A Hét 1993/1 (38. évfolyam, 1-26. szám)
1993-04-09 / 15. szám
forrásokból származik, de az északi anyagi támogatás is egyre jelentősebb. Az északi kormányfők egyre inkább felismerik, hogy az Akadémiával nemcsak egy magyar ügyet támogatnak, hanem ez az iskola az észak- és közép-európai dialógus számára egy nagyon fontos bázis, így az érdekek felerősítik egymást, ügy tűnik, hogy a fő cél megvalósulhat: 1994 őszén beindul az egyéves bentlakásos képzés új otthonunkban: az átépített határőrlaktanyán. Kezdődhet az építkezés — Jelenleg az építési engedéllyel kapcsolatos szakhatósági vélemények megszerzésének küzdelmei zajlanak. Április—május folyamán szeretnénk elvégezni a bontási munkálatokat, és júniusban kezdődhetne az átépítés. A tervek szerint először a főépületet újítanánk fel, amely később nyolcvan diák számára adna otthont. Ezzel párhuzamosan kerülne átépítésre, illetve bővítésre a tanári lakások rendszere. Később könyvtár, színházterem, kézműves műhely is helyet kap az új épületben. Az építkezés előtt és alatt az Óvóképző Főiskola épületében zajlanak azok a műhelymunkák, ahol a fiatalokkal és támogatóinkkal megtárgyaljuk, hogy milyen legyen az egyéves oktatás konkrét tartalma. Komolyan vesszük a nevünkkel is fémjelzett törekvést: megteremteni egy jobb életminőséget Közép-Európában, minden itt élő nép örömére! Emlékpark és biogáztermelés Ág fa Iván — Éppen az építési engedély megszerzése kapcsán derült fény arra, hogy a Fehér úti volt laktanya a Sopron melletti Ágfalva közigazgatási körzetéhez tartozik. Wágner Géza polgármester és társai nagy örömmel fogadták a hírt, hogy gazdagodnak egy olyan iskolával, amely valószínűleg hatással lesz a falu jövőjére is. Ugyanis az energiaprogramunknak is nagyon fontos része lesz ez a falu, mivel biogázt szeretnénk termelni a községben. így megoldanánk a falu energiaellátását, és egyúttal láthatóvá tennénk ennek a technológiának a működését a hozzánk érkezők számára. Ezenkívül azzal is szeretnénk segíteni a falu lakosságának, hogy a nyár folyamán egy építőtábort szervezünk jövendő diákjaink részére, akik egy emlékparkot hoznának létre a településen. Mi pedig élvezhetjük majd egy község rokonszenvét, segítőkészségét, hiszen ügyünk érdekében minden támogatóra szükségünk van. Miért jelképezi a húsvétot a bárány és a nyúl? A bárány, a kos ősidők óta áldozati állat, mely a keresztény egyházban Krisztus szimbóluma. A fehér bárány az ártatlan jóság jelképe. A zsidók húsvéti áldozati állata, mert vérével mentette meg őket az Úr a tíz egyiptomi csapástól. Isten az egyiptomiak elsőszülötteit halállal sújtotta, a zsidókat azonban megkímélte. Niszán hó 14-én minden héber családnak le kellett vágnia egy bárányt, s azt elfogyasztania. Vérével jelölték meg az ajtófélfát, s a vér láttán a pusztító szellem elkerülte a házakat. Krisztus a vérével váltotta meg az emberiséget, így válhatott a bárány Krisztus jelképévé a keresztény egyházban. A húsvéti ételek között az ország több vidékén fontos szerepe van a báránynak, melyet a katolikusok szintén szentelni vittek a templomba. Húsvétvasárnap van az ételszentelés ideje. Általában tojást, bárányhúst, sonkát, kalácsot, tormát, sót raktak kosárba, és hímzett terítővei takarták le. A megszentelt ételekkel azután siettek, abban a hitben, hogy aki gyorsan ér haza, az első lesz mindenféle munkában. A szentelt ételek maradékát legfeljebb a tűzbe vethették, de gyakran, akárcsak a karácsonyi morzsát, felhasználták valamilyen mágikus céllal. Pl. a zempléni falvakban a szentelt kalács morzsájával etették a tyúkokat, hogy sokat tojjanak, s volt, ahol a szentelt sonka csontját a gyümölcsfára akasztották, hogy az bőven teremjen. A tojást hozó és ajándékozó nyúl hazánkban újabb keletű hagyomány. Feltehetően német nyelvterületről, a városi polgárság közvetítésével került a falusi lakosság körébe. Mindenesetre a szapora nyúl — a tojás mellett — ugyancsak a termékenységet szimbolizálja ebben a tavaszi időszakban. Ma már a kereskedelem, édesipar és a propaganda hatására országosan ismert és elterjedt szokás a húsvéti nyúl és a húsvéti nyuszi hozta ajándék szokása. A kisgyermekek számára a lehetőség szerint a szabadba elrejtett tojásokat az európai néphagyományok szerint hozhatja a kakas, a gólya, a róka, sőt, a Rómából visszatérő harangok is. A tojást hozó húsvéti nyúl eredetéről többféle nézet van forgalomban. Az egyik is, másik is visszavisz bennünket a feudális szolgáltatások világába, amikor a földesúrnak egy adott mennyiségű tojást, nyulat, szárnyast kellett beszolgáltatni. Az egyik elképzelés szerint az egykori húsvéti adomány a gyöngytyúk, németül "Haselhuhn" volt, s elhallás révén lett "Hase", azaz nyúl belőle. A másik, szellemesebb magyarázat szerint a földesúmak szánt kötelező ételajándék volt a sült nyúl, a köréje helyezett tojásokkal. Ez a húsvéti sült nyúl "támadt fel", s lett tojáshozó nyúllá. Lehet, hogy így kerültek kapcsolatba egymással, mindenesetre ma már elválaszthatatlanok, s nemcsak a tojást, hanem mindenféle ajándékot is hozhat. Hogyan vált a húsvét egyik jelképévé a tojás? A tojás ősidők óta az élet, a termékenység szimbóluma, melynek különösen a tavasz időszakában tulajdonítanak mágikus erőt. A tojás a világ keletkezésének, az újjászületésnek, s a természet tavaszi megújhodásának egyaránt lehet a jelképe. A keresztény vallásban a feltámadó Krisztust jelképezi: amint a tojásból új élet kel, úgy támad fel Krisztus az emberek megváltására. A feltámadás ígéretét már a kereszténység előtt is a tojás jelképezte. Például honfoglalás előtti avar sírokban karcolt díszítésű tojásokat találtak. A katolikus egyház a XII. század óta tojást iš szentel. A húsvétvasárnap jellegzetes ételei között ma is ott szerepel a tojás. Húsvét neve is mutatja, hogy a húsvétvasámapot megelőző negyvennapos böjt után a hívek magukhoz vehetik a húst, megszűnik a böjti tilalom, mely sokáig a tojásra is vonatkozott. A húsvéti tojás többnyire piros. Ennek az a magyarázata, hogy a piros színnek különös, mágikus erőt tulajdonítanak ősidők óta. A piros szín a vér, az élet, a tűz, a nap, sőt, a szerelem színe. Általában bajelhárító színnek tartották. Keresztény magyarázat szerint a húsvéti tojás piros színe Krisztusnak az emberiségért kiontott vérére emlékeztet. Ehhez sokféle még mondái magyarázatot is fűztek. A piros tojásnak egészségvarázsló erőt is tulajdonítanak, s ezért volt szokás, hogy a mosdóvízbe húsvétkor piros tojást tettek abban a hitben, hogy így egész esztendőben egészségesek lesznek. A piros és hímes tojás szerelmi ajándék és szertartásos ajándék. Magyarországon sokfelé élt az a szokás, hogy húsvétkor a keresztszülők tojással ajándékozták meg a keresztgyerekeiket. A mágikus erejű húsvéti szentelt tojást, akárcsak karácsonykor az almát, annyi felé vágták, ahányan az asztalnál ültek, s együtt ették meg, ha év közben bárki eltévedne, erre a közösen fogyasztott tojásra gondolva hazataláljon. DR. TÁTRAI ZSUZSANNA néprajzkutató MISKÓ ILDIKÓ Fotó: a szerző A HÉT 1
