A Hét 1993/1 (38. évfolyam, 1-26. szám)
1993-03-19 / 12. szám
KRONIKA TELEPÜLÉSLEXIKON ÓVÁR (Starý Hrádok) Keletkezésének Ideje ismeretlen. Az 1548-as adóösszeirásban OLVÁR néven dúl elő, s ez időben a Balassa-család ‘okolja. Később a Kokány-, Zichy-, ;sa- és a Forgách-családoknak van .u jelentősebb birtoka. 1858-ban tűz hamvasztotta el, de rövidesen újjáépült. A XVIII. században az Eszterházyak mintaszerű juh és marhatenyésztéséről nevezetes a község. A polgármestere Margita Zomborská. Népszámlálási adatok: 1980: 213 lakosból 49 magyar (23,0 %) 1991. 193 lakosból 42 magyar (21,8 %) PALÁST (Plášťovce) Bars megye legrégibb települései közé tartozik. Egyike ama hetven községnek, amelyeknek dézsmájáról Márton érsek az esztergomi káptalan javára lemondott. Az erről szóló oklevél Plast alakban írja nevét. IV. Béla idején a helység a Csák nemzetségből származó Máté fia István birtokába kerül. Később Palásthy Péter és társai, majd Besnyő Gergely a helység földesura. 1544-től 1552-ig Paláston tartotta a vármegye közgyűléseit. 1552-ben itt veszít csatát a TEUFFEL ERASMUS vezetése alatt álló egyesült keresztény sereg a török ellenében. A barokk stílusú kastély a XVII. század végén, a római katolikus templom 1898-ban épült. A község polgármestere Tassy Zoltán. Az 1—8. évfolyamos alapiskola igazgatója Kovács Ferenc. A magyar pártok közül az MKDM van bejegyezve. Népszámlálási adatok: 1980: 1977 lakosból 1500 magyar (75,9 %) 1991: 1803 lakosból 1337 magyar (74,1 %) PERESZLÉNY (Presel’any) Már a népvándorlás korában települt hely, mint azt a határában feltárt gazdag leletanyag bizonyítja. Első okleveles említése 1156-ban történik. VILLA PEREZLEN alakban egy 1434-ben kelt határjáró levél említi. Leghíresebb birtokosai az Esterházy-, Forgách- és Breuner-családok. A római katolikus templom 1820-ban épült. A Csemadok-alapszervezet elnöke Tóth Géza. Népszámlálási adatok: Közigazgatásilag Ipolysághoz tartozik. SZALATNYA (Slatina) Először egy 1262-ben kelt oklevél említi, majd egy 1285-ben kelt írás HUNTFI DEMETER birtokaként tünteti fel. Ekkor a drégelyi vár tartozéka volt. 1299-ben ZALATHA írásalakban szerepel a község. A XIV. században a Szalathnyai-családé a birtok. Koháry Ferenc fűrdőpavilont és fürdőszállót építtetett a községben. A múlt században a vármegye több ízben tartotta itt közgyűléseit. A római katolikus templom a XVIII. század első felében épült. A község polgármestere Juraj Masunk. A Csemadok-alapszervezet elnöke Uhrin István. Népszámlálási adatok: 1980: 401 lakosból 308 magyar (76,8 %) 1991: 308 lakosból 233 magyar (75,6 %) SZÁZD (Sazdice) Első okleveles említése POSSESSIO ZAAZD néven 1352-ben történik. A katolikus temploma a XVI. század elején épült fel. A török a községet teljesen elpusztította, a szatmári békekötés után népesül be újra. A múlt században a gróf STEINLEIN- és az IVÁNKA-család birtokában találjuk. A község polgármestere Stanislav Gatira. Az 1—4. évfolyamos iskola igazgatója Gazdag József. A Csemadok-alapszervezet elnöke Kozák Gyula. A magyar politikai mozgalmak közül az MKDM és az Együttélés tevékenykedik. Népszámlálási adatok: 1980: 579 lakosból 389 magyar (67,2 %) 1991: 483 lakosból 329 magyar (68,1 %) SZETE (Kubáňovo) Első földesura az esztergomi érsekség. Nevével VILLA ZETHETN írásalakban 1240-ben találkozunk először. Ladomér érsek panaszlevele szerint a helység 1295-ben már az esztergomi érsekség birtoka. 1648-ban ismét említi az oklevél mint az érsekség javadalmát. A római katolikus barokk stílusú templom 1737- ben épült. A polgármester Marczall József. Népszámlálási adatok: 1980: 446 lakosból 361 magyar (80,9 %) 1991: 354 lakosból 301 magyar (85,0 %) SZÓDÓ (Svodov) Árpád-házi királyaink alatt az esztergomi érsekség javadalmai közé tartozik. Amikor a XIV. század elején Csák Máté összekülönbözött az érsekséggel, Szódó is áldozatul esett a kegyetlen kényúr bosszújának. Hosszabb ideig a lévai várbirtokok sorában foglal helyet, majd az Eszterházy-család birtokába kerül. A Csemadok-alapszervezet elnöke Tóth Ilona. Népszámlálási adatok: Közigazgatásilag Zselizhez tartozik. TESMAG (Tešmak) A községhez tartozó külterületi helyek: FOLKUSHÁZY major, HECZKÓPUSZTA, LIPÓCZPUSZfA, OLVÁRPUSZTA, SZENTANNATELEP. A római katolikus barokk stílusú templom 1758-ban épült. A Csemadok-alapszervezet elnöke-Bartos Lajos. A magyar pártok közül az MKDM tevékenykedik. Népszámlálási adatok: 1980: 692 lakosból 537 magyar (77,6 %) 1991: Közigazgatásilag Ipolysághoz tartozik. TÖHÖL (Tehla) A XIII. század közepén szerepel először okleveleinkben. A XIV. század végén Sárai László birtokában találjuk mint Zsigmond király adományát. A XVI. század elején Ulászló jóvoltából a Haraszticsaládé a birtok, mely ez időtől kezdve a lévai várbirtokok között szerepel. Ekkor TFIEHEL és TEÖHEÖL alakban szerepel okleveleinkben. A török hódoltság itt is csak romot hagyott maga után. A szatmári békekötés után az Eszterházyak birtokába kerül, majd a múlt században a Schöeller-család következik. A polgármester Kiss Gyula. Népszámlálási adatok: 1980: 646 lakosból 201 magyar (31,1 %) 1991: 578 lakosból 177 magyar (30,6 %) TŐRE (Turá) Az első okiratok 1264-ben említik. Kezdetben az Arsányi- majd a Simonyi-család birtokolta, később a Batthyányi-, a Szent- Iványi- és a Majláth-család volt a tulajdonos. 1663-ban a törökök kifosztották. 1948-ban itt alakították meg az ország első földműves-szövetkezetét. Az 1960-as és 62-es árvizek jelentős károkat okoztak. A késő barokk kápolna 1778-ban épült. A polgármester Hebixer András. Népszámlálási adatok: 1980: 340 lakosból 225 magyar (66,2 %) 1991: 254 lakosból 174 magyar (68,5 %) ÚJBARS (Nový Tekov) Először a pápai tizedszedőjegyzékekben találkozunk a községgel, mely ekkor még CHUTURTKHEI, azaz Csütörtökhely néven szerepel. A XVI. században a Lévai- és a Haraszti-családok a földesurak. Ez idő tájt került egy joghatóság alá Barssal, és kapta ennek következtében az Újbars nevet. A XVII. század első felében több ízben is megyei gyűlések színhelye. A törökjárást itt is pusztulás követte. A kuruc szabadságharc alatt a község oltalomlevelet kap II. Rákóczi Ferenctől. 1859-ben tűz pusztította el Újbarsot. A polgármester Viera Pappová. A Csemadok-alapszervezet elnöke Somogyi Lajos. A magyar pártok közül az Együttélés tevékenykedik. Népszámlálási adatok: 1980: 1213 lakosból 226 magyar (18,6 %) 1991: 968 lakosból 155 magyar (16,0 %) Összeállította: Ábel Gábor (Folytatjuk) A HÉT 11
