A Hét 1993/1 (38. évfolyam, 1-26. szám)
1993-03-12 / 11. szám
KRONIKA TELEPÜLÉSLEXIKON MAGYAROK NYOMÁBAN — LÉVAI JÁRÁS LONTÓ (Lontov) Első okleveles említése 1236-ból történik. Ebben a században Lomptowés Lumpton írásalakban szerepel. Birtokosai Kázmór comes, majd fiai Pongrácz és Péter. Egy 1473-ban kelt oklevél Possessio Lonto néven Lévai Cseh Péternek adott királyi zálogként említi. 1724-ben megyei közgyűlések székhelye. Birtokosai sorában találjuk a Szent-Iványi-, Majthónyi-, Pahovszky-, Okolicsányi-, Podhorszky-, Bossányi-, Bainville-, Fejórváry-, Rajner-, Ferenczi-, Vaskovics-, Szabadhegyi-, Jekelfalassy-, Rakovszky- és Thék-családokat. A bútorgyáros Thék Endre kastélya értékes történelmi gyűjteményével kiemelkedő nevezetessége a községnek. Egykor a községhez tartozott az azóta elpusztult Kesztóc falu. A polgármester Kuczman István. Csemadok alapszervezete nincs. A magyar politikai mozgalmak közül az MKDM tevékenykedik. Népszámlálási adatok: 1980: 803 lakosból 645 magyar (80,3 %) 1991: 689 lakosból 535 magyar (77,6 %) MOHI (Mochovce) A pápai tizedszedő jegyzékek a XIII. században Moha néven említik. A XIV. század végén Sárai László birtokában találjuk, azontúl a lévai uradalom tartozékai között szerepel. Az atomerőmű építése miatt a község 1981-ben megszűnt. Népszámlálási adatok: 1980: 343 lakosból 165 magyar (48,1 %) 1991: 0 NAGYKÁLNA (Kalná nad Hronom) Először a nyitrai káptalannak egy 1306- ban kelt bizonyságlevelében szerepel. A Kálnayak ősi családi birtoka. A török hódoltság itt is csak pusztulást hagyott maga után. A Szatmári békekötés után a Hunyady-család birtokába kerül. Legkiemelkedőbb történelmi eseményeit az 1848-as szabadságharcban élte át a község, amikor a nagysallói ütközetben vonuló honvédsereg itt vert hidat a Garamon. A község polgármestere Kováč Alexander. A Csemadok-alapszervezet elnöke Turay László. Politikai mozgalmak nem működnek. Népszámlálási adatok: 1980: 1802 lakosból 441 magyar (24,5 %) 1991: 1778 lakosból 370 magyar (20,8 %) NAGYOD (Vyšné nad Hronom) A XIII. század közepén Bors ispán utódai birtokában találjuk. Később a Lévai- és Haraszty-család bírja a termékeny községhatárt, mely a lévai uradalom megszevezésével a lévai várbirtokok közé kerül. Az első írásos emlékek 1264-ben NOGUD néven említik. A református templom 1793-ban épült. A polgármester Farkas Gyula. A magyar politikai mozgalmak közül az Együttélés tevékenykedik. A Csemadok-alapszervezet elnöke Nagy Gyula. Népszámlálási adatok: 1980: 245 lakosból 142 magyar (58 %) 1991: 204 lakosból 105 magyar (51,5 %) NAGYÖLVED (VelXé Ludince) Egy 1282-ból származó oklevél Olivér mester birtokában említi, tőle szerzik meg a Csanád nembeli Pongrác fiai Tamás és László. A XIII. század végén már az esztergomi érsekség tulajdonában találjuk. Nagy Lajos király 1342-ben új adománylevelet ad a községre Telegdy Csanád érseknek. Később Bottyán János a földesura, majd ismét az érsekséghez tartozik. A község a török alatt teljesen megsemmisült, újra kellett népesíteni. Ősi plébániája 1387-ben már fennállott. A katolikus templom 1735-ben, a református 1810-ben épült. A polgármester Vavreczky József. A Csemadok-alapszervezet elnöke Tóth István. Mindhárom politikai mozgalom működik. Az 1—8. évfolyamos alapiskola igazgatója Németh Mária. Népszámlálási adatok: 1980: 2114 lakosból 1791 magyar (84,7 %) 1991: 1801 lakosból 1569 magyar (87,1 %). NAGYSALLÓ (Tekovské Lužany) A XI. század végén már fennállott a község. 1112-ben a zobori apátság birtokában találjuk. Az apátság javadalmai később Kálmán király birtokai közé kerültek. A XIV. században Salló a barsi főesperesség egyik legfőbb filiáléja. 1311- ben Salló is áldozatul esik Csák Máté bosszújának. A törökjárás ismét feldúlta a községet olyannyira, hogy hosszú évekig egyetlen lélek sem lakja. A kuruc szabadságharc alatt is pusztulás a sorsa, lakossága a felére olvad le a hosszú háború alatt. Az 1848—49-es szabadságharc idején ragyogó magyar fegyvertény színhelye. A győzelmes ütközetet emlékoszlop hirdeti. A katolikus templom 1745-ben, a református 1784-ben épült. A polgármester Kotora Marian. A Csemadok-alapszervezet elnöke Kakas Pál. Az 1—8. évfolyamos alapiskola igazgatója Kicsindi Gizella. A magyar politikai mozgalmak közül az Együttélés van bejegyezve. Népszámlálási adatok: 1980: 3315 lakosból 1519 magyar (45,8 %) 1991: 2902 lakosból 1277 magyar (44,0 %) NEMESOROSZI (Kukučínov) Történelmi kezdetei a XIII. század végére tehetők. Egy 1307-ben kelt oklevél már említést tesz létezéséről. Ez idő tájt a verebélyi szók alá tartozott, és érseki birtok volt. Évszázadok alatt a Kazy-család fészke volt. A községet a Garam sűrűn megismétlődő áradásai eredeti települési helyéről elkényszerítették. A katolikus templom 1775-ben, a református 1786- ban épült. A község polgármestere Páchniková Alžbeta. Csemadok-alapszervezet és magyar politikai mozgalmak nem tevékenykednek. Népszámlálási adatok: 1980: 676 lakosból 239 magyar (35,4 %) 1991: 598 lakosból 229 magyar (38,3 %) NYÍR (Nýrovce) A tatárjárás előtti évtizedekben már fennáll a község. 1249-ben IV. Béla adományaképpen Archinus kamaragróf birtokába kerül. A mohácsi vész esztendejében elhagyott hely, és ekkor Barthamas földe néven említi egy összeírás. Az első okiratok Nyr néven említik. A XVII. és XVIII. században Nyír alakban írják a falu nevét. Ekkor az Ebeczky- és a Sipekycsalád osztozkodnak határán. Később a Brenner grófok tulajdonát képezi. A falu polgármestere Beneš Lajos. A Csemadok-alapszervezet elnöke Gaál Edit. A magyar politikai mozgalmak közül az MKDM és az Együttélés tevékenykedik. Népszámlálási adatok: 1980: 742 lakosból 596 magyar (81,3 %) 1991: 656 lakosból 527 magyar (80,3 %) OROSZKA (Pohronský Ruskov) Először 1269-ben Wruz néven említi egy oklevél. Később Oronov néven szerepelt. A lekéri apátság legállandóbb javadalmai közé tartozott. Árpád-házi királyaink alatt népes, jól művelt községhatára volt. 1894-ben alapították híres cukorgyárát. A településen iskola nem működik. A falu polgármestere Kapuszta Erzsébet. A Csemadok-alapszervezet elnöke Fóthy Sándor. A magyar politikai mozgalmak közül az Együttélés és az MKDM tevékenykedik. Az 1980-as népszámlálás óta Csata község önállósult. Népszámlálási adatok: 1980: 2899 lakosból 2045 magyar (70,5 %) 1991: 1383 lakosból 897 magyar (64,86 %) Összeállította: Ábel Gábor (Folytatjuk) A HÉT 11
