A Hét 1993/1 (38. évfolyam, 1-26. szám)
1993-04-23 / 17. szám
KRÓNIKA Településlexikon MAGYAROK NYOMÁBAN — KOMÁROMI JÁRÁS IZSA (lža) Elsőnek V. Ince pápa 1276. évi bullája említi. A török Időben nagyrészben elpusztult. Határában az I—II. századból származó római castrum romjai találhatók Leányvár néven. 1763-ban, 1773-ban és 1782-ben földrengés sújtotta a községet, majd az 1965-ös árvíz okozott tetemes károkat. Katolikus temploma a XVI. század derekán, református temploma pedig 1871-ben épült. Közismert személyisége volt Döme Károly (1768—1845) műfordító, egyházi író, a Virten élő Baráti Szabó Dávid barátja, 1800-tól a falu plébánosa. A falu szülöttje Tóth-Kurucz János (1885—1976) tanár, aki a saját költségén kezdte el a Leányvár feltárását a század elején. A faluban az árvíz utáni újjáépítés tiszteletére emlékművet emeltek. A jellegzetes izsai népviselet az idősebbek körében ma is él. Hozzátartozik Bokros 8 lakójával, melynek határában rezervátum található. Felekezeti megoszlás: 1129 katolikus, 129 evangélikus, 63 református. A községben működnek a magyar politikai mozgalmak és a Csemadok is (260 tag, szervezettség 20 %). A község polgármestere Tóth-Kurucz Mária, a Csemadok-alapszervezet elnöke Izsák Elvira. Teljes szervezettségű nyolcosztályos magyar alapiskoláját 123 tanuló látogatja, a helybelieken kívül 20 tanuló Patról jár be. Népszámlálási adatok: 1980: 1837 lakosból 1435 magyar (78 %) 1991: 1659 lakosból 1245 magyar (75 %) KARVA (Kravany nad Dunajom) A honfoglalás után a Tardos-nembeliek telepedtek meg a helyén. 1273-ban V. István király, Bene fiait, Gált és Sándort a várjobbágyság alól felmenti, s Kerova néven említett helységben lévő birtokait nekik átengedi. 1300-ban Csák Máté felperzselteti a birtokot. 1312-ben Karvai Miklós a földesura, de mivel fiait pénzhamisításon fogják, birtokukat elkobozzák. A XIV. század végén a Kapy-család tulajdona, s részben az esztergomi kanonoké. A török alatt elpusztult, 1696-ban lakatlanul találták. Későbbi birtokosok a gróf Gyulay-, Hunyady-, Nediczky-, Reviczky- és Lippay-családok. A kuruc időkben Esztergom eleste után Bottyán János biztosítja a dunai átkelést a karvai sáncoknál, majd 1708-ban a kuruc vezetés elrendeli a sáncok lebontását. 1876-ban és 1965-ben árvíz pusztított a községben. Ősi késő román stílusú temploma a XIII. század második felében épült. 1712-ben barokk stílusban felújították, majd 1936-ban és 1982-ben renoválták. További műemléke Kondé József Benedek (1760— 1831) író, fordító és mecénás 1831-ből származó empír stílusú síremléke. Felekezeti megoszlás: 572 katolikus, 31 református. A községben működnek a magyar politikai mozgalmak és a Csemadok is (105 tag, szervezettség 15 %). A község polgármestere Tóth Tibor, a Csemadok-alapszervezet elnöke Markó Róbert. Egy tanerős összevont 1—4. évfolyamos magyar alapiskoláját 14 tanuló látogatja. Ezenkívül mezőgazdasági szakközépiskola van a községben. Hozzátartozik Máriamajor, Szarvasi és Lángpuszta. Népszámlálási adatok: 1980: 859 lakosból 757 magyar (88 %) 1991: 789 lakosból 679 magyar (86 %) KESZEGFALVA (Kameničná) Létezését először 1482-ben jegyezték fel, de kétségtelen, hogy már korábban is fennállott, mert a hozzátartozó részek, Lábám és Misnyáló már 1261-ben szerepel az oklevelekben. A Pozsár-család uradalma, majd kihalásuk után királyi kézre kerül. A XVII. század derekán Gyulai Ferenc, majd Sibrik Dániel kap rá királyi donációt. A török alatt elpusztul, majd a Huszár-, Horváth-, Majtényi-, Csúzy-, Kürthy-családok a birtokosai. Később az esztergomi érsekségnek vannak itt nagyobb birtokai. A szabadságharc ideje alatt ütközet színhelye volt. Környező pusztái mint donációs birtokok szerepelnek. Katolikus temploma 1763-ban épült. Hozzátartozik Bálvány 225 lakosával, amely már a rómaiak alatt lakott hely volt, 1268-ban Zahalus alakban fordul elő, majd Bálványszakállas néven szerepel. Felekezeti megoszlása: 1192 katolikus, 129 evangélikus, 63 református. A községben működnek a magyar politikai mozgalmak és a Csemadok is (160 tag, szervezettség 11 %). A község polgármestere Torna Tibor, a Csemadok-alapszervezet elnöke Németh Veronika. Magyar tanítási nyelvű négyosztályos alapiskoláját 60 tanuló látogatja. Népszámlálási adatok: 1980: 1955 lakosból 1594 magyar (82 %) 1991: 1760 lakosból 1460 magyar (83 %) KOLOZSNÉMA (Klížska Nemá) Első okleveles említése 1168-ból maradt fenn villa Néma alakban, és ez időben a komáromi vár tartozéka. 1216-ban a Némái Kolosok nevében fordul elő. Némái Kolos Jeromos 1435-ben kap rá királyi adományt. 1522-ben Egyházas-Néma alakban szerepel, a Vas nemzetség birtokolja, majd Désy Boldizsár a földesura. A törökdúlás után a Lengyel-család kezére kerül, majd birtokosa a Káldy-család, jórészt pedig a pannonhalmi apátság. Későbbi birtokosok még a gráf Lamberg-, Vigyázó-, és Somodi-családok is. A szabadságharc ideje alatt Kolozsnéma ütközet színhelye volt. 1859-ben nagy tűzvész pusztított a községben, majd pedig 1876-ban, 1899-ben és 1965-ben árvíz. Református műemlék temploma a XII. század végén román stílusban épült, a XIX. században átépítették, de eredeti rotundás alakjával egyedülálló a járásban, Itt van a Kolosyak sírboltja is. Katolikus temploma 1884-ben épült. A Kis-Duna partján régi templom alapkövei találhatók, amely valószínűleg a néma barátok, vagyis a Karthauziak kolostora volt. A községben aranymosással foglalkoztak, továbbá hét vízimalom volt a Dunán és kikötő, mely részben még ma is működik. Az I. és II. világháború hőseinek és áldozatainak külön-külön emlékművet emeltek. Felekezeti megoszlás: 331 katolikus, 132 református. A községben bejegyzett politikai mozgalomként az Együttélés működik. Aktív tevékenységet fejt ki a Csemadok is (135 tag, szervezettség 23 %). Évente itt kerül megrendezésre a Járási Dal- és Táncünnepély. A község polgármestere Szalay Rozália, a Csemadok-alapszervezet elnöke Vörös István. Egyosztályos magyar alapiskolájába az első és második évfolyam tanulói járnak, a további évfolyamok Csicsón tanulnak. Népszámlálási adatok: 1980: 694 lakosból 660 magyar (95 %) 1991: 607 lakosból 573 magyar (95 %) KOMÁROMFÜSS (Trávnik) Elsőnek Fys néven ismerjük III. Ince pápa 1216-i összeírásából, amikor a pannonhalmi apátság birtoka. Volt egy másik Füss is, ez 1268-ban Fyuz és Fyus alakban komáromi várföldként jelentkezik, majd később Nagy és Kis jelzőkkel találjuk. Kisfüss idővel elpusztult, és beolvadt a mai község határába. István, pannonhalmi apát 1386- ban a vár volt jobbágyainak Nagyfüss és Kisfüss előnevű nemeseknek adományozza. Neve 1604-től mint Nagyfüss marad fenn. 1700-ban Galánthai István özvegye gyermekeivel együtt nyer adományt a birtokra. Később az apátságon kívül még a Ghyczy-, Szabó-, Pázmány- és a gróf Somogyi-családok a közbirtokosai. A tőrök időkben sokat sanyargatták a települést, majd 1867-ben teljesen leégett. Katolikus templomának építési ideje ismeretlen, 1762-ben átalakították. A község szülöttje Bartal György (1785—1865) történetíró, Pozsony megye alispánja, országgyűlési követe 1825—1848- ig. Itt működött 1841-től haláláig Szeder Fábián János (1784—1859) író, költő, szakíró, Benedek-rendi szerzetes. Felekezeti megoszlás: 535 katolikus, 42 református. A községben működnek a magyar politikai mozgalmak és a Csemadok is (143 tag, szervezettség 21 %). A község polgármestere Bölcs József, a Csemadok-alapszervezet elnöke Rigó István. Egy tanerős összevont 1—2. évfolyamos magyar alapiskoláját 14 tanuló látogatja, a nagyobb tanulók Csicsóra járnak iskolába. Hozzátartozik Balogtag 10 és Ronkapuszta 7 lakosával. Népszámlálási adatok: 1980: 878 lakosból 789 magyar (90 %) 1991: 721 lakosból 677 magyar (94 %) Összeállította: KISS MIHÁLY (Folytatjuk) 10 A HÉT
