A Hét 1993/1 (38. évfolyam, 1-26. szám)
1993-01-08 / 2. szám
HÍRMONDÓ Két prágai kiállítás Egyedülálló élményt kínál a látogatónak a Szent Ágnes kolostor állandó kiállítása, amelynek január végéig még a karlštejni Szent Kereszt kápolna Theodorik mester alkotta táblaképei is részét képezik. Theodorik — IV. Károly császár udvari festője — az Új Jeruzsálem egységes allegóriájaként tervezte meg a kápolna díszítését, amelybe 130 szent és próféta félalakját komponálta bele. A maga korában, a XIV. század második felében valóban páratlan tehetségű portréfestő volt. Rajzai egyrészt az alakok realista s úgyszólván masszív ábrázolásával, másrészt a rendkívül kifejező, ám kifinomult és mélységesen átszellemült arckifejezósekkel tűnnek ki. Theodorik mester F. Bitek: A Megfeszített olyan belső töltéssel kelti életre a szenteket, melynek kisugárzását ma is érezzük. Igen nagy hatással van a szemlélőre például Szent Erzsébet portréja. * Ennek a mélységes vallásosságnak a légkörét idézi a következő kiállítás is, a XIX. század végi cseh képzőművészet egyik mindmáig méltatlanul mellőzött, egyedülálló alkotójának kiállítása. František Bílek festő, szobrász, építész, keramikus, író és filozófus volt. Születésének 120. évfordulója alkalmából Prága végre a nagyközönség elé tárta a Bílek-életmű teljességét. Művészetének fő vonása a keresztény együttérzés, az eredetiség és az egyszerűség szeretete. Gyűlölte a sablonokat és az utánzást, még ha a gótikus építészet utánzásáról volt is szó. A Bílek-kiállítás egyébként több "részletben", Prága különböző helyein tekinthető meg: az írásbeliség Emlékházában — a könyv-triennále keretében — könyvkötés-terveit, a takarékpénztár Rytífská utcai kiállítótermében grafikáit, a vár alatti Bílek-villában pedig műtermét és szobrait láthatjuk. Életművének központi alakja Krisztus és Szűz Mária. S az ő felfogásában és ábrázolásában ezek az alakok még a 19. század végén is modernek: modernek formában és vonalvezetésben, a kifejezés pluralitásában. Bílek meggyőződése, hogy csak azok az alkotások válhatnak halhatatlanokká, amelyek — formában, térben és időben — költői nyelven beszélnek. Ezért is mondja Confiteor című vallomásában: "Milyen unalmas is volna, ha mindennek egyetlen formája, egyazon nyelve és egyazon világa lenne! Milyen is lehetne a szépség és a jóság természete, a világosság árnyék nélkül? Hiszen az érdekesség éppen a sokféleségből és az árnyékokból tevődik össze. S egyetlen célunk, mentsvárunk és anyánk mégis az Igazság, az Istennek fényességes neve...” Barátjának, a hozzá Theodorik mester: Szent Erzsébet művészi hitvallásával is közel álló írónak, Julius Zeyernek pedig ezt írja: "Ugyanolyan szeretettel ülök egy félórás vázlat, mint egy 5 méteres Feszület elé". Bílek Prága-szerte "szétszórt" — részletekben bemutatott — életművét egységes egészként kell felfognunk. Tartógerendája — alapeszméje — a Kereszténység, csúcspontja pedig Krisztus százféle, ám mégis egyetlen alakja, amelyről oly találóan állapította meg: "Tévednek azok, akik azt hiszik, hogy Krisztus Urunk és Szűz Mária voltak a világ legszebb emberei, és hogy egy vénasszony ronda, akár az ördög... Az igazi ember Krisztusban mint Jézus, aki ács volt... sohasem az, amit a világ szépnek nevez: de azért mégis az Isten tekinthet ki belőle..." Fiatalkorában Bílek is megtanult szenvedni, elviselni a fájdalmat, amely a legjobb tanítómester egy érlelődő művész számára. Fájdalmat okozott neki a meg nem értés, a kortársai részéről tapasztalt közömbösség, érdektelenség, a róla terjesztett rágalmak. Életművében mindezt reményként, hitként és szeretetként, időn túli, halhatatlan formába átszellemített lényegként látjuk viszont. Jaroslava Pašiaková Kell az ösztönzés is Több mint két éve már, hogy dr. Turczel Lajos, a Komenský Egyetem magyar tanszékének nyugalmazott vezetője ötvenezer koronát adományozott egy alapítvány létrehozására. A Szenczi Molnár Albert Alapítvány a magyar tanszék hallgatóinak ösztönzését és támogatását, a legjobb tanulmányi eredményeket elérők megjutalmazását tűzte ki célul. Dr. Zalabai Zsigmond aktivitásának köszönhetően az alapítvány tőkéje időközben megnégyszereződött és a magyar tanszéket sikerült néhány korszerű számítástechnikai berendezéssel is felszerelni. Az alapítvány pénzéből fizetik a vendégtanárok honoráriumát és a külföldre utazó hallgatók útiköltségét is. Nyilván kellemes karácsonyi ajándékként könyvelte el közel negyven hallgató, hogy a Szenczi Molnár Albert Alapítvány kuratóriuma jó tanulmányi eredményükért, illetve a különböző előadói versenyeken való sikeres szereplésükért pénzjutalomban részesítette őket. Turczel Lajos tanár úr bízik abban, hogy hamarosan megjutalmazhatják a diákok tudományos tevékenységét is.-lamér-8 A HÉT
