A Hét 1993/1 (38. évfolyam, 1-26. szám)
1993-05-07 / 19. szám
KRONIKA Településlexihon MAGYAROK NYOMÁBAN — KOMÁROMI JÁRÁS MEGYERCS (Čalovec) Az előkerült őskori leletek alapján ősi település. Első említése az okiratokban 1268-tól származik, ekkor a komáromi vár tartozéka. 1422-ben Megyerch néven jegyezték fel. A XVII. század elején a Demjén- és Dancsy-családok a földesurak. A település lakossága halászattal foglalkozott. Református temploma 1780-ban épült, és az 1965-ös árvíz után átépítették. Felekezeti megoszlás: 397 katolikus, 331 református, 53 evangélikus. A községben működnek a magyar politikai mozgalmak és a Csemadokalapszervezet is (169 tag, szervezettség 19 %). A község polgármestere Léli Imre, a Csemadok-alapszervezet elnöke Farkas Adél. Magyar tanítási nyelvű négyosztályos alapiskolájának két összevont osztályába 44 tanuló jár. Hozzátartozik Violin 112 lakosával. Népszámlálási adatok: 1980: 1374 lakosból 902 magyar (66 %) 1991: 1196 lakosból 876 magyar (72 %) NAGYKESZI (Veiké Kosihy) Első említését 1234-ből ismerjük Kezű néven. 1268-ban két Kezű is szerepel, majd 1272-ben Kis-Keszüről történik említés, 1352-ben pedig Felkeszeuról. 1501-ben Kiskeszi, Ravaszkeszi néven szerepel az okiratokban. Hajdani birtokos itt a donációs birtokon Chepan fia Pál és Vothk fia Bodon, majd a XVI. század elején Báthory István nádor birtoka. Későbbi birtokosok a Csuzy, Kolos, Désy és Thury famíliák. A török alatt mindkét község elpusztult, majd a veszprémi főispán és Rába Balázs birtoklása idején újra népesült. Újabb korban az Eszterházyak majd a Szapáryak a földesurak, de nagyobb birtoka volt a pannonhalmi apátságnak is. Katolikus temploma a hozzátartozó Érsekiélen 1328-ban épült, sajnos a közelmúltban vandál módon tönkretették és széthordták berendezéseit. Református temploma a XVIII. század elején épült. Felekezeti megoszlás: 388 református, 379 katolikus, 16 evangélikus. A községben működnek a magyar politikai mozgalmak, és van Csemadokalapszervezet is (82 tag, szervezettség 9 %). A község polgármestere Szűcs Zsigmond, a Csemadok-alapszervezet vezetősége átszervezés alatt áll. Magyar tanítási nyelvű négyosztályos alapiskolájának két összevont osztályában 35 tanuló van. Hozzátartozik Okánikovo telep 35 lakosával. Népszámlálási adatok: 1980: 1251 lakosból 1181 magyar (94 %) 1991: 988 lakosból 882 magyar (89 %) NASZVAD (Nesvady) A határában emelkedő pogány időkből maradt halom tanúsítja régi lakottságát. Arról nem maradt fenn nyom, hogy a honfoglaló magyarság mikor szállta meg, de azt tudjuk, hogy a kereszténység felvétele után az esztergomi érsekség birtoka. A XIV. században Csák Máté martalócai felperzselték, és 1438-ban csak mint legelőt tartja nyilván az érsekség. Később újra települt, egy 1554-ben készült feljegyzés már úgy említi mint a töröktől elpusztított települést. A XVII. század elején szlovákokat telepítenek a megfogyatkozott magyar lakosság pótlására. 1568-ban Domonkos György és Mihály donációt nyer a községben, de nagyobb birtokai a Szondy-családnak vannak. Később uradalmat szerez a Bóka- és Pauli-család is. A községhez tartozó Anyala pusztát 1239-ben mint önálló községet említik az okiratok. A török időkben elpusztult és jelenleg 303 lakosa van. Katolikus temploma a XVIII. században, az evangélikus 1951-ben, a baptista 1955—57-ben épült, pünkösdista templomát pedig 1992-ben szentelték fel. Felekezeti megoszlása: 2983 katolikus, 349 evangélikus, 33 református, 258 egyéb vallású. A községben működnek a magyar politikai mozgalmak, és aktív tevékenységet folytat a Csemadok is (900 tag, szervezettség 28 %). Népművészeti csoportja állandó résztvevője rendezvényeinknek és határainkon túl is ismert. A község polgármestere Jozef Haris, a Csemadok-alapszervezet elnöke Dudák Ferenc. Iskolája teljes szervezettségű magyar tanítási nyelvű alapiskola. Idejárnak iskolába az ímelyi, ógútai és anyalai tanulók is. Népszámlálási adatok: 1980: 5378 lakosból 3489 magyar (65 %) 1991: 5123 lakosból 3191 magyar (62 %) NEMESÓCSA (Zemianska Olča) A települést 1268-ban említik először az okiratok, ekkor IV. Béla a csúthi prépostságnak adományozta. Ez időben két Ócsa szerepel, az egyik Oucha, a másik Voncha néven, jóval később pedig Puszta-Ócsa, majd Nemesócsa néven említik. 1274-ben Kozma banai főispán Cene comes kezére adja zálogként. 1550-ben a Gyűllay-család birtoka. Későbbi földesurai az Ényedy-, Baranyay-, Galambos-, Csepy- és Pázmány-családok. Jelenleg jelentős üzeme a cipőgyár. Református temploma 1785—86-ban épült közadakozásból, 1925-ben renoválták, és tornyát átépítették. Felekezeti megoszlás: 816 református, 784 katolikus, 72 evangélikus. A községben működnek a magyar politikai mozgalmak, és aktív tevékenységet folytat a Csemadok is (360 tag, szervezettség 15 %). A község polgármestere Szkukálek László, a Csemadok-alapszervezet elnöke Kovács Júlia. Teljes szervezettségű 16 osztályos magyar alapiskoláját 367 tanuló látogatja, hozzátartozik egy kihelyezett osztály Bogyaréten. Népszámlálási adatok: 1980: 2766 lakosból 2487 magyar (90 %) 1991: 2663 lakosból 2454 magyar (92 %) Összeállította: Kiss Mihály (Folytatjuk) A HÉT 11 A naszvadi népművészeti csoport Komáromban a Klapka téren
