A Hét 1993/1 (38. évfolyam, 1-26. szám)
1993-05-14 / 20. szám
1ÜÜN1KA Településlexihon MAGYAROK NYOMÁBAN — KOMÁROMI JÁRÁS ÓGYALLA (Hurbanovo) Ősrégi település, határában késői vaskori leletekre bukkantak. Első okleveles említése 1357-ből származik Possessió Gylla alakban. Két évszázadon át pusztaként szerepel, és csak a XVI. század végén népesül községgé, amikor a Thasy- és a Zsigmondics-család birtoka. A következő évszázadban a Fekete-, Sánta- és Csajághy-famíliákat találjuk még birtokosként. 1697-ben a Konkoly nemzetség jut uradalomhoz, s mindinkább gyarapodva a birtok kezükön marad másfél évszázadon át. A XVIII. században birtokosként szerepelnek még a Ghyczy-, Baranyay- és Csúny-famíliák. 1870-ben dr. Konkoly Thege Miklós Európa-hírű csillagvizsgálót és meteorológiai intézetet alapít saját birtokán. A kitűnően felszerelt — Közép-Európában első, ma műemlék — csillagdát drága műszereivel egyetemben 1899-ben a magyar államnak ajándékozta. Itt van a járás egyik legfiatalabb, de legismertebb üzeme — a sörgyár, melyet 1967-ben építettek. Termékei az Arany fácán és a Fekete fácán, valamint a maláta, minden világrészen ismert. A város neves szülöttje Bese János Károly (1765—1838) utazó, író, Kaukázus- és Ázsia-kutató, valamint Feszti Árpád (1856—1914) festőművész és író. Katolikus temploma 1718-ban épült, 1911-ben leégett és 1912—1913-ban Medgyaszay István tervei alapján új templomot és plébániát építettek. Református temploma 1822-ben épült, majd tönkrement, és 1913-ban újat építettek. Felekezeti megoszlás: 5191 katolikus, 378 református és 215 evangélikus. A városban működnek a magyar politikai mozgalmak és a Csemadok is (435 tag, szervezettség 10 %). A város polgármestere Ladislav Farkas. A Csemadok-alapszervezet elnöke Bőgi Béláné. Teljes szervezettségű 16 osztályos magyar alapiskoláját a helybelieken kívül bagotai, martosi és bajcsi tanulók is látogatják. Összevont igazgatású magyar tanítási nyelvű építészeti és mezőgazdasági iskola is van a városban. Hozzátartozik Bagota 2218, Zöldállás (Zelený Háj) 338, Vék 232, Nová Trstená 112, Konkoly 82 és Holanovo 81 lakosával. Konkolypuszta már a XII. században falu volt, Thege kumai vezér birtoka, akinek ivadékai a Konkoly Thegék. 1356-ban királyi diploma Konkoly Thege Miklóst és Pétert említi birtokosként. A török időkben megsemmisült. Vékpuszta 1247-ben szerepel először Weyk alakban, az Apor- majd a Pozsár-család birtoka. A szeszélyesi kastélyt 4,2 hektár védett park övezi. Népszámlálási adatok: 1980: 7613 lakosból 3935 magyar (52 %) 1991: 7786 lakosból 4198 magyar (54 %) BAGOTA (Bohatá) A Désházy-család ősi birtoka 1534-ig. Désházy István komáromi főispánnal kihalt a család, s ekkor Ordódy Györgyöt és Jánost ültette birtokba a király. A település a török időkben majdnem teljesen elpusztult, és az 1848—49-es szabadságharc alatt ismét alaposan megfogyatkozott. Műemlék katolikus temploma késő barokk stílusú, 1739- ben épült, majd a század végén klasszicista homlokzattal egészült ki. Szintén műemlék a községben található Nepomucky barokk szoborcsoport a XVIII. századból. Felekezeti megoszlás: 1340 katolikus, 178 református, 105 evangélikus. Közigazgatásilag Ógyallához tartozik és a Csemadok is közös alapszervezet. Magyar tanítási nyelvű alapiskolája 1975-ben szűnt meg, utolsó igazgatótanítója Pálinkás Rajmundné volt. Több mint 4 hektár parkja államilag védett terület. 2218 lakosból 1187 magyar nemzetiségű (53 %). PATH (Patince) Első említése 1268-ból maradt fenn Poth néven, ez időben a komáromi vár tartozéka. Mátyás király a Pozsároknak adta, később a Pathyak, majd a Babitsok, a Markáziak, a Moroczok és 1716-ban Sibrik Dániel adománybirtoka, míg végül a Pálffyak kezére kerül. Nevezetes hőforrásait már a római korban használták. Ma hozzátartozik a szépen kiépített Path-fürdő, a vidék leglátogatottabb üdülőközpontja. Az 1965-ös árvíz itt végezte a legborzalmasabb rombolást, a falu 195 lakóháza közül 145 teljesen elpusztult, a maradék 50 pedig súlyosan megrongálódott. Népviselete az idősebbek körében ma is él. Temploma 1776-ban kockakövekből épült, szentképe az ország területén található legrégibb Szent Vendel ábrázolás. Felekezeti megoszlás: 387 katolikus, 22 református. A községben működnek a magyar politikai mozgalmak és a Csemadok is (45 tag, szervezettség 10 %). A község polgármestere Szabó Olga, a Csemadok-alapszervezet elnöke Kinczer László. Iskolája 1977-ben szűnt meg, utolsó tanítója Kovács János volt. A tanulók jelenleg Izsára és Komáromba járnak iskolába. Népszámlálási adatok: 1980: 532 lakosból 509 magyar (96 %) 1991: 485 lakosból 467 magyar (96 %) PERBETE (Pribeta) Az okiratok már 1297-ben említik az esztergomi érsekség birtokaként, és az is maradt mindvégig. A XIV. század elején Csák Máté zsoldosai feldúlták, ebben az időben villa Perbete alakban szerepel. Vára is volt, Mihály vára néven, amelyet a hasonló nevű domb elnevezése máig megőrzött. Utolsó írott bizonyítéka a vár létezésének 1487-ből való. Egy 1499-i okirat említést tesz ősi templomáról is, de ez a török alatt elpusztult éppúgy, mint a falu egy része. 1552-ben mindössze 10 lakóházat találtak az összeírok. A templomot herceg Esterházy Imre érsek építtette újra az érseki vár romjaiból 1733 körül. Ezt a templomot 30 év múlva (1763-ban) földrengés döntötte romokba. A jelenlegit 1766-ban emeltette a kincstár. A község református temploma 1750 körül épült. Felekezeti megoszlás: 2020 katolikus, 623 református, 268 evangélikus. A községben működnek a magyar politikai mozgalmak és a Csemadok is (498 tag, szervezettség 13 %). A község polgármestere Szetei Ernő, a Csemadok-alapszervezet elnöke Brath Tibor. Teljes szervezettségű magyar iskoláját 285 tanuló látogatja. Népszámlálási adatok: 1980: 3731 lakosból 2891 magyar (78 %) 1991: 3313 lakosból 2600 magyar (78 %) Összeállította: Kiss Mihály (Folytatjuk) 10 A HÉT
