szlovákok voltak, én pedig magyar. Harmadik szerelmemmel kassai színészként találkoztam, megszerettük egymást, összeházasodtunk, és azóta is boldogan élünk. A szerelem időközben átalakult szeretetté, vonzalommá. Persze időnként újra szerelmes leszek a feleségembe. Ha a szerelemre mint egy mindent elsöprő érzésre gondolunk, akkor szerintem az a jó szerelem, amely nem tart soká, de hatalmasat lángol. Női ideálom a feleségem, mert tud rám vigyázni, amit nagyon fontosnak tartok. Emellett ügyes háziasszony, jó feleség és anya. Általában tisztelem és szeretem a nőket mint valamiféle felsőbbrendű lényeket. Ezt komolyan mondom! ROPOG JÓZSEF: — Szerelem — gyönyörű kínlódás! Szerelem nélkül képtelenség élni, aki néküle éli le az életét, az borzasztó sokat veszít! Beleszerethetünk különféle dolgokba, mindenki másban találja meg a szerelmét. Ha a nőben, akkor élheti át azt az említett gyönyörű kínt, de megéri...! Nekem nagyon fontos az életemben a szerelem, a női nem. A szerelem visz magával, bolonddá tesz, az ember az eszét veszti, de nem kár érte! Hogy mi ez a furcsa érzés, ami a hatalmába keriti? Szinte megmagyarázhatatlan. Egyszerűen kellemes a másik közelsége, az ember hiába tartózkodik, küzd az érzés ellen (de minek?), úrrá lesz rajta valami titokzatos varázserő. Hogy milyen az igazán nőies nő? Elsősorban legyen EMBER! Akkor tudom tiszta szívből, szerelemmel is szeretni. Sajnos, ritka az ilyen nő. Az a baj, hogy a legtöbb nő csak szép akar lenni, nem nyílik meg a férfi előtt, pedig a valódi szépség az emberségéből fakad. Persze lehet, hogy sok nő tartózkodó, félénk, nehezen oldódik fel, pedig sok értékes tulajdonsággal rendelkezik. Nekem egy rút nő is lehet szép, ha megtalálom benne tíz embert. Emellett a nő mindig legyen bölcs, viselje el a férfiember egoizmusát, és egészítse ki a férfit! Hiszen nő nélkül a férfi csak félember... SKRONKA TIBOR: — Az élet úgyis olyan rövid, hát akkor miért ne tennénk minden percét széppé? Ha pedig tehetjük, akkor tegyük is, például a szerelem segítségével! Kedvenc jelszavam: Úgy élj ma, hogy ne sajnáld, hogy tegnap nem éltél! Ezt be is tartom. Ezért általában nem megyek bele a végtelennek tűnő kapcsolatokba. Szeretek mindig teljes töltettel élni, úgy, mintha reggel megszületnék, azután kiélvezném minden perc varázsát, este pedig meg kellene halnom. Ez vonatkozik a férfi—nő kapcsolatokra is. Ha az ember keresi az igazit, akkor úgyse találja meg. Lényegében valahogy minden nő egy ideig az igazinak tűnt, hiszen életem egy-egy korszakát tették szebbé. Viszont a nő egy annyira titokzatos lény, hogy amikor a férfi azt hiszi, hogy kiismerte, közel került hozzá, akkor távolodni kezd tőle, rájön, hogy alig ismeri. Ez relatív igazság a férfi—nő kapcsolatokban. Mégis milyen számomra egy vonzó nő? Okos, kreatív, vonzódik a művészetekhez, szeret dédelgetni (Oroszlán — Tigrisként dorombolok, ha cirógatnak), családszerető, szép. Szeretem, ha kissé harcias, amolyan szelídíthető boszorkány. Vállalom, hogy megszelídítem! DÓSA ZSUZSA f. h.: — A szerelem életünk egyik legnagyobb csodája. Majdnem akkora, mint a szeretet, ami nekem sokkal fontosabb. A szerelem felemelő érzés, de előbb-utóbb minden szerelemnek át kellene alakulnia szeretetté! Mit is jelent nekem? Talán ugyanazt, amit a természetnek a tavasz: megújulást, felfrissülést — nagyszerű érzést. Azt nem merem kimondani, hogy boldogságot, mert nem is tudom, hogy voltam-e igazán boldog szerelemben... Persze volt nagyon szép kapcsolatom, amire mindig nagyon szívesen fogok emlékezni, és nem akarom elfelejteni. Azonban az eddigi kapcsolataim során többnyire választanom kellett szerelem és hivatás között, én pedig képtelen voltam — vagyok csak a szerelmet választani, mert a hivatásom is 20 A HÉT
