A Hét 1993/1 (38. évfolyam, 1-26. szám)
1993-04-09 / 15. szám
ElO MULT J lókai ílapok 1. 1964—1967: Volt nulladik fesztivál is. • •• Harmincadik évéhez érkezett öntevékeny színjátszó mozgalmunk — a szép szó színpadi hirdetőjéből a kreatív pódiumművészet hazai magyar amatőr fesztiváljává érett Jókai Napok. A három évtized felgyülemlett (és felkutatott) tényanyagából nyújt keresztmetszetet e most induló sorozat. Komárom városában az országos szavalóverseny már 1957 óta folyt rendszeresen. 1963-ban pedig kibővült a színjátszó együttesek és irodalmi (később kis-) színpadok versenyével is. Egy korabeli kiadvány (Adalékok a Csemadok munkájához, 1966) szerint: "Eddig Komáromban a Jókai Napokon az alábbi táblázatban feltüntetett csoportok vettek részt. 1963: A CSEMADOK pozsonypüspöki helyi szervezete, Dávid Teréz: Dodi; rendező: Zsernovicky Károly, 2. A CSEMADOK tornai helyi szervezetének színjátszó csoportja, Barta Lajos: Zsuzsi; rendező: Nagy Olivér, 3. A CSEMADOK farnadi helyi szervezetének színjátszó csoportja, Egri Viktor: Házasság, 4. Csallóközi Színház, Dunaszerdahely, Peter Karvas: Éjféli mise; rendező: Riedl Sándor." Ez lett volna tehát a n u 11 a d i k Jókai Napok? Mivel a fesztivált csak 1964-től (-ben?) kezdték el számlálni... Vagy visszaszámlálni. A Jókai Napok írásos dokumentumain (műsorfüzetek, újságcikkek...) első ízben 1973-ban jelenik meg a sorszám, mégpedig a jubeliumi X-es. Ekkor történhetett tehát a viszszaszámlálási baki, amelynek következtében nulladik fesztiválunk is van. Egy korábbi statisztikai kimutatásból az is kiderül, hogy 1963-ban 120 szereplő lépett fel Komáromban. Ebből 120-an a vendégként fellépő Ifjú Szívek tagjai, 140-en pedig a szavaló- és prózamondó verseny résztvevői voltak. Ekkor még a szavalóversenyek valamennyi kategóriája itt zajlott. Csak később, a Duna Menti Tavasz (Dunaszerdahely) létrejöttével került át oda az I—III. kategória versenye. A "gyengéd" forradalom után megalakult CSEMASZE (Csehszlovákiai Magyar Amatőr Színjátszók Egyesülete) "szorgalmazására" ma már egyáltalán nincs országos szavalóverseny Jókai városában, a Jókai Napokon. Ez utóbbi döntést személy szerint erőszakolt, és "csakazértsem-csakazértis"-döntésnek tartom. A tapasztalat azt mbndatja velem, hogy nem minden esetben indokolt a mindenáron való tradíciórombolás. A hagyománytisztelet semmibevétele olykor egy mozgalommá nőtt folyamat megcsappanását, akár elsatnyulását is eredményezheti. Senkinek sem lehet kifogása az ellen, hogy Komáromon kívül másutt is (bárhol) legyen szavalóverseny, de az ellen igenis lehet, ha éppen a Jókai Napokról hiányzik. Mégiscsak — enyhén szófva — kérdőjeles marad, ha a szép szó és színpadművészet fesztiváljáról huszonnyolc év után egyszercsak eltűnik a szavalóverseny... Az első Jókai Napok tehát 1964-ben volt, 165 szavaló, 7 színjátszó csoport (165 szereplő) és 6 irodalmi színpad (123 szereplő) részvételével. 1965-ben ugyanez volt a "felállás" a színjátszó együttesek és az irodalmi színpadok mezőnyében. A különbség csupán annyi lett, hogy a színjátszók voltak nagyobb létszámban (227) és a szavalok (83), illetve irodalmi színpadok szereplői kevesebben (114). Ezen a Jókai Napokon képviseltette magát Léva, Rozsnyó (két együttessel), Szepsi, Dunaszerdahely, Komárom, Pozsony — a színjátszóknál: Léva, Pozsony, Kassa, Rimaszombat, Ipolyság, Felvételünkön az I. Jókai Napok műsorfüzetének borítója látható. A jól ismert grafikai elrendezés (Kopócs Tibor munkája) némi korszerűsítéssel egészen 1990-ig volt látható a műsorfüzeteken. Szimbólummá vált. Az utóbbi két évben (sejthetö-e, miért) egy jellegtelen, házi nyomdagépen "kivitelezett" ismertető váltotta fel. Hiányzik, mint annyi más... (archívum) Losonc pedig az irodalmi színpadok bemutatkozásánál. A "Népművelési Intézet nemzetiségi osztálya és a Csemadok Központi Bizottsága tíz évvel ezelőtt rendezte meg Komáromban első ízben a szavalok és prózamondók országos szemléjét. Ebből az akcióból, amely ezután évről évre megismétlődött, nőtt ki a komáromi Jókai Napok eseménysorozata..." — írta a Hét 1966/21. számában a Jókai Napok előtt című cikkében a lap egyik munkatársa. "Megállapíthatjuk tehát — folytatja —, hogy a nyolcnapos fesztivál, melyet ilyen formában harmadszor rendeznek meg az idén az év legnagyob és legjelentősebb kulturális eseménye." A Jókai Napok ráadásul otthont adott ebben az időszakban az "1961 óta elhanyagolt" énekkarok fesztiváljának is. 1966-ban tehát három színjátszó együttes (Léva, Érsekújvár, Kassa), 3 irodalmi színpad (Rimaszombat, Losonc, Csata) és hat énekkar jelentette a fesztivál résztvevőit. 1967-ben 41 vers- és 32 prózamondó szerepelt, közöttük Szvorák Katalin is. Június 16-tól 24-ig az irodalmi színpadok versenyében 7, a színjátszókéban pedig 8 együttes lépett a színpadra. Nagy siker volt a gútai Városi Művelődési Ház Magyar Színjátszó Együttesének Varsói melódia című előadása; rendezte Holubek László; a Csemadok komáromi Járási Bizottsága irodalmi színpadának Dámadiadal című összeállítása (Csokonai Dorottyá-ja nyomán) Horváth József rendezésében; és a dunaszerdahelyi JNK Fókusz Irodalmi Színpad Dobolás a túloldalra című összeállítása Jarábikné Trúchly Gabriella rendezésében. Az említetteken kívül ebben az évben a komáromi, rimaszombati, ipolysági, füleki, búcsi, királyhelmeci, pozsonyi, nyárasdi, bősi és lévai színjátszók, illetve irodalmi színpadok képviseltették magukat a IV. Jókai Napokon. A szigorúbb szakmai feltételeket a mozgalom hozta magával. Ez a folyamat — kisebb megtorpanásoktól eltekintve — a nyolcvanas évek második feléig tartott. Az amatőr színjátszó mozgalom jelenlegi helyzete — nálunk — enyhén szólva: stagnál. Ám ne vágjunk a dolgok elébe... Következő számunkban folytatjuk a Jókai Napok "áttekintését". Kis Péntek József A HÉT 5
