A Hét 1993/1 (38. évfolyam, 1-26. szám)

1993-03-05 / 10. szám

KRONIKA

TelepüléslexiHon

MAGYAROK NYOMÁBAN — LÉVAI JÁRÁS

IPOLYPÁSZTÓ (Pastovce)

Egy 1135-ben kelt oklevél már megemlékezik róla, mint a HUNT nemzetségből származó Lám pert Comesnek és nejének, Zsófiának birtokáról. Ez évben a bozóki apátságnak ajándékozzák. A XIV. században a Pásztói család birtokában találjuk. Később Lévai Cseh Zsigmond, majd Anna királynő ül a birtokba. 1546-ban a pásztói kolostor köré várfalakat vonnak, de a helység így is a török kezére kerül. A török kitakarodása után Esterházy Pál kapta királyi adományként. Később Baráti Huszár István, majd Pongrácz Vilmosné birtokába kerül. A község népi pecsétje önvérével táplálkozó pelikánt ábrázol. A polgármester Mészáros Ottó. A Csemadok-alapszervezet elnöke Mázsár István. A magyar pártok közül az Együttélés tevékenykedik.

Népszámlálási adatok:

1980: 649 lakosból 495 magyar (76,3 %) 1991: 586 lakosból 456 magyar (77,8 %)

IPOLYSÁG (Šahy)

Az 1237-ből származó oklevelek Ság néven említik. A XIII. századból a sági premontrei konvent birtoka. A tatárjárás utáni időkben mindinkább növekszik Ság jelentősége. 1266-ban hídvámszedési jogot nyer, 1407-ben pedig Zsigmond király pallosjoggal ruházza fel. Fokozott hadászati fontossága kitűnik abból, hogy 1546-ban várrá alakítják kolostorát. A vár első kapitánya Thury György, akinek jelentős része van a Balassa Menyhért által védett s a török által támadott Léva várának felmentésében. 1550-ben Jakusica Ferenc a sági vár második kapitánya, diadalmasan veri vissza a vári törökök támadását. 1552-ben a vár mégiscsak török kézre kerül, s rövid megszakítással egészen Buda visszafoglalásáig az oszmánok birtokolják. A XVII. és XVIII. században egyenletesen fejlődik, csupán az 1663-ban pusztító pestisjárvány, valamint a kuruc szabadságharc viszontagságai okoznak kisebb visszaeséseket. A gótikus stílusú római katolikus templom a Xni. században épült, majd 1736-ban átépítették, a Madonna szobor 1500 körül készült. Az evangélikus templomot 1900- ban, a zsinagógát a XX. század elején épitették. A polgármester dr. Zsolnai Ernő. A Csemadok-alapszervezet elnöke Kajtor Pál. Mindhárom magyar politikai mozgalom működik. Az 1—8. évfolyamos alapiskola igazgatója Lendvay Tibor. A gimnázium igazgatója Tenczel István, a mezőgazdasági szakközépiskola igazgatója pedig Bugyi István.

Népszámlálási adatok:

1980: 8034 lakosból 4877 magyar (60,7

%)

1991: 8559 lakosból 5584 magyar (65,2

%)

IPOLYSZAKÁLLOS (Ipeľský Sokolec)

A határában feltárt leletek tanúsága szerint már a kőkorszakban lakott hely. Oklevéltárunkban Possessio Zakalos alakban szerepel első ízben (1299). 1437-ben Zsigmond király elzálogosítja Lévai Cseh Zsigmondinak. A XIX. század elejéig az Esterházy uradalom tartozéka volt, majd vétel útján a Huszár család birtokába kerül. A római katolikus templom a XVII., míg a református a XIX. században épült. A magyar politikai pártok közül az Együttélés és az MKDM működik. A polgármester Casparík Kálmán. Az 1—8. évfolyamos alapiskola igazgatója Gáspár Rudolf. A Csemadokalapszervezet elnöke Marsai András. Népszámlálási adatok:

1980: 1037 lakosból 898 magyar (86,6

%)

1991: 904 lakosból 798 magyar (88,3 %)

IPOLYVISK (Vyškovce)

A legrégibb Hont megyei községek egyike. Nevével már az 1156-i följegyzésekben találkozunk. Egy 1256-i oklevélben szó van arról, hogy Viski Antal honti várnagy itteni birtokát elcserélte. Később a Csák és a Kacsics nemzetségé. A további birtokosok a Koháry család, a Forgách, Esterházy és Breuner grófok. A katolikus templom 1901-ben épült. A polgármester és a Csemadok elnöke Kovács Lajos. A községben az MKDM működik. Az 1—4. évfolyamos alapiskola igazgatója László Mária. Népszámlálási adatok:

1980: 901 lakosból 756 magyar (83,9 %) 1991: 754 lakosból 636 magyar (84,3 %)

KISKÁLNA (Kalnica)

Települési kezdetei a XV. század második felére esnek. A következő században az esztergomi káptalan birtokában találják, majd a Pélyi, Nagy, valamint a Kálnay család következik a birtokosok sorában. A múlt század végén a községet tűz pusztitotta el. A népszámlálási és egyéb adatokat lásd Nagykálnánál.

KISKOSZMÁLY (Maié Kozmálovce)

Az első írásos emlékek 1372-ből származnak. Történelmi szerepét mint a lévai uradalmak tartozéka kezdi, meg, így földesurai szinte mindig azonosak a lévai vár uraival. A XVII. században a község a Paluska család birtokába kerül, majd a gróf Migazzi család a helység ura. A török hódoltság viszonylag megkímélte. A Csemadok-alapszervezet elnöke Szakács László. Magyar mozgalmak nincsenek.

Népszámlálási adatok:

1980: 538 lakosból 82 magyar (15,2 %) 1991: Közigazgatásilag Tolmácshoz tartozik.

KISÖL VED (Maié Ludince)

Első írásos alakját 1293-ból ismerjük, amikor is Villa Veued alakban említik. A XVII. és XVIII. században az esztergomi érsekség birtokai között szerepel. A református templom 1789-ben épült. A polgármester Csenger Géza. A Csemadok-alapszervezet elnöke Süveg Angelika. A politikai mozgalmak közül az Együttélés tevékenykedik.

Népszámlálási adatok:

1980: 260 lakosból 233 magyar (89,6 %) 1991: 220 lakosból 190 magyar (86,4 %)

KISPESZEK (Malý Pesek)

1324-ben találkozunk először nevével, ekkor Kis-Pezek alakban szerepel. A XVI. században Dersfi zselizi uradalmának tartozéka. A XVII. században a gróf Berényi család a földesura, majd a gróf Esterházyaknak van itt nagyobb birtokuk. Közigazgatásilag Zselizhez tartozik.

KISTÚR (Maié Túrovce)

Először egy 1434-ben kelt oklevél említi. Majd hosszú századokig alig történik itt említésre méltó esemény. A XVIII. században a Szentkeresztyek, később pedig a Mártonffy, Kalocsa, Palásthy és Ivánka család a község birtokosa. Közigazgatásilag Nagytúrhoz tartozik.

LEKÉR (Hronovce)

Neve többféle változatban szerepel a XIII. században: Monasterium de Serephel, Abatia de Sereful és Serefel változatban. A lekéri apátság székhelye és legfőbb javadalomföldje. Temploma a XIV. században épült. A XVIII. században Lekér több mint 2000 lakosával egyike volt a legnépesebb uradalmaknak.

A népszámlálási adatokat lásd Garamdamásdnál.

Összeállította: Ábel Gábor (Folytatjuk)

A HÉT 11