A Hét 1993/1 (38. évfolyam, 1-26. szám)
1993-04-23 / 17. szám
LÁTOGATÓBAN DOLGOZZUNK ÉS BlZflKODIBNK».! A Magyar Nemzetiségi Osztály munkájáról 1991 októberében alakult meg a komáromi Duna Menti Múzeum Magyar Nemzetiségi Osztálya, melynek célja a szlovákiai magyarság múltjának, kultúrájának, életmódjának és életterének tudományos igényű történeti, néprajzi, művészettörténeti feltárása, dokumentálása, a dél-szlovákiai múzeumokban folyó magyar vonatkozású, illetve interetnikus kapcsolatokra vonatkozó kutatómunka koordinálása, továbbá publikációs tevékenység végzése. LISZKA JÓZSEF osztályvezetővel az utóbbi hónapok eredményeiről, gondjaikról és terveikről beszélgettem: — Megkérem, hogy először szóljon az egyre népszerűbb "Múzeumi esték"című előadássorozatról! — A Nemzetiségi Osztály megalakítása után szerettem volna kialakítani egy kis szakmai-baráti kört — szakmai műhelyt, ahol megbeszélhetjük a szakkutatások legújabb gondjait a különféle témakörökben tartott előadások során és után. így jött az említett rendezvénysorozat ötlete, melynek következtében tavaly januártól minden hónap második hétfőjén este összejövünk a Zichy-palotában. Rendszeresen olyan szakembereket hívunk meg, akik valamelyik fontos intézmény munkájáról vagy aktuális kutatási problémáról számolnak be. Ez idáig már kialakult egy harminc—negyven fős törzshallgatóságunk, és általában az előadások után élénk vita bontakozik ki. Az elmúlt hónapokban Kosa László az ELTE Művelődéstörténeti Tanszékének tanszékvezető tanára a hungarológia időszerű problémáiról, Varga Sándor az általa irányított Nemzetiségi Dokumentációs Centrum tevékenységéről, B. Kovács István, a rimaszombati Gömöri Múzeum igazgatója 6 A HÉT Gömör-Kishont regionális önismeretének helyzetéről és távlatairól, Ag Tibor népdalgyűjtő a technika hasznosításáról a néprajzi gyűjtésben, Varga Kálmán, a gödöllői Városi Múzeum igazgatója az 1946—47-es deportálásról, NevizánszJcy Gábor, az SZTA nyitrai Régészeti Intézetének munkatársa a honfoglaláskori szlovákiai magyar leletekről, Farkas Veronika művészettörténész a középkori szlovákiai falképfestészetről, Hodossy Gyula, a Szlovákiai Magyar Cserkész Szövetség ügyvezető elnöke szervezetük céljairól és munkájáról, Csáky Károly alapiskola-igazgató Ipoly mente születési szokás- és hiedelemköréről, Halász Péter az általa vezetett Magyar Művelődési Intézet tevékenységéről tartott előadást, én a szlovákiai magyar néprajzi kutatás eredményeiről és távlatairól számoltam be, továbbá sort kerítettünk a "Gúta hagyományos gazdálkodása a XX. század első felében" című tanulmánykötet bemutatójára, amelyet Fehérváry Magda állított össze. A felsorolt előadások anyagának rövidített változatát szeretnénk megjelentetni könyv formájában, a Lilium Aurum Kiadóval és a Komáromi Lapok szerkesztőségével közösen. Ennek kapcsán megemlíteném további tervezett előadásainkat is. Körünkbe várjuk Virág Jenő, tatabányai kollégát, aki a "Tanulmányok Komárom megye néprajzából" című kötet megjelenése kapcsán tartana egy előadást, továbbá Varga Kálmánt, hogy ez alkalommal a szlovákiai magyarság 1938-as határrendezések során betöltött szerepéről számoljon be, Kiss Gy. Csabát, aki a nemrég alakult budapesti Közép-Európa Intézet tevékenységét fogja ecsetelni, Lábadi Károly Horvátországból Magyarországra menekült néprajzkutatót (ő a Dráva menti néprajzi-kulturális emlékekről fog előadni) és Gaál Károlyt, a bécsi egyetem néprajzi professzorát (a nemzetek és nemzetiségek békés együttéléséről tart majd előadást). — Gondolom, hogy ezek az előadások inspirálják az érdeklődőket a további kutatómunkára. Erről a területről mit tart fontosnak megemlíteni ? — Tavaly kezdtünk el egy nagyszabású kutatási programot "A történeti Hont megye magyar és vegyes lakosságú falvainak monografikus igényű feldolgozása" címmel, a Csehszlovákiai Magyar Néprajzi Társasággal és több szlovákiai és magyarországi múzeummal közösen. Munkánkban kb. harminc kutató érdekelt, és célunk, hogy 1996-ra megjelentessük a határ mindkét oldalán található kb. hatvan település magyar nyelvű monográfiáját, ugyanis egy szlovák nyelvű Hont-monográfia már 1988-ban napvilágot látott. Tavaly nyáron Ipolyság székhellyel rendeztük meg az első kutatótáborunkat, azután ugyanott jöttünk össze ősszel, az idén áprilisban ismét Ipolyságon, nyáron pedig Párkány környékén fogunk kiegészítő gyűjtést folytatni. Ez mostanában az egyik legfontosabb feladatunk. — Emellett különféle tudományos tanácskozásokat szerveznek-terveznek.. — Például 1991 októberében "Interetnikus kapcsolatok a Kárpát-medence északi felében" címen tartottunk egy nemzetközi tudományos tanácskozást, ahol harminc értékes előadást hallgathattak meg a résztvevők. Tavaly ősszel pedig a Veszprém Megyei Akadémiai Bizottsággal és a CSMNT-vel közösen rendeztünk egy egynapos konferenciát "Tájak közti kapcsolatok" címen, mindkettőt Komáromban. Április 2—3-án Tornaiján találkoztunk a "Régió és népi kultúra" című nemzetközi tanácskozáson. — Milyen módon emlékeznek meg a Múzeumi Világnapról május 18-án? — Egy nagyszabású kiállítást szeretnénk megnyitni, "A dél-szlovákiai magyar tájak fafaragó művészete" címen, ahol a különféle múzeumokból kölcsönzött díszes fafaragványokat, illetve Kútvölgyi Mihály "Magas a rutafa"című könyvének képanyagából készült nagyításokat tekinthetnek meg a látogatók — először Komáromban, majd több hazai múzeumunkban. — Említsük meg az osztály kiadványait is! — Publikációs tevékenységünk során két sorozatot indítottunk. Az első a "Szlovákiai magyar néprajzi bibliográfia"-sorozat, amelyből eddig az 1991-es évre szóló füzet jelent meg, Fülöp Laura szerkesztésében, és már a következő is nyomdakész állapotban van. Emellett készül Hont megye néprajzi és régészeti irodalmáról szóló kiadványunk is. Valószínűleg "A Nemzetiségi Osztály közleményei" alcímen jelentetjük meg az "Acta museologica" című kiadványsorozatunkat, amelynek első kötetében az említett "Interetnikus kapcsolatok..."-konferencia anyaga lesz olvasható magyar és szlovák nyelven, német összefoglalóval bővítve. — Egyéb terveik? — Á cserkészektől jött a felkérés, hogy a hazai magyar cserkészmozgalom történetéről egy vándorkiállítást szervezhetnénk. Megragadom az alkalmat, hogy felhívjam az olvasók figyelmét: akik valamiféle relikviákkal, tárgyi emlékekkel, kiadványokkal stb. rendelkeznek a hajdani cserkészcsapatok munkájáról, azok jelentkezzenek nálam, a komáromi Duna Menti Múzeumban! Előre is köszönjük segítségüket! Remélhetőleg 1994-ben egy gazdag anyagot állíthatunk ki. Továbbá a dokumentációs munka területéről megemlítem, hogy folyamatban van egy számitógép beszerzése, amely nagy mértékben megkönnyítené a munkánkat... — Milyen gondokkal küszködnek? .— Optimista emberként nem szeretek panaszkodni, de vannak problémáink: anyagi és személyi jellegűek egyaránt. Talán pénzgondjainkon segíthetne a Szlovákiai Magyar Múzeumegyesület és egy alapítvány létrehozása. Személyi gondjainkon egy történész és egy művelődéstörténeti kérdésekkel foglalkozó munkatárs felvétele enyhíthetne, de általában mindenütt történészhiánnyal küszködnek a múzeumok. Mindezek ellenére kitartóan dolgozunk, és közben bizakodunk. MISKÓ ILDIKÓ FOTÓ: GYÖKERES
