A Hét 1993/1 (38. évfolyam, 1-26. szám)
1993-05-14 / 20. szám
FIGYELŐ "Krimi az agyvelőben" (Egy írói pályakép vázlata) Páskándi Géza a mai magyar irodalom olyan domináns és reformátor személyisége, aki nemcsak szülőföldjén, Erdélyben, hanem 1974-ben történt áttelepülése után Magyarországon is jelentős szerepet vállalt az irodalom és irodalmi élet formálásában. "Páskándi nemcsak a műformák különbözőségének természetét írja le esztéta-pontossággal — írja Jelenlévő múlt című könyvében Kovács Sándor Iván —, nemcsak a nemzeti műveltség történeti egészének alapos ismerője", hanem e két elem, az elmélet és a hagyományismeret biztos kezű formálója. Műfajelméleti és műfajtörténeti szempontból nézve mindhárom műfajban jelntőset alkotott: gondolati költészete, történelmi és groteszk, abszurd drámai, vagy később írott szatirikus elbeszélései egyaránt kiérleltek. Pályáját az ötvenes évek elején újságíróként kezdte, majd beiratkozott a Bolyai Egyetem magyar nyelv és irodalom szakára, de tanulmányait abbahagyta. Első verseskötete 1956-ban jelent meg Piros madár címmel. A börtönévek után könyvraktári munkásként, majd bibliográfusként dolgozott. A hatvanas évek termése néhány meséskötet, versek, s a hetvenes évek elején jelennek meg humoros párbeszédei, majd drámái. Történelmi drámái új társadalom és történelem-szemléletükkel revelációként hatnak; A rejtekhely, a Vendégség vagy a Tornyot választok a történelmi helyzetek és sorskérdések ilyen megközelítése és — részben — aktualizálhatóságuk miatt is felkeltette az olvasók és nézők figyelmét. A rejtekhely cselekménye a francia forradalom 1794-ik évében játszódik; a történelmi drámában — mint a bevezetőben Írja — a látvány szerinti ellentmondást akarta ábrázolni: "... a polgári forradalom kitűzött célja, kezdeti és a fejlemények közti ellentmondásait." Páskándit az elemek heterogénsége érdekli: "... nem a porondon dúló politikai vagy fegyveres harcok, hanem azok a típusok, akik magatartásbeli spekulációval — tehát indirekt módon — kis lyukakat fúrtak a bárka (t.i. a forradalom) oldalába." Egy magatartásbeli modell három típusa köré szerveződik a drámai cselekmény: egy polgárlány: Marie- Claire, a táncosnő, egy orvos, a hires és később hírhedtté vált Guillotine doktor, és Armand, az arisztokrata-közgazda figurája köré. A rejtekhelyen megbúvó túlélők bár gyűlölik, nyíltan mégsem mernek szembeszállni a forradalom három nagy egyéniségével, Dantonnal, Robespierrc-rcl és Saint-Just-tel. A drámai kompozíció egyik legizgalmasabb helyzete az a jelenet, amikor a rejtekhelyen kártyázó és vitázó csoport mellett a másik helyiségben Simon varga szobájában megje lenik a három forradalmár. A rejtőzők közül egyedül a táncosnő kísérel meg egy "kitörést" tehetetlen helyzetéből, de szánalmas tette jelentéktelen, fölösleges cselekedetté válik a forradalom és a terror végnapjaiban. A győztesek pedig a rejtekhelyen megbúvó kivárók lesznek, minden forrongó és bizonytalan társadalmi helyzet örök győztesei, a harcok szabotőrjei. Páskándi másik történelmi drámája, az. 1971-ben bemutatott Vendégség nagy sikert aratott Magyarországon, és az író legjelentősebb írásai közé sorolható. Főhőse a reformáció korának nagy alakja, a tragikus sorsú Dávid Ferenc. Az unitárius prédikátor élete tragikus fordulatának bemutatásával az árulás lélektani érzékeltetése mellett egy örök emberi tulajdonság, a hitüket megtagadni nem tudó emberek kudarca ítéltettségét is megjelenítette: "... azok a kényelmetlen emberek, akik nem adnak nyugalmat a lelki ismeretnek, akik mindig kérdeznek, még akkor is, amikor mindenki minden választ mindenre megadott már. Ezek sose ölnek, ezeket mindig megölik" — mondja a drámában Dávid Ferenc. A történelmi drámákkal egy időben tragikomédiákat, bohózatokat és humoros párbeszédeket publikál, amelyek később a Színművekben (1975)és aKalauz nélkül(1989) gyűjteményes kötetben láttak napvilágot. Egyik mestereként Mikszáthot említi, és a Beszterce ostroma mintájára történelmi sci-fit ír — a Távollevők a török hódítás korában játszódik. A Kalauz nélkül az abszurd (Páskándi nyelvhasználatában abszurdoid) írások gyűjteménye. A hétköznapi élethelyzetek ihlette írások közül kiemelkedik az Árnyékban, a Külső zajok, vagy a szellemes ötletekkel teli Akik nincsenek a Brehmben. Kitűnő dramaturgiai érzékkel irányítja a cselekményt, s a megszokott szerzői utalások rutinos előírásait kiváló érzékkel pellengérezi ki. Lehetetlen vállalkozás akárcsak pár sorban is fölsorolni a tragikumtól a komikumig ívelő, a csaknem minden műtípust magában foglaló írói pálya minden állomását. A komikus műfajok közül a hetvenes évektől kiemelt figyelmet szentelt a groteszknek; erre vonatkozó elméleti és eszmetörténeti "összefoglaló" műve A sárikás anyós, amely három groteszk eposzt foglal magában. A humoros és tankölteményszerű elemek, filozófiai kitérők egybekomponálása jól illusztrálja Páskándi teljességre törekvését. A sárikás anyós kapcsán szólnunk kell arról a mai magyar irodalomban rendkívül ritka nyelvi leleményességről és igényességről, amely a szerzőt jellemzi. Páskándi fölényes ura az általa alkalmazott nyelvi anyagnak: az archaikus nyelvi fordulatoktól kezdve a Csokonai és Mikszáth korában használatos kifejezésekig, a népnyelvtől a mai irodalmi és köznyelvi réteg nyelv használatát is beleértve mindent asszimilál, és ezt mesteri módon alkalmazza a különböző korok és osztályok, történelmi helyzetek jellemzésében. Ezt az írói módszert alkalmazza a A szörnyszülöttben (1985) is, amelyben — szándéka szerint — a groteszk látásmód és az esszéműfaj ötvözésére törekedett. A kötetben napvilágot látott szatirikus elbeszélések e szándék sikeres megvalósulásai. A Tegyebele megyebeli szegény szatír gnoszeológiai és lélektani jellemzése, vagy Ezagh, a keleti nevű bölcs történetei e páratlan kísérlet remek példái lehetnek, és új színnel gazdagítják az író életművét. Orosz Márta A XVIII. Duna Menti Tavasz Tizennyolc éves, "érettségiző" lett a Duna Menti Tavasz, a gyermekszínjátszó csoportok országos találkozója, melynek Dunaszerdahely ad otthont. Iskoláinkban 37 színjátszó csoport készült el az előadásokkal, külön öröm, hogy új csoportok is alakultak. Sajnos bábozóink lassan lemorzsolódtak, mindössze 7 bábcsoport dolgozik, velük találkozunk a seregszemlén. Május 18-án, kedden érkeznek a csoportok, 19-én előadások, 20- án pedagógiai bábjátékok, 21- én ismét előadások követik egymást, közben szakmai foglalkozások, értékelések, műhelymunkák gazdagítják a műsort; 22- én eredményhirdetéssel zárul a rendezvény, amelyre meghívást kaptak a vers- és prózamondók 39. országos rendezvényeinek a győztesei is. A HÉT 11